Kétszer drágább lehet a budapesti reptérre utazás a brüsszelinél a koncessziós vasúton
Hétfő délelőtt 11 órakor jár le a határidő, amíg jelentkezni lehet a Kőbánya-Kispest és Monor közé tervezett, a Liszt Ferenc repülőteret a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalba bekötő vasút építésére és 35 éves üzemeltetésére. Ez a második határidő, a halasztás előzménye, hogy két előzetes vitarendezési kérelem is érkezett a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Koncessziós Irodához, amely a kiírásért felelős.
Az egyik kérelem pont arra vonatkozott, hogy tolják ki egy hónappal az eredetileg csupán 30 napos ajánlattételi határidőt, ennek végül eleget is tettek.
A másik kérelem leginkább az elvárt referenciákat ítélte túlzónak: csak az indulhat, aki legalább 30 vágánykilométer hosszúságú vasúti pályára vonatkozó, legalább hatéves ppp*
A legtöbb uniós vasúti ppp-s projekt francia, holland, belga és spanyol nagysebességű vasutakhoz kapcsolódik. Számos projektben a francia Vinci építőipari vállalat is érdekelt, amely a magyar állam tulajdonostársa a ferihegyi reptéren. Ázsiában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban sokkal több hasonló projekt valósult meg, de azokat nem fogadja el a magyar kiíró.
A közbeszerzés értékét nem adták meg, de a Telex információi szerint évi közel 50 milliárd forint árbevételt érhetne el a koncesszor az utasok által fizetett, négyezer forintra becsült perondíjból, ami a 35 év során 1750 milliárd forint bevételt jelentene mostani értéken. Emellett elvileg pályahasználati díjat is szedhet majd a koncessziós társaság az általa épített vasúti pályán a MÁV-tól (vagy ha esetleg idővel lesz másik szolgáltató, akkor attól is).
Ezt a költséget nehéz mihez viszonyítani, mivel idehaza egyelőre nincs vasúti koncesszió, a felújítások és építések után a vasúti pálya állami tulajdonban marad, abba kerül, így a fenntartása is állami feladat. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a teljes, hétezer kilométeres vasúthálózatát évi körülbelül 400 milliárd forintból üzemelteti, fejleszti és tartja karban 17 ezer munkavállalóval. A 27 kilométeres reptéri vasutat viszont először meg kell építeni, benne egyebek mellett az M0-s és az M4-es felett átvezető hidakkal.
A brüsszelinél drágább lehet a kijutás
Ha a kormány tervei szerint valósulna meg a koncesszió, a reptéren 5-10 percenként állnának meg a vonatok. A MÁV Személyszállítási Zrt. vonatai nemcsak Budapestről, de Szolnok és Szeged felől érkezve is megállnának a reptéren, így az országos vasúthálózatba kapcsolnák. A vonatok ugyan megállnának, de külön díjat kellene fizetni, ha valaki le vagy fel akar szállni. Ezt a perondíjat kapná meg a koncesszor.
Bár egyelőre csak becslés – és az elvárt nagysága a koncessziós pályázatok közötti döntés egyik szempontja –, a négyezer forintos perondíjat össze lehet hasonlítani külföldi példákkal. Hasonló ppp-s projektben épült reptéri kapcsolat ugyan kevés létezik, de a brüsszeli Zaventem reptéren van hasonló. Az első számú belgiumi reptéren jóval szerényebb díjjal is beéri a Diabolo társaság: 5,4 euró a perondíj, körülbelül 2100 forint. Azaz négyezer forinttal számolva közel
kétszer annyiba kerülne a budapesti reptér vasúti elérése, mint a jóval magasabb árszínvonalú Belgiumban.
A Budapesten körvonalazódóhoz hasonlóan drága rendszer Lyonban működik: a Vinci 30 éves szerződés keretében működteti a 23 kilométeres expressz vonalat, amin egy utazás 17,1 euróba kerül, azaz 6700 forintba. Itt az üzemeltető is a ppp társaság, ez az utazás és az infrastruktúra díja.
A Telex által megismert elképzelések napi 33 ezer utassal számolnak, ami erősen optimistának tűnik. A BKK évente 5,5 milliárd forint bevételt ér el a 100E reptéri expresszbusszal. A járatra a jegyek ára 2500 forint, bérlettel rendelkezőknek 1000 forint irányonként. A BKK bevételi adatai szerint napi 6-7 ezer utas választja a közösségi közlekedést a reptér és a főváros között, így a 33 ezres becslés még a repülőtér forgalomnövekedésével együtt is optimista feltételezés.
A fővárosi, Pest megyei vagy országbérlettel rendelkezőknek továbbra is sokkal olcsóbb alternatíva lenne a fővárosi önkormányzat busza. Egy reptéri fel- és leszállás közel annyiba kerülne, mint az egy hónapra Budapesten és Pest megyében érvényes vármegyebérlet, ami jelenleg 9450 forint.
Lenne alternatíva
Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, a drága koncesszió helyett uniós forrásból is lehetne az építkezést finanszírozni. Így nem lenne szükség a magas perondíjra. Mivel július közepe körül várható a döntés a koncesszióról, valószínűleg a következő kormány dönthet róla, hogy belevág-e a projektbe.
Ez abból a szempontból is kedvezőbb lehetne, hogy a reptéren összesen 15 ezer munkavállaló dolgozik, és ha gyorsan és olcsón eljuthatnának vonattal a munkahelyükre, akkor sokan letehetnék az autót. A ppp-s szerződésekben azonban általában nem biztosítanak érdemi kedvezményt a dolgozóknak, ami csökkenti az elérhető környezeti hasznot.
Ha koncessziós formában valósul meg a reptéri vasút, már az is előrelépés lehet, ha érdemi üzleti kockázatot kell vállalnia a koncesszornak azzal, hogy bevételei főleg a perondíjból származnak. A gyorsforgalmi úthálózaton ugyanis nem ez a helyzet: Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei úgy kapták meg 35 évre a közel 14 ezer milliárd forintosra becsült koncessziót az állami sztrádahálózat java részének üzemeltetésére és bővítésére, hogy bevételük lényegében független a forgalom nagyságától. Az eljárást részben pont a koncesszor érdemi kockázatvállalásának hiánya miatt tartja szabálytalannak az Európai Bizottság, kötelezettségszegési eljárás folyik miatta.
Egyébként ahhoz képest, hogy a Fidesz 2010 előtt még vehemensen bírálta a ppp-projekteket, az utóbbi években sorra kötötte a tartalmilag lényegében ugyanilyen koncessziós szerződéseket. A Mol szintén 35 évre nyerte el a hulladékok gyűjtését, a csomagolási hulladékok kiterjesztett gyártói felelősségi díjának szedését és az italcsomagolások visszaváltásának rendszerét. Ez a koncesszió is uniós jogot sért az Európai Bizottság szerint, folyik a kötelezettségszegési eljárás.
De a kaszinók koncesszióját is 35 évre kapták meg kormányközeli vállalkozók érdekeltségei, és ilyen formában akar megvalósítani a kormány egy gyorsforgalmi utat is Vas megyében.
