A CATL tesz egy nagy lépést azért, hogy az akkuipar válsága ellenére felpörgethesse a gyártását Debrecenben

A működéséhez szükséges környezethasználati engedély módosításáról szóló kérelmet adott be a Debrecenben akkugyárat építő CATL – tudatták sajtóközleményükben. Az új tervek szerint már nemcsak nikkel-kobalt-mangán-alapú, de lítium-vasfoszfát-alapú akkumulátorok gyártását is tervezik az alföldi városban.

Az elektromos autókba való akkumulátorok területén piacvezetőnek számító CATL második európai gyárát építi Debrecenben. A gyár a tervek szerint a jövőben a világ egyik legnagyobb akkugyára lehet, de egyelőre a tervezett háromból csak az első gyártóegysége épül.

Az első üzem eredetileg 2023-ban kapta meg a helyi kormányhivataltól az egységes környezethasználati engedélyt. Ezt 2023-ban, majd 2024-ben is módosították, a helyszínen a próbagyártás tavaly ősszel indult el, a sorozatgyártás pedig valamikor idén ősszel vagy jövő év első felében startol majd.

„A módosítás célja, hogy az eddig tervezettnél is környezetkímélőbb és energiahatékonyabb megoldásokat alkalmazzunk, azaz kevesebb vizet és energiát használjunk. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is szigorú üzemeltetési és ellenőrzési rendszert alakítunk ki debreceni üzemünkben, hogy az mindenben megfeleljen a magyar és európai uniós környezetvédelmi előírásoknak” – fogalmaz a közlemény szerint Matt Shen, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatója.

A legfontosabb változások közé tartozik, hogy a vízhasználat csökkentése érdekében úgynevezett adiabatikus hűtőtornyokat telepítene a cég. Ez a technológia hatékonