Élesek Trump új vámjai, még nem enyhítette, amit a magyar kormányból szinte kibírhatatlannak neveztek
„ÉJJEL VAN! TÖBB MILLIÁRD DOLLÁR ÁRAMLIK VÁMOKBAN AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBA!” – posztolta csütörtökön közösségi hálójára, a Truth Socialra Donald Trump. Az USA elnöke aznap léptette életbe az új vámjait többek között az Európai Unióval szemben is.
Az Európai Bizottság ugyanakkor – számos ország vezetésével ellentétben – politikai megállapodást tudott kötni az Egyesült Államok kormányzatával. Így a tervezett 30 helyett csak 15 százalék terheli az uniós importot, de ez eleve magasabb, mint az előző elnök, Joe Biden alatt átlagosan 4,8 százalékos vám.
Trump áprilisban plusz 10 százalékot vetett ki a világ nagy részére, így az uniós országokra is. Több ágazatban, például az autóknál más, magasabb többletvámot vezetett be.
A 15 százalékban az EU-val kötött elvi megállapodás értelmében az autók is benne vannak, így ezekre csökkenteni kellene az összesen 27,5 százalékos vámot. Az Európai Bizottság által korábban augusztus 1-re várt lépést viszont még mindig nem tette meg az USA kormányzata, bár az Euractiv szerint ez a következő napokban várható. Magyar szempontból ennek azért van nagy jelentősége, mert Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese májusban szinte kibírhatatlannak nevezte az autókra és az alkatrészeikre, valamint akkumulátorokra kivetett vámokat.
Trump a gyógyszerekre is külön vámot tervez, és szerdán bejelentette, hogy ez akár a 250 százalékot is elérheti. Ahogy erről korábban írtunk, ennek szintén Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztese az EU-n belül. Emellett Trump „nagyjából 100 százalékot” róna a chipekre és félvezetőkre.
Olof Gill, az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője csütörtökön hangsúlyozta: a megállapodással
az USA elkötelezte magát a 15 százalék mellett az autókra, gyógyszerekre és félvezetőkre is.
Várják, hogy az Egyesült Államok kormányzata a lehető leghamarabb átültesse ezt a gyakorlatba, de nem tudott konkrét ütemtervet mondani, mert ez rajtuk múlik, „a labda a térfelükön pattog”. Nem adott rá érdemi választ, hogy mikor tekintenék a késlekedést az alku megsértésének vagy bevezetnék-e miattuk a hét elején ismét elhalasztott ellenlépéseket. „Jelenleg a pozitívumokra összpontosítunk”, a lehető legjobbat próbálják kihozni a helyzetből, ami az EU-nak és az USA-nak is rossz, és az alkura alapozva más területeken is együttműködhessenek.
A múlt heti egyezség még csak egy politikai alku. Gill hangsúlyozta, hogy ez alapján egy szintén jogilag nem kötelező közös nyilatkozatot fognak kiadni, utána bonthatják le jogszabályokra. Szerinte a dokumentumról „túlnyomó többségében” megegyeztek, de az USA-tól kell megkérdezni, hogy mi a késlekedés oka.
Az alkuban szereplő
600 milliárd dolláros befektetések és 750 milliárd dolláros energiavásárlások „összesített”, „hűen továbbított szándékok” az uniós cégektől. „Semmiképpen nem kötelezőek” jogilag, az Európai Bizottság ezeket nem tudja és nem is akarja kikényszeríteni
– hangsúlyozta. Szerinte nagyon világosak abban, mi az, amire elköteleződtek az alkuban, és amire nem. Az Egyesült Államok értelmezése ugyanakkor egyértelműen jövő időben ír róla, hogy 750 milliárd dollárért fognak vásárolni, és 600 milliárd dollárért befektetni, Trump pedig 35 százalékos vámokkal fenyegetőzött, ha ehhez nem tartja magát az EU. Utóbbihoz nem tettek hozzá semmit csütörtökön azon felül, hogy az USA kormányzatával is közölték: csak terveket, szándékokat összesítettek, nem tettek kötelezettséget.
Gillt arról is kérdezték, hogy Lindsey Graham republikánus szenátor jelezte: az EU Indiából vesz feldolgozott orosz olajat, amit „figyelnek”. (Trump épp az orosz olajvásárlásokra hivatkozva fenyegetőzött az indiai importra kivetett többletvámmal.) Egyetértenek vele, hogy ne finanszírozzák az orosz hadigépezetet, hangsúlyozta az uniós szóvivő, és emlékeztetett rá, hogy korábban az orosz nyersolaj, valamint a legutóbbi szankciócsomagban az orosz olajból külföldön feldolgozott termékek behozatalát is megtiltották. (Nem tette hozzá, hogy utóbbiról egyeztettek is Grahammel, valamint azt sem, hogy a nyersolajnál korábban kivételt kapott Szlovákia és Magyarország – ezt egy jogilag kötelező, egyhangúságot nem igénylő tervvel vezetnék ki 2027-re.) „Dolgozunk azon, hogy még jobban csökkentsük” az olajimportot – válaszolta Gill a felvetésre, hogy járhat-e úgy az EU, mint India.
Az Euronews arról is kérdezte a szóvivőket, számítanak-e rá, hogy Trump valamelyik tagállamnál beváltja az ultimátumát az orosz olaj vásárlóinak beígért pluszvámról, de nem kapott érdemi választ. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter abban reménykedett, hogy az 50 napos határidővel belengetett intézkedés 50 nappal később már nem lesz aktuális. (Az idő nagyjából fele telt el mostanra.)
