Az orosz gazdasággal szembeni nyomás enyhítése lehet Putyin célja Budapesten
A hadiipar és az infrastruktúra fejlesztése egészen tavalyig pörgették az orosz gazdaságot, idén viszont már inkább csak a stagnálásra látszik esély – 2025-re elszakadtak egymástól a csúcsra járatott hadiipar és a növekvő infláció, illetve a magas kamatok miatt kifulladt polgári ágazatok. Ráadásul az olajpiaci tendenciák sem kedveznek a növekvő hiánnyal küzdő orosz költségvetésnek.
Miért fontos ez? A háború folytatása csak a hátországra rótt anyagi terhek növelése mellett lehetséges, amit jól példáz, hogy szeptemberben a fogyasztási adó növelése mellett döntött az orosz pénzügyminisztérium, hiába ígérte tavaly Vlagyimir Putyin az adókulcsok 2030-ig történő befagyasztását.
- A bankrendszert is terhelik a háborús kiadások, ami hosszú távon üthet vissza igazán, amikor kiderül, hogy valódi növekedés hiányában a hadiipari vállalatok mennyire lesznek képesek visszafizetni azokat a kölcsönöket, amelyek fix kamatlába jóval alacsonyabb, mint a tartósan rendkívül magas, most 17 százalékos alapkamat.
- A magas kamatszint miatt nem engedhet meg magának az orosz költségvetés olyan magas hiányt, mint akár Magyarország: a belföldi hitelfelvétel drága, a külföldi hitelpiacok elérhetetlenek, az állami vagyonalap likvid tartalékai pedig kifogyóban vannak.
Számokban: az idei költségvetés tervezésekor 70 dolláros hordónkénti olajárral számolt az orosz kormány, azonban júliusra 55 dollárig süllyedt a szankciók miatt csak eleve jelentős árengedménnyel értékesíthető orosz kőolaj ára. Mostanra ezt a szintet az amerikai WTI árfolyama közelíti, az Ural ára pedig beesett az Európai Unió 47,4 dolláros árplafonja alá.
- Ebben a helyzetben az orosz olaj bármely vásárlójának kiesése rendkívül fájdalmas. Bár Orbán Viktor egyelőre megvédte a magyar (és szlovák) vásárlásokat Donald Trump amerikai elnöknél, az orosz olaj Kína mellett messze legnagyobb vevője, India pár napja Trump nyomására hajlani látszott az import beszüntetésére.
- Ez beláthatatlan következményekkel járna az orosz költségvetésre, így Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb célja az lehet a budapesti csúcstalálkozó kezdeményezésével, hogy enyhítse az Indiára (és hasonló módon Törökországra) nehezedő amerikai nyomást.
Tágabb kontextus: az olaj ára amúgy is csökken, jórészt az ingatag világgazdasági helyzet miatt. Az amerikai nyersolajkészletek váratlan ütemben bővülnek, és a kitermelés is rendkívüli szintre futott fel. Az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus miatti bizonytalanságok is az energiaigény csökkenéséhez vezethetnek.
- Az orosz olajfinomítók elleni támadások fokozódhatnak, ha az Egyesült Államok az eddig használt drónoknál nagyobb hatótávolságú Tomahawk cirkálórakétákkal látja el Ukrajnát. (Bár ezek átadása és alkalmazása körül rengeteg a kérdőjel.)
Igen, de: az orosz olajexport nyugati nehezítése valamelyest támaszt is az ad az olaj árának, így ha a Putyin és Trump közötti megbeszélés eredményeként enyhülnek a szankciók, az is árcsökkenéshez vezethet.
- Így Putyin valószínűleg csak egy olyan rendezésben lehet érdekelt, amely nagyon jelentősen enyhíti a szankciókat az orosz gazdasággal szemben, és még esetleg a külföldön lefoglalt devizatartalékot is visszakapja az ország. Ez viszont nehezen képzelhető el a háborús célok jelentős mérséklése nélkül.
Mi várható? Túlkínálat van az olajpiacon a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, és mivel fennmaradni látszik a kínálat keresletet meghaladó bővülése, ennek szintje jövőre még tovább fokozódhat.
- Az OPEC+ termelők és a riválisaik is növelik a termelést, az olaj iránti igény pedig viszonylag alacsony marad, ami a gazdasági bizonytalanságok mellett a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átállásnak is köszönhető.
- Ez rossz hír az orosz gazdaságnak, egyben némi reményt adhat az ukrajnai háború tárgyalásos lezárására.
