Nem az adalékanyagoktól lesz egészséges a vegán január
Olaj és víz keményítővel szilárddá alakított, festett keveréke, fehérjeszármazékok vízzel és zsírokkal vegyített gyurmafélesége, borsó-, búza- vagy szójafehérje húsz másik adalékanyaggal – ezekből állnak a vegán sajtok, felvágottak, húsok és egyéb termékek, ráadásul irtó drágák és nem is igazán finomak. Mégis ezekkel akar kedvet csinálni a növényi alapú életmódhoz az élelmiszeripar.
Egyre többen próbálják ki a vegán januárt, vagy bármilyen hónapban a növényi alapú étrendet, mi is végigcsináltuk már kétszer, sőt foglalkoztunk a nyers vegánsággal és a húsfogyasztás nagyon jelentős minimalizálásával is. A vegán étrendet követők száma az egész világon gyorsan nő, arányuk 2024-ben Indiában, Mexikóban és Izraelben volt a legmagasabb, Európában az írek, a svédek, a dánok és a norvégok között voltak a legtöbben. Sokan nem is mondanak le egyből minden állati eredetű ételről, csak a húsról, vagy arról is csupán részben. Ők együtt már bőven kitesznek egy megfelelő célcsoportot az élelmiszeripar számára, ezért lehet egyre nagyobb választékban találni vegán sajtokat, felvágottakat, kolbászokat, joghurtot, tejfölt és egyre többféle növényi tejet a boltokban. Ezek a termékek nem csupán a vegánokat célozzák meg, de egészségesnek és környezetkímélőnek is ígérik magukat.
Amikor egy mindenevő hirtelen dönt úgy, hogy lemond az élelmiszerek jelentős hányadáról, akkor hajlamos tanácstalanul állni egyik lábáról a másikra a boltban. Nehéz mindent lenullázni és a semmiből újjáépíteni, így ilyenkor sokan helyettesítésekben gondolkodnak. Ha addig szendviccsel indultak reggel, akkor nyilván sajt–felvágott kombinációban gondolkodnak, ha müzlivel, ahhoz meg joghurt kell, logikus, hogy ezek a termékek kelendők, engem mégis riasztanak a furcsa színű és állagú ételutánzatok, ha van bennük hús, ha nincs.
Bár a vegán étrend tényleg egészséges lehet, ez a hatás nem a vegán termékeknek vagy a hús elhagyásának tulajdonítható, hanem a sok zöldségnek, teljes értékű gabonának, gyümölcsnek, magfélének és hüvelyesnek, tehát valódi ételeknek.
A legtöbb vegán termék ultrafeldolgozott élelmiszernek minősül, és bár sokféle dietetikai irányzat létezik, egyik sem javasolja túl bőszen a fogyasztását. A feldolgozott élelmiszerek kis százalékban még beleférnek, ilyen például a sajt vagy, mondjuk, a kenyér. Az ultra- előtag azért fontos, mert itt már valóban olyan termékekről van szó, amik rengeteg folyamaton keresztülmentek, és messze eltávolodtak az alapanyag eredetijétől. Bár van bennük pár valódi növény is, rengeteg ízesítő, színezék, állagjavító kerül hozzájuk. Nem feltétlenül, de gyakran sok bennük a nátrium és hozzáadott cukor, ugyanakkor kevesebb a vitamin, a rost és az ásványi anyag. Az ultrafeldolgozott élelmiszereket általában hibáztatják sok betegségért – az elhízástól kezdve a különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseken keresztül az emésztőrendszeri problémákig.
A vegán ultrafeldolgozott élelmiszerek nem rosszabbak azoknál, amikben van állati eredetű alapanyag is, a gond az, hogy a vegán jelzővel egészségesebbnek tettetik magukat a nem vegán társaiknál.
A vegán életmód csak abban az esetben egészséges, ha a húst és tejtermékeket nem ultrafeldolgozott élelmiszerekkel váltjuk fel, hanem zöldségekkel, hüvelyesekkel, magvakkal és gabonákkal.
