A váratlanul gyenge első negyedév után az eleve alacsony elemzői várakozásoknak megfelelő második negyedéves GDP-adatot publikált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A július 30-án közzétett második negyedéves és így egyben első féléves gazdasági adatok szerint
2025 első félévében 0,1 százalékkal visszaesett a magyar gazdaság,
de legalább a recessziót sikerült elkerülni. A második negyedévben a bruttó össztermék nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazítva jött ki 0,1 százalékos mínusz 2024 első feléhez képest.
Mindez annak fényében nem lehetett igazán meglepetés, hogy a statisztikai adatnak megágyazva, egy nappal korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már részletesen beszélt a várható GDP-trendekről. Bár az első féléves adatot ő konkrétan akkor még nem mondta ki, abból, hogy az év egészére 1 százalékos (2026-ra 3,1 százalékos) GDP-előrejelzést adott és a második félévre több kifejezetten pozitív trendet is felvázolt, elég határozottan deklarálta, hogy az első félév biztosan nem sikerülhetett jól.
A havi adatok már erre utaltak
„Derűre ború, borúra háború” – énekelte a Balaton zenekar, de sajnos újabban a makrogazdasági közleményekre már inkább a borúra ború, háborúra háború hangulat lett a jellemző.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője már az adat publikálása előtt az áprilisi és májusi különféle havi adatok alapján is stagnálást várt. Ha ugyanis néhány korábbi közlést vettünk figyelembe, az összkép ezt mutatta. Kezdjük a pozitívummal! A lakossági fogyasztásban az április erősebb volt, a május kicsit gyengébb, de azt lehetett sejteni, hogy a lakossági fogyasztással igazán nem lesz gond. Nagyobb bajnak tűnt az, hogy a többi meghatározó adat közül az ipar, a beruházások és a mezőgazdaság is inkább gyengélkedett, bár azért legalább már olyan pozitív irányok is feltűntek, hogy talán túl vagyunk a legnehezebb időszakokon.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője sem várt túl fényes adatot a magas frekvenciájú (gyakran, jellemzően havonta közölt) adatok alapján, de ennél azért egy kicsit jobbat, szerinte mindig a mezőgazdaság teljesítményét a legnehezebb előzetesen modellezni.
Nagy Márton erről azt mondta, hogy bár továbbra is a fogyasztás fogja húzni a GDP-t, talán végre az ipar és a beruházás már nem fogja visszahúzni a GDP-t. Talán elértük a gödör alját: a GDP-ben az első negyedév lehetett a lokális mélypont, az iparban és a beruházásban pedig a második negyedév.
Ismét a járműiparban bízhatunk
Németh Dávid az építőiparban április-májusban némi élénkülést látott, és bár a beruházásokban vagy a vállalati hitelkihelyezésekben nem volt megugrás, a beruházások korábbi gyilkos visszaesése után már a stagnálás önmagában is javulás volt.
A szakember szerint az akkugyártás – amelynek bukdácsolásáról itt írtunk bővebben – ugyan még mindig csalódást keltő teljesítményt nyújtott, de a járműgyártásban jobb trendeket lehetett tapasztalni.
Ezt megerősítette Nagy Márton is, aki a háttérbeszélgetésen részletesebben is kitért az amerikai–európai vámegyezségre és azokra a hírekre, amelyek szerint a magyarországi elektromos autó és akkumulátoripari kapacitásainak felfutása gellert kapott volna, vagy legalábbis csúszna. A miniszter szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió között megkötött 15 százalékos vámokat tartalmazó megállapodásnak annyi pozitívuma mindenképpen van, hogy vége a bizonytalanságnak, van egy megállapodás, a szabályok ismeretében lehet végre kereskedni.
Ugyanakkor ő az EU szempontjából kedvezőtlennek tartotta azt a megállapodást, ami a korábbi vámoknál magasabb, igaz, a belengetett fenyegetéseknél alacsonyabb lett.
Az acél- és alumíniumvámokat még nem tudjuk, de a 15 százalékos kulcs az Európának fontos autóipart, illetve gyógyszeripart megüti, és az EU-nak sok beruházást, illetve energia- és védelmi vásárlást kellett bevállalnia, ez is egyfajta függőség.
