Nagy Márton: Akár nyár végéig velünk maradhat az árrésstop

Május 21-én dönt a kormány arról, hogy meghosszabbítsa-e a március közepén bevezetett, bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot, május 7-én pedig arról tárgyalnak majd, hogy a piperék árrésére is kiterjesszék-e a korlátozást. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt az NGM hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján, ahol többek között a Demján Sándor Programról, az árrésstop jövőjéről és a makrogazdasági adatokról adott tájékoztatást, de kitért a Dunaferr sorsára is.

Az árrésstop ugyan hivatalosan nem volt témája az eseménynek, inkább csak újságírói kérdéseknél jött elő, de mivel alighanem ez érdekli a legjobban a lakosságot, kezdjük ezzel! Nagy Márton szerint filozófiailag akár az is indokolt lenne, hogy „örökre” velünk maradjon az árrésstop, vagyis a kiskereskedelmi árrés általánosan is korlátozható lehetne, hasonlóan Görögországhoz vagy Észak-Macedóniához, ahol általános árrésszabályozás van érvényben.

Az aktuális árrésstop további sorsáról több döntés is várható. Május 7-én fogja a kormány tárgyalni, hogy a háztartási és piperecikkekre, gyermekápolási termékekre is kiterjesszék-e a stopot, jó esély van arra, hogy pelenkára, mosószerre, betétekre, fogkrémre is vonatkozni fognak a szabályok.

Május 21-én pedig arról döntenek, hogy meghosszabbítsák-e az élelmiszerekre vonatkozó intézkedést (az eredeti, márciusi kormányrendelet alapján első körben május 31-ig él az árrésstop). A miniszter szerint nagy esélye van annak, hogy a korlátozás nyár végéig velünk marad. A bővítéssel kapcsolatban elhangzott, hogy a miniszter már böngészi a különböző terméklistákat, az élelmiszerlistán tíz új termék van, a nem-élelmiszerlistán több ezer olyan termék szerepel, ahol vizsgálják az árrést.

A miniszter szerint az nem járja, hogy miközben a saját márkás termékek 4–6 százalékos haszonnal forognak, addig a külső termékek 30–40 vagy a tejföl esetében akár 50 százalékkal is forognak. Az Országos Kiskereskedelmi Szövetség (OKSZ) viszont a napokban jelezte, azt szeretnék, ha május végén kivezetnék az árrésstopot.

Az összességében mintegy 1400 milliárd forintos, tavaly ősszel elindított Demján Sándor Program nagyjából a féltávnál tart, így Nagy Márton szerint már ideje volt értékelni a nyolc pillérből álló programot. A miniszter szerint nem igaz, hogy az alacsonyabb hozamkörnyezetben ne lenne érdeklődés a Széchenyi Kártya Programra, ahol a beruházási hitelek kamata 3 százalékra csökkent, de az általános forgóeszközhitel 4,5 százalékos kamatozású hitele iránt is nagy a kereslet. A miniszter arról is beszélt, hogy óriási az érdeklődés a 9 milliárdos „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program iránt is, itt 30 kiválasztott informatikai szolgáltatóhoz lehet fordulni.

A kifektetést, azaz a hazai cégek külföldi befektetéseit támogató tőke- és hitelprogramokban eddig 73 milliárd forintról döntöttek. Erről szívesen tudtunk volna meg több részletet, de mivel az Exim-finanszírozás banktitok lehet, inkább csak szektorokat hallottunk: üzbég agrárbefektetést, olasz dohányipari befektetést és német épületüzemeltetési cég megvásárlását is támogatta már az Exim, utóbbi alighanem a B+N Referencia Zrt. nagy vásárlása lehetett.

A közel 50 milliárdos keretösszegű, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) célzó 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programra 269 lezárt értékelés történt eddig, összesen 30 milliárd forint értékben. A maradék projektek sorsa májusban dőlhet el, összesen 500 kkv kaphat így segítséget. A 100 milliárdos keretű tőkefinanszírozási programban eddig csak négy pozitív döntés született, 1 milliárd forint értékben. A programot az NGM és a Nemzeti Tőkeholding közreműködésével a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valósítja meg.

Összességében maga a Demján Sándor Program a magyar gazdaság mintegy 0,2 százalékát érintheti, és főleg 2025 vége, 2026 eleje körül érhet be Nagy Márton szerint. Ha hozzávesszük az állam egyéb programjait (családi adókedvezmények, 2-3 gyerekesek adókedvezménye, nyugdíjkifizetések, fegyverpénz), az év utolsó három hónapjában a GDP 0,5 százalékát is megmozgathatják, de ez mind 2025 végén és 2026 elején jelentkezhet.

Nagy Márton a Dunaferr most zajló maradványértékesítésével kapcsolatban úgy fogalmazott: nem tudja, hogy jogilag mit tud elmondani, de két komoly érdeklődő van, az egyik nyugatról (ráadásul közelről), a másik keletről jönne. Mindketten iparágiak, a nyugati vasművel rendelkezik, a keleti acélkereskedő, és állítólag nem csak a hengerművet nézik, hanem a leállított kohót és a kokszolót is. A pályázók azt kérték, hogy kapjanak több időt, ezt az NGM akceptálta, most fogja kiírni a pályázatot május elején, ahol ad még több időt. A Telex korábban két érdeklődőről hallott, sajnos ez nem biztos információ, mindenesetre ráillik Nagy Márton leírására. Az egyik egy cseh, a másik egy, nevesítve mi a cseh Czechoslovak Groupot és a kínai Hangzhou Cogeneration Hong Kong Companyt hallottuk.

Donald Trump intézkedéseiről a miniszter azt mondta, azok mindenképpen bizonytalanságot szülnek, ami sohasem jó a gazdaságnak. Mint hallottuk, a közvetlen export öt céget érint erősebben, ezek a Samsung, az SK, az Audi, a Mercedes és a japán Denso. A direkt kitettség 6,5 milliárd dollár, az indirekttel együtt 11 milliárd dollár. Ugyanakkor kisebb pozitív hatások, gyártás-átcsoportosítás is elképzelhető, a miniszter szerint

aki meg tudja tippelni, hogy mi fog történni, az kaphatna egy Nobel-díjat.

Az áprilisi inflációs adatról Nagy Márton közölte, hogy az 4 százalék körülire csökkenhet. A kormány akkor lesz elégedett, ha a teljes infláció 3–4 százalék körüli lesz, míg az élelmiszerek esetében 5 százalék alá csökken a pénzromlás. Ifjabb Donald Trump magyarországi látogatásáról elhangzott, hogy „Junior” érthetően propagálta a több amerikai kapcsolatot, de az Egyesült Államok oldaláról nem látni olyan befektetői érdeklődést, mint a kínai oldalról. Nagy Márton szerint Magyarország biztosan a magyar érdeket követi, ha bárhol magyar érdek lesz a partnercsere, majd el kell gondolkodni rajta.