Valakik rájuk küldték a TEK-et, pedig nem jelentettek nemzetbiztonsági kockázatot az ukrán pénzszállítók

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá.” Két és fél hónappal az ukrán pénzszállítók elleni TEK-es akció után ez derült ki arról az ügyről, amivel a választások előtt az Orbán-kormány és a fideszes médiabirodalom akarta befolyásolni a közvéleményt. Az akkori nyilatkozatokban azt sejttették, hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek, de az elfogott ukránokat azóta elengedték, a távozó Orbán-kormány utolsó napjaiban pedig a pénzt is visszaadták Ukrajnának. Egy fontos kérdés azonban most is megválaszolatlan: ki és miért adott utasítást a látványos kommandósakcióra.

Bár többször jártak már Magyarországon, és több alkalommal kísérték pénzszállítóként az ukrán takarékbank autóit, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) radarján valamiért csak idén március elején, pont a választások előtt egy hónappal tűntek fel az ukrán pénzszállítók. Az AH véleménye szerint a hét ukrán férfi ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, ezért azonnal ki kellett őket toloncolni.

TEK-esek gránátvetővel és mesterlövésszel

Ahogy máskor, a pénzszállítók idén március 5-én is a magyar hatóságok tudtával és engedélyével, szabályosan léptek be az országba. A kilépés azonban ezúttal sokkal durvább volt. Az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre a két furgont, amelyik Ausztriából Ukrajnába tartott. A pihenőhelyen már gránátvetővel, mesterlövésszel, felfegyverkezve várták őket a TEK kommandósai. A rendőr kérésére először csak a szállítmány parancsnoka, Hennagyij Kuznyecov szállt ki az autóból. Az egyetlen kérdés, amit kapott, az volt, hogy

„Hol vannak a fegyverek?”

Ő erre azt válaszolta, hogy nincs fegyverük. A kommandósok ezután mégis fegyvereiket a furgonok felé tartva, egyesével szállították ki a pénzszállítókat az autókból. Kezüket hátul összebilincselték, és arccal lefelé a földre fektették a hét férfit. Ezután símaszkot húztak a fejükre, azt is fordítva, és megbilincselve szállították őket a TEK budapesti telephelyére.

Egymással nem beszélhettek, nem telefonálhattak, ügyvédet sem hívhattak, és 29 órán keresztül a bilincset sem vették le róluk. A szállítmány parancsnoka hiába szólt, hogy cukorbeteg, és be kell vennie a gyógyszereit, azokat sem adták neki oda. Helyette olyan ismeretlen eredetű injekciót kapott, ami után életveszélyes állapotba került.

A látványos rajtaütéssel a kormány is elbüszkélkedett. Hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg a TEK videóját, ebbe persze az aggályos részek nem kerültek bele. Ahogy a korábban kiposztolt fotók alá, ide is azt írták: „ukrán aranykonvoj akció”.

A hét ukrán férfit március 6-án három évre ki is utasították az országból, mert nemzetbiztonsági kockázatot láttak bennük. „A kiutasítási határozatban semmi más nem volt megjelölve okként, csak az Alkotmányvédelmi Hivatal véleménye. Csakhogy az AH véleménye titkos” – mondta a Telexnek Laczó Adrienn, a pénzszállítókat képviselő egyik ügyvéd.

Vagyis a hét ukrán férfi és jogi képviselőik sem tudhatták meg, hogy a pénzszállítók valójában miért is jelentettek nemzetbiztonsági kockázatot, és miért kellett azonnal elhagyniuk az országot, ezért közigazgatási perben támadták meg a kiutasításokat.

Mivel az Európai Unió Bírósága korábban kifogásolta, hogy az AH ennyire titkosan kezeli ezeket az információkat, a törvénybe egy harmadik szereplőt is beemeltek. Ilyen esetekben az ügyész egyfajta külső megfigyelőként lép be az ügybe. Ő az egyetlen, aki betekinthet a titkos iratokba, és nyilatkozhat arról, hogy a kiutasítás valóban indokolt vagy sem.

Nem volt az. Erről adott ki ugyanis szerdán közleményt az ukránokat védő ügyvédi iroda, miután egyébként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) hétfőn visszavonta az ukrán pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat is.

Az ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”. Azt a kérdést azonban az ügyész sem válaszolta meg, hogy

az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint miért jelentettek volna az ukrán pénzszállítók nemzetbiztonsági kockázatot.

Egyelőre nem is teheti, hiszen ez jelenleg minősített adat, vagyis továbbra is titkos.

A pénzszállítókat képviselő ügyvédek szerint így is összeomlott az úgynevezett aranykonvoj ügy hivatalos indokolása, és bebizonyosodott, hogy a pénzszállítók elfogása, fogvatartása, és kiutasítása, valamint a vagyon lefoglalása politikai döntésen alapult. Laczó Adrienn azt mondta, hogy ügyfeleik – mind a bankot, mind pedig az ukrán állampolgárokat tekintve – olyan sérelmeket szenvedtek el, amit nem fognak annyiban hagyni.

A nyomozás folyik, a pénz visszakerült, a politikai szál elvarratlan maradt

Megválaszolatlan kérdés marad, hogy ki és miért adhatott utasítást arra az akcióra, amit aztán a választási kampány hajrájában a kormány ilyen mértékben igyekezett felhasználni a saját céljaira. Erről csak annyit tudni, hogy az ügyészség egy feljelentés alapján értesítette a NAV-ot, hogy bírálja el az abban foglaltakat. A Népszava kérdésére legalábbis a Legfőbb Ügyészség korábban ennyit árult el. Nem nevezték meg, ki volt a titokzatos feljelentő, ahogy azt sem, mivel győzte meg az illető az ügyészséget arról, hogy van mit vizsgálni a négy éve rendőrségi útvonalengedéllyel Magyarországon át ingázó bankközi pénzszállítmánynak ezzel az adagjával. Azt sem válaszolták meg, melyik ügyészségi szervezeti egység járt el ebben az ügyben.

A TEK kommandósai több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le, ugyanakkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai nem voltak ott a rajtaütéskor, és a NAV csak később indította az eljárást az ügyben: pénzmosás gyanújával, ismeretlen tettes ellen.

A törvény alapján a terrorelhárítók a nyomozó hatóságok, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – így az Alkotmányvédelmi Hivatal –, továbbá az ügyészség felkérésére is akcióba léphetnek. Hogy pontosan melyik hivatal utasítását követték, az legfeljebb abból a nyomozásból derülhet majd ki, ami jelenleg is folyik a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek ugyanis április végén jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt tettek feljelentést.

Az ügyvédek és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók. Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte el kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek.

Hetekig olyan konteókat lebegtetettek, hogy a pénzt Brüsszel küldte háttérhatalmilag Zelenszkijnek, hogy ő abból finanszírozza Magyar Pétert. A rajtaütésről mesterséges intelligenciával generált, hamisított képeket tettek ki fideszes bulvárlapok Facebook-oldalaira, és több százezer lájkot vásároltak rájuk moldáv és délkelet-ázsiai botfarmokról. Március 10-én még rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”, de ezekre a vádakra és sejtetésekre azóta sem mutattak be semmilyen bizonyítékot.

A NAV végül május 6-án, különösebb indoklás nélkül, hiánytalanul visszaadta Ukrajnának a lefoglalt pénzszállítmányt.