Válaszolt a Fehér Ház a Telexnek: a magyar korrupciót is felemlegető jelentést közgazdászok írták, Pressmant nem említik

„Nincs mit hozzátennünk a kormányzat által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájához, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai készítettek annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk Amerika érdekeit szolgálja” – ezt válaszolta a Telex megkeresésére Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője.

Lapunk azt szerette volna megtudni, hogyan kommentálja a Fehér Ház Szijjártó Péter azon állítását, miszerint az USA kereskedelmi képviselőjének hivatala által a vámtarifatételek bejelentése előtt néhány nappal publikált, az amerikai kereskedelem előtti akadályokat felsoroló amerikai jelentést – amely a magyar korrupciót is megemlíti – valójában David Pressman előző amerikai nagykövet diktálta.

Mint arról a Válasz Online cikke alapján beszámoltunk, az Amerikai Egyesült Államok kormánya március végén tette közzé annak az éves jelentésnek a 2025-ös kiadását, amelyben részletesen tárgyalják, milyen gazdasági gyakorlatok korlátozzák a kereskedelmet egyes országokkal. A Válasz Online cikke szerint a 397 oldalas dokumentum tartalma a Donald Trump által néhány nappal később kivetett vámokkal is összefüggésbe hozható, hiszen kiderül belőle, hogy az EU-tól főként a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják el, míg Kína és Délkelet-Ázsia esetében a behozatalt akarják kifejezetten leépíteni.

A magyar korrupció megnevezése mint az USA és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok akadálya azért is érdekes, mert a Biden-adminisztráció korrupcióra hivatkozva tette szankciós listára Rogán Antalt januárban. A magyar kormány úgy reagált, a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan születhetett meg ez a szankció, és az eset politikai kontextusát is elemeztük, illetve azt is megnéztük, mennyi ideig tarthat, amíg Rogán lekerül a listáról – feltéve, ha erre amerikai részről is megvan a politikai akarat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 23-i kormányinfón arról beszélt, Rogán „belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.

Korábban is előfordult, hogy amerikai cégeknek meggyűlt a bajuk a magyarországi korrupciós helyzettel. Elég csak a Microsoft-ügyre gondolni, amikor is a cég magyar leányvállalata úgy adott jelentős, 20 és 32 százalék közötti diszkontot a viszonteladóinak, hogy azt a partnerei nem adták tovább a végső vevő állami cégeknek.

Ebbe a sorba illik az úgynevezett kitiltási botrány is: a Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója éveken keresztül lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát. Ekkor feltűnt a színen egy Tábor Viktor nevű vállalkozó, aki azt állította, hogy kétmilliárd forintnyi kenőpénzzel el tudja intézni a dolgot. A Bunge a vesztegetési kísérlet után rögtön az amerikai nagykövetséghez fordult, amely pedig végül kitiltott az Egyesült Államokból hat, az ügyhöz köthető embert, köztük Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét.