Spar-vezető: Nem az élelmiszerláncok felelősek az inflációért, hanem a teljes ellátási lánc

Spar-vezető: Nem az élelmiszerláncok felelősek az inflációért, hanem a teljes ellátási lánc
Vásárlók a MOM Parkban található Spar üzletben 2025. március 20-án – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

355

Csütörtök délelőtt mutatta be az elmúlt év üzleti eredményeit a Spar Magyarország. A kiskereskedelmi lánc közel 1112 milliárdos forgalmat ért el 2024-ben, ez 4,8 százalékos növekedést, az infláció nélkül nagyjából 2 százalék körüli mennyiségi növekedést jelent az előző évhez képest. Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató nem közölt konkrét számokat a tavalyi év adózott eredményéről, de 2024-ben is veszteséges lett a cég.

Havonta 1,5 milliárd forintot veszítenek az árrésstop miatt

A Spar hosszú ideje konfliktusos viszonyban van a magyar kormánnyal, az árrésstop pedig jelentős pénzügyi terhet jelent a cégnek. Egy dolgozókhoz intézett márciusi levélből kiderült, hogy havonta 1,5 milliárd forintos veszteséget szenved el a kormány által bevezetett árrésstop miatt, Heiszler ezt a sajtótájékoztatón is megerősítette, majd hozzátette: az inflációért nem az élelmiszerláncok felelősek, hanem a teljes ellátási lánc.

A márciusi levélben az szerepelt, hogy az árrésstop már a sokadik olyan intézkedés, ami megnehezíti a működést, ezért a vállalat kénytelen változtatni a kereskedelmi gyakorlatán, és szükség esetén további lépéseket is fontolóra vesz. A cég vezetői szerint az árrésstop tovább súlyosbítja a helyzetüket, mivel a Spar már harmadik éve veszteséges, és az intézkedés jelentősen megnehezíti az alapvető működési költségek, például a bérleti díjak és a munkabérek fedezését. Az árrésstopról márciusban döntött a kormány, miután kiderült, hogy februárban 7,1 százalék volt az élelmiszer-infláció.

„Az óriási kommunikációs zajban azonban fontos megérteni, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10 százalék árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5 százalék marad csupán”– írták a vezetők a levélben, amiből csak az áru boltokba való kijuttatását tudják fedezni.

Heiszler a sajtótájékoztatón azt mondta, egyszer, az árrésstop bevezetése előtti napokban egyeztetett legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, de „különböző körökben több egyeztetés is zajlik”.

„Megpróbálunk minden esetben fair partnerként viselkedni a kormánnyal”

– mondta, és hozzátette: a célt értik, ami az, hogy az infláció csökkenjen, így nem növelték más termékek árát az árrésstop miatti kiesés pótlására.

Készülnek B tervvel

Az ügyvezető igazgató szerint ha május 31-én véget ér a rendelet, „megyünk úgy tovább, ahogy most vagyunk”, de ha a kormány meghosszabbítja az intézkedést, készülnek B tervvel. A B terv a beszállítókkal való tárgyalást, a marketingköltségeket és a munkaerőt érinti. Az elmúlt időszakban tárgyalásokat kezdeményeztek a beszállítóikkal, van, akitől teljes ágazati elutasítást kaptak, mások együttműködőek. Leépítést nem terveznek, de elképzelhető, hogy a távozó munkatársak helyére – akik önszántukból mondanak fel, vagy nyugdíjba mennek – nem vesznek fel újakat.

A Spar online webshopja március végén költözött a Woltra, ezzel egy időben a Spar leépítette az online értékesítési csatornán dolgozó állomány jelentős részét: a 133 fős részleg 60 százalékának ajánlottak állást más munkaterületen, de így is több tucat alkalmazottat érintett a leépítés.

A vásárlók szokásain nem érzik különösebben az árrésstop hatásait, kivéve, hogy nagyon akcióérzékenyek. Az intézkedés bevezetése után megvizsgáltuk a kiskereskedelmi láncok árait, az árbevétel szempontjából a második legnagyobb magyar kiskereskedőnél öt termék ára kevesebb mint a felére csökkent, ezeket tehát valószínűleg korábban a beszerzési ár több mint duplájáért árulták.

Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója és Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője – Fotó: Madzin Emília
Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója és Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője – Fotó: Madzin Emília

Kisebb településeken terjeszkednének

A Sparnak már több mint 300 franchise-partnerüzlete van, tavaly 35 új nyitott meg, körülbelül négyezer ember dolgozik ezekben az üzletekben. A hálózat éves forgalma tavaly 165,7 milliárd forint volt. A cég kifejezetten keresi a nagyobb falvakat, kisebb városokat a terjeszkedéshez, ahol még nincs jelen üzlettel. Heiszler szerint a szezonális – például a turistákat nagy számban kiszolgáló – helyeket is egyszerűbb a franchise-rendszerben üzemeltetni, mivel rugalmasabban tudnak reagálni. 2025 végére Heiszler szerint több franchise üzemeltetésű üzletük lesz, mint saját tulajdonban lévő.

2022 óta folyamatosan csökkent a Spar profitja

A magyar Spar 2022 előtt stabilan nyereségesen működött, az elmúlt években viszont fokozatosan csökkent a profitja. A visszaesés már a koronavírus-járványt megelőzően kezdődött,

  • 2018-ban rekordösszegű, közel 20 milliárd forintos nyereséget ért el;
  • 2019-re ez 16,4 milliárd forintra csökkent;
  • 2020-ban 11,7 milliárd forint volt;
  • majd 2021-re mindössze 5,3 milliárd forintot tett ki.

A 2022-es év komoly kihívást jelentett az egész kiskereskedelmi szektor számára, szinte mindenki, köztük a Spar is veszteséges lett, és 13 milliárd forintos mínusszal zárta az évet – ezt elsősorban a különadó és a megnövekedett energiaköltségek magyarázzák. A 2024-es veszteségük csak az éves beszámolójuk májusi leadásakor fog nyilvánosságra kerülni.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-t 1990-ben alapították, az első magyarországi üzlet 1991-ben nyílt meg Tatán. Jelenleg az országban összesen 652 üzlet működik.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!