Magyarország direkt és indirekt szállításokkal (utóbbi főleg német reexportot jelent) is jelen van az amerikai piacon, ez együtt 11 milliárd dollár érték, amiből a 60 százalék akku és jármű. A legjobban érintett cégek között az SK On, a Samsung, az Audi, a Mercedes, a Denso, a GE, illetve a Robert Bosch neve hangzott el.
Ugyanakkor a miniszter azt mondta, hogy nem aggasztják azok a cikkek, amelyek a CATL vagy a BYD termeléséről megjelennek, őt csak az érdekli, hogy maga a társaság mit kommunikál, de azt például nem tartotta túl valószínűnek, hogy a BYD az unió piacait magasabb logisztikai költségekkel és vámokkal Törökországból látná el (cikkünk megjelenése után olvasói jelzést kaptunk, hogy a vám, mint érv nem helytálló, mert egy vámunió szabály miatt Törökország vámmentesen tud exportálni autókat az EU-ba). Mindenesetre a kormány teljesíti a vállalásait, a szegedi BYD-üzem munkaerő-ellátásának javítása érdekében például magyar–szerb határátkelő-fejlesztések indulnak.
Most a mezőgazdaságnak sem volt könnyű
A mezőgazdaságnak sem volt könnyű időszaka, Nagy Márton 0,3-0,4 százalékos GDP-visszaesést tulajdonított az ágazatnak, és Németh Dávid is utalt arra, hogy a negyedévben volt fagykár, aszály, viharkár, de azért az egyenleget még nehéz meghúzni, mert például a júliusi eső mentett is meg a búzából és a kukoricából.
A szolgáltatások közül az iparral jobban összefüggő szállítmányozás és a raktározás teljesíthetett gyengébben, de a lakosság fizetőképessége és a nyugodt szezon miatt a turizmus időszaka hoz olyan szezonalitást, ami segít például az éttermi étkezésnek. Mindezt Nagy Márton is kiemelte, aki szerint ugyan az árrésstopok megfogták a hideg étkeztetés (boltok) áremelkedését, de a meleg étkeztetés (vendéglők) inflációja magasabb lett.
A második félév
Ami pedig a második félévet illeti, bár most érezhetően kevesebb a terük a választások előtti jóléti intézkedéseknek, mint négy évvel korábban, amikor az energiaár-robbanás előtt még magas volt a fogyasztás és így az adóbevétel-növekedés, azért vannak csábító lehetőségek. Elsősorban az, hogy az EU 1,5 százalékos védelmi célú hiánynövelés miatt nem vonja össze a szemöldökét, ráadásul Magyarország a korábbi években már szépen növelte a védelmi büdzséjét, így a vonatkozó szabály alapján nekünk csak 0,6 százalékot kellene kifejezetten védelemre költeni, 0,9 százalékot lehetne másra is. Az EU-nak az a logikája, hogy aki korábban intenzíven növelte a védelmi kiadásait, az akkor nem költött oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra, így ezt utólag pótolhatja.
Ám azt a miniszter is fontosnak tartja, hogy az idén 4,1 százalékosra, jövőre 3,7 százalékosra tervezett hiányt felelőtlenül ne duzzasztjuk, mert
- azt a hitelminősítők nem fogadnák jól;
- veszélybe kerülne a 74 százalék körülire tervezett GDP-arányos államadósság;
- de a piac is drágább finanszírozással büntetne.