Semmi gond nincs azokkal a vegán termékekkel, amelyek nem ultrafeldolgozottak, tehát nincs bennük sok adalékanyag, és egyszerűbb folyamatokon mentek keresztül, ilyen, mondjuk, egy kész humusz vagy falafel. Azt viszont fontos tudni, hogy a bolti műhúsok, műkolbászok, növényi sajtok tápanyagok szempontjából nem helyettesítik állati eredetű változataikat. Alacsonyabb tápanyagtartalmuk mellett viszont több lehet bennük a cukor, a telített zsírsav és a só, mint az állati eredetű termékekben, élelmiszerekben. Léteznek receptek és módszerek házi növényi sajtok vagy joghurtok elkészítéséhez, amiknél jócskán csökkenthető az adalékanyagok listája, rájuk nem vonatkoznak ezek az aggodalmak.
Megnéztem, milyen vegán termékek kaphatók egy átlagos szupermarketben, és ezek miből állnak. Azon túl, hogy rettentően drágák, az összetevőik listája felett is nehéz eligazodni.
Vegán sajtok
Az egyik példány, amit találtam, víz és kókuszolaj módosított keményítővel szilárddá varázsolt elegyéből áll. Sárgarépával és almával színezték, adtak hozzá még mandulát, sót és étkezési savakat is.
Vegán kolbászok
A műhúsok, műkolbászok növényi fehérjékből, például szójából, borsóból, búzából, illetve ezek több eljárással elvont részeiből, valamint zsírokból, vízből meg sok minden egyébből állnak, hiszen ahhoz, hogy mindez bármi valódira hasonlítson, szükség van színezékekre, állományjavítókra, tartósítószerekre. Találtam olyan vegán kolbászt, aminek laskagomba volt az alapja, de több mint 60 százaléka minden egyéb volt, végeredményben semmivel sem jobb a legrosszabb minőségű virsliknél.
Vegán felvágottak
A húsutánzatok közül talán ezek összetevőlistája a legbizarrabb, alig találni valamit, amit az ember agya valódi anyagokhoz tudna kapcsolni a vízen és az olajon kívül, pedig kerül még bele vagy húsz egyéb adalék is.
Vegán joghurt
A növényi tejek és a belőlük készült termékek külön cikket érnének, annyi vita forog körülöttük évek óta, mégis ezek a felsorolás legvalódibb élelmiszerei. Köztük is vannak több feldolgozáson és kevesebb folyamaton áteső termékek, a kókusz- és mandulatejet szokták a legkevésbé feldolgozottak, a szója-, zab- és egyéb tejeket az ultrafeldolgozottak közé sorolni. A növényi joghurtok szója- vagy kókusztejből készülnek, erjesztéssel, majd valamilyen sűrítőanyag hozzáadásával.
Vegán tejföl
A vegán tejfölök közelebb állnak a félig mű frissfölök világához, amikről korábban bővebben is írtunk. Ezek növényi olajok és víz elegyei, amiknek a többi termékhez hasonlóan sok adalékra van szükségük ahhoz, hogy tejfölszerűvé váljanak.
Vegán zsír
Ez a legellentmondásosabb elnevezésű kategória, pedig sokan tényleg azt hiányolják legjobban ilyenkor, amit a kenyérre kenhetnek. A vegán zsírokban zömmel kókuszzsír található, esetleg napraforgó- és pálmaolaj is kerül bele, meg némi ízesítő, hagyma, citrom, élesztő.
Na de akkor mit egyek?
A legerősebb ellenérv e termékek ellen mégis az, hogy egyáltalán nem élvezetes a fogyasztásuk. A vegán sajt nem olvad rá a melegszendvicsre, a műhúsoknak műhúsízük van, a joghurtok egyszerűen csak iszonyúan furcsák. A felvágottak, húsok legjobb helyettesítői maguk a zöldségek, sütve, pirítva, főzve, pürésítve, nyersen vagy fermentálva, bárhogyan. Vaj és margarinok helyett zöldségkrémeket, humuszokat, magvajakat, is lehet kenyerekre kenni, vagy simán olívaolajat locsolni rá. Gombával, tofuval, lencsével, csicseriborsóval lehet sok mindenben helyettesíteni a húsféléket, mind ezerrel teljesebb értékű alapanyagok a fentieknél, és az összetevőik listája is jóval rövidebb.
Ha pedig az áruházláncok növényevéshez akarnak kedvet csinálni, sokkal többet segítenének előre pucolt-porciózott nyers vagy akár sült zöldségekkel, félkész gabonás-hüvelyes ételekkel, mint a szilárd kókuszolajjal.
Korábbi cikkeink a vegán étrend témájában:
