Nem kapkodnak már annyira a dolgozókért a német cégek, és ezt az ottani magyarok is megérzik

Enyhülnek a szakképzett munkaerő toborzását övező nehézségek Németországban az Ifo gazdaságkutató intézet elemzése szerint. A tendencia tavaly ősz óta a logisztika és a szállítmányozás területén különösen szembetűnő, ebben a szektorban októberben még a cégek 43 százaléka küszködött az üres állások feltöltésével, ám januárra 31 százalékra csökkent az arányuk.

Miért fontos ez? Németország a kivándorló, illetve külföldön dolgozó magyarok fő célpontja, 2024 végén mintegy 216 ezer magyar állampolgárságú lakost tartott számon az országban a német statisztikai hivatal. Az ottani magyar közösség – ahova a külföldön élő magyarok nagyjából egyharmada tartozik – azonban egyre lassabban növekszik, miközben a fluktuáció erősödik.

• Megfeleződött, évi 60 ezerről 30 ezerre csökkent a Németországba vándorló magyarok száma 2013 és 2022 között a Demográfiai Portré 2024 című kiadvány szerint. A kivándorlás üteme Ausztria felé is csökkent, de korántsem ilyen ütemben.
• Az Ifo adatai szerint a toborzási nehézségek 2022-re átmenetileg felerősödtek, ám azóta folyamatosan csökkennek.

Előzmények: az elmúlt évtizedben a toborzási nehézségek olyan mértéket öltöttek Németországban, hogy a vállalatok a pandémia és egy darabig az azt követő válság időszakában is vonakodtak leépíteni a munkaerő-állományukat. A járvány alatt ebben a német állam is segítette őket a részmunkaidőre átállított dolgozók bértámogatásával (ez volt a Kurzarbeit program).

Alulnézet: a külföldön dolgozók hazautalt jövedelmei fontos tényezőnek számítanak a magyar gazdaságban, a kivándorlás csúcsidőszakának számító 2010-es évek közepén az ország GDP-jének három százalékát is kitevő, és jórészt Németországból indított tranzakciók a szegénységhez fűződő kockázatokat és az egyenlőtlenségeket is csökkenthetik.

• Eltérő mértékben érinti a munkaerőhiány csillapodása a német gazdaság különböző területeit, például a jogi és adótanácsadással foglalkozó cégek és a munkaerő-közvetítők döntő részben még mindig szembesülnek toborzási nehézségekkel. Az autóiparban és az elektronika területén azonban tíz százalék alá csökkent az érintett cégek aránya.

Mi várható? A gazdasági környezet és a technológiai változások mellett a népesség fogyása és elöregedése is meghatározó tényező, ami miatt bizonyos szakmák iránt erősen meg fog változni a kereslet – az évtized végére egyes becslések szerint több mint félmillió ápoló fog hiányozni az országból –, és ezáltal a munkaerőhiány struktúrája Németországban.