
Közel harmadával nőtt az Oracle részvényeinek értéke egy nap alatt, miután közzétette negyedéves jelentését, és kiderült, hogy az OpenAI 300 milliárd dollár értékben rendelt számítási kapacitást az elkövetkező öt évre Larry Ellison vállalatától. A tőzsdei rali közben a kaliforniai cég 81 éves társalapítója rövid időre a világ leggazdagabb emberévé vált.
Igen, de: az ágazat kilátásait bizonytalanság övezi, jórészt a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásaival kapcsolatos aggodalmak miatt. Egy hónapja a felhőalapú projektmenedzsment-megoldásokat kínáló Monday.com várakozásokat felülmúló eredményeket közölt, ám csalódást keltő előrejelzései nyomán az egész szektorban részvényeladási hullám indult, a cég részvényei pedig 30 százalékkal zuhantak.
- Csökkenő trendet mutat idén az egyik legértékesebb európai vállalatként számon tartott SAP részvényárfolyama, igaz, a vállalatirányítási termékekről ismert céggel kapcsolatos fő kritika a befektetők részéről épp a régi vágású licencmegállapodások fennmaradó túlsúlya az újabb, felhőalapú és mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos szolgáltatásokkal szemben.
Tágabb kontextus: a technológia fejlődése miatt korábban is tűntek el ágazatok, most a nagy létszámú, szolgáltatásalapú vállalatok lehetnek elsősorban sebezhetők az MI előretörése miatt, még akkor is, ha az ezt megelőző időszakból erős ügyfélkörük maradt. De a befektetői hangulat azokkal a cégekkel kapcsolatban is megfordulhat, amelyek százmilliárd dolláros nagyságrendben költenek MI-fejlesztésekre.
- „Valószínűleg itt is lesz majd egy győztes, aki mindent visz” – fogalmazott a jelenséggel kapcsolatban Elek Péter. Az MI-re költött pénzek jelentős részének kérdésessé vált a megtérülése (például a mostani szuperszámítógépeket váltó kvantumszámítógépek várható megjelenése miatt), és már elkezdődött a tőzsdei lufi fújása a pénzügyi szakértő szerint.
Előzmények: az 1990-es évek végén bontakozott ki a dotkomlufi az internet gyors felfutásával kapcsolatos túlzó befektetői várakozások miatt. A technológiai részvénybuborék kipukkadása után csak a valóban piacképes, erős üzleti modellre építő vállalatok tudtak fennmaradni, mint például a Google – kérdés tehát, hogy az MI-szolgáltatások körül körvonalazódó bevételi módozatok közül melyik lesz sikeres.
Mi várható? Az Oracle és a félvezetőszektor részvényei tovább drágulhatnak, mivel a befektetők örömmel fogadták az erős MI iránti igénnyel kapcsolatos híreket a K&H elemzése szerint. A hosszabb távú bizonytalanságokról árulkodik viszont, hogy az OpenAI a következő években egyre több pénz elégetésére készül, vagyis a működésre és a fejlesztésekre sokkal többet költene a bevételeinél.