Magyarország ugyanis már eddig is sokat költött kamatokra. Miközben az elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési hiányunk a 10. legjobb az EU-ban, addig a teljes hiányunk csak a 21., vagyis a bevételek és a kiadások a kamatfizetésig még viszonylag rendben vannak, de kamatokkal együtt már nagyon magasak. Ezen könnyíthet valamit a SAFE-program, amely 200 bázisponttal kedvezőbb uniós devizaforrást biztosít, ha megkapjuk. Magyarország mindenesetre 8000 milliárd forintra (20 milliárd euróra) kérte ezt a finanszírozási segítséget. Döntés novemberben várható. Nagy Márton a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy bár nagyon sok adócsökkentés, béremelés, lakhatási támogatás várható a választásokig, a négy évvel korábbi szja-visszatérítés nincs a tervek között, ahogyan adóemelést sem tervez a kormány, mert a már bejelentett programoknak már megvan a helyük. Az, hogy nem lesz adóemelés, nem azt jelenti, hogy adóemelkedés sem lesz, mert a kormány bízik abban, hogy a meglévő kulcsok alapján több adó folyhat be,
- például ha nagyobb lesz a lakossági fogyasztás;
- ha az Otthon Start program miatt több lesz az ingatlan-adásvételi illeték és magasabb az építőipar teljesítménye;
- vagy ha a kkv-kat segítő programoknak lesz eredménye a vállalatok aktivitásában.
Nagy János szerint sajnos a harmadik negyedéves konjunktúraindexek, a vámháború (ami egy hónapit azért kivett a harmadik negyedévből) és több nagy cég termelési csúszása arra utal, hogy 2025-ben az lesz a fő tét, hogy egyáltalán pozitív maradhat-e a növekedés.
Friss elemzői meglátások
Az adat ismeretében megérkeztek az első elemzői vélemények is. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója pozitívan értékelt.
„A vártnál jobb GDP-adattal elkerülte a technikai recessziót a hazai gazdaság. A korábbiakhoz képest egyedül a mezőgazdaság az, ahol a korábbi pozitív teljesítmény után nagyobb visszaesésre számítottunk az idei aszály és az állattartókat sújtó járványok miatt, a többi ágazatban nem vártunk érdemi változást. Az év második felében a szolgáltatások további lassú bővülése mellé pozitív tényezőként csatlakozhat az építőipar, és a feldolgozóipar magára találására is van némi esély a friss német és európai konjunktúraadatok alapján.”
Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) szerint a vártnál jóval kedvezőtlenebb első negyedéves GDP-adat után a magyar gazdaság a második negyedévben egy kicsit javítani tudott.
Termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is kedvezően alakul – az első negyedévben a száj- és körömfájás, most pedig a tavalyinál is súlyosabb aszály jelent problémát. A szolgáltató ágazatok súly a legnagyobb a gazdaságban – itt vélhetően továbbra is lehetett növekedés, csak nem mindegy, mekkora. Talán ez volt az egyik olyan tényező, ami a GDP-ben az első negyedévben kellemetlen meglepetést okozott – bár volt növekedés, de a korábbinál jóval kisebb.
Felhasználási oldalról a fogyasztás továbbra is húzóerőt jelenthetett a második negyedévben – a kérdés most is az, hogy a növekedés az első negyedéves 4,1 százalékhoz vagy a tavaly jellemző 5,1 százalékhoz volt közelebb.
Ahhoz, hogy a növekedés beinduljon, több tényezőre lenne szükség:
Az ipari teljesítmény érdemi javulására, ebben a külső keresletnek van szerepe, elsősorban a német konjunktúra beindulásának. illetve a fogyasztás bővülésének fennmaradására. Ami elsősorban kockázatot jelent, az az ipar szenvedésének elhúzódása, az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás versenyképességrontó hatása, illetve a reálbéremelkedés lassulása.
Virovácz Péter (ING) pozitívumként értékelte, hogy sikerült elkerülni az újabb technikai recessziót, bár ez sovány vigasz a gazdasági eddigi idei összteljesítményét nézve. A mezőgazdaság és az ipar teljesítménye is csökkent éves bázison, érdemben visszafogva ezzel a gazdaság teljesítményét.
A pozitív teljesítmények között némi meglepetésre nem említi a KSH az építőipart. Ez mindenképpen meglepetés a szektor április-májusi teljesítményét figyelve. Összességében inkább a fogyasztás lehetett a húzóerő, amelyet a beruházások és a nettó export negatív teljesítménye húzott vissza végül stagnálásközeli állapotba. Az ING 0,7 százalékos GDP-növekedést jelez az idei év egészére.
