Az orosz leválás esélyeiről is érdekes hátteret ad a százhalombattai tűzeset

Miközben a Mol kedden arról számolt be, hogy csökkentett kapacitással újraindította a Dunai Finomító múlt heti tűzesetben nem érintett üzemegységeit, a kormány szerdán nyilvánosságra hozott egy jogszabálytervezetet, amely a válsághelyzeti üzemanyag-ellátás rendjét szabályozza.

• A hazai üzemanyag-ellátás 80 százalékát fedezi a százhalombattai kőolaj-finomító termelése. Ez alapján egyértelműnek tűnhet a leállás jelentősége, de ennél szerencsére jobb a helyzet.

Számokban: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikái szerint 2024-ben 7,1 millió tonna volt a hazai finomító teljesítménye. Ebből látható, hogy az elméleti 8 millió tonnás kapacitást nem éri el, már csak a szükséges karbantartások miatt sem.

• A hazai üzemanyag-felhasználás 57 százaléka, 4,5 millió tonna importból származott. Tehát Százhalombatta teljes kiesése esetén is biztosított ez a mennyiség.
• Közben a Magyarországon finomított kőolajtermékek felét, 3,7 millió tonnát exportálták. Mennyiségi alapon tehát csak az export felfüggesztésével biztosítható lenne, hogy a százhalombattai finomító eleinte 40 százalékosra becsült kiesése mellett is megoldott legyen a hazai üzemanyag-ellátás.

Igen, de: a jelentős mennyiségű importnak és exportnak oka van, eltérő típusú és minőségű termékekre van szükség az egyes piacokon. A Mol hatékonyságát javítja, hogy pozsonyi és százhalombattai finomítóit egy egységként hasznosítja. A szlovákiai egység a benzin, a magyarországi a gázolaj és a kenőanyagok finomításában hatékonyabb.

Felülnézet: a közép-európai finomítók közötti specializálódás segíti a térség olajvállalatainak hatékonyságát, a költségek csökkentését. Százhalombatta hosszabb távú kiesése jelentősebb átrendeződést okozna a térségben.

• Különösen a gázolajforrások kiesése okozhat nehézséget, mivel az Európai Unió a nagyobb európai gázolaj-felhasználási arány, a finomítói technológiák miatt a dízel közel ötödét importálja.
• A Mol nyereségességét jobban veszélyeztetheti a jelenlegi helyzet, mint a magyarországi ellátásbiztonságot. A magyarországi üzemanyagexport értéke 1157 milliárd forint volt, ennek részleges kiesése is komoly hatással lehet a vállalat pénzügyi teljesítményére.

Tágabb kontextus: a térségbeli érintettek közül kiemelkedik Szerbia, amely a hónap eleje óta nem jut külföldről vezetékes kőolajhoz az orosz tulajdonú finomítója elleni amerikai szankció miatt. A százhalombattai eset után csökkent annak esélye, hogy az ellátási gondokon a Mol enyhíteni tudjon.

• A legnagyobb mennyiségben azonban Ukrajnába exportál a Mol finomított kőolajtermékeket, ez adta a tavalyi kivitel 29 százalékát. Ennek leállása a Mol számára jelentene árbevétel-kiesést, az ukránok a hiányzó mennyiséget tudnák pótolni Lengyelország felől.

• Jelentősebb magyar export még Szerbia (13 százalék), Románia (11 százalék) és Szlovénia (8 százaléka) irányába van. Ez főként a Mol saját kúthálózatát szolgálja.
• Importban az orosz kőolajat már nem fogadó Ausztriára is számíthat a magyar piac. A hazai üzemanyag-ellátás 14 százalékát adta tavaly az osztrák import, amely a teljes behozatal 29 százaléka volt. Ennél enyhén magasabb a Mol saját, szlovákiai finomítójából származó, a hazai felhasználás 16 százalékát adó importja.

Alulnézet: a hazai évi 7,2 millió tonnás finomítói kőolaj-felhasználásból 15 százalék hazai forrásból érkezik, az 5,8 milliós import csővezetéken. Ennek 90 százaléka a Barátság vezetéken át Oroszországból, a maradék az Adria-vezetéken Horvátországból.

• Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató korábban arról nyilatkozott, hogy ilyen nagy mennyiséget nehéz lenne nem csővezetéken megmozgatni. Azonban a finomított olajtermékek esetében még nagyobb mennyiséget mozgatnak meg, hiszen 4,4 millió tonna import és 3,7 millió tonna export összesen 8,1 millió tonnát jelent.
• Az EU-n kívüli országokra érhető el részletes adat: Ukrajna esetében adott a termékvezeték, ezért oda 95 százalékban ezen keresztül lehet exportálni. Szintén van termékvezeték Szlovákiába.
• Szerbia irányába 2024-ben a magyar üzemanyagexport 95 százaléka hajóval történt, Ausztriából a Dunán hajóval, vasúton és közúton érkezik évi egymillió tonna kőolajtermék, vezeték nincsen.

Miért fontos ez? Látszik tehát, hogy összesen 4 millió tonna kőolajtermék exportját és importját vezetékek nélkül is megoldják a magyar piacon.

• A hazai Duna-szakaszon 2024-ben 1,4 millió tonna kőolajat és finomított kőolajterméket szállították, ami az oroszországi csővezetékes import közel negyede.
• Ez azt is mutatja, hogy ha igaza van a Molnak, és az Adria-vezeték kapacitása nem teljesen elegendő, akkor is lenne lehetőség a hazai olajimport alternatív megszervezésére. (De meg is lehetne fordítani a Barátság és az Adria közötti szállítási arányokat.)
• Ez azért is fontos, mert a kormány hivatalosan még mindig azt hangoztatja, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolajnak és földgáznak, Orbán Viktor szerint ezt kell megértetni az ezekre szankciókat kivető amerikai vezetéssel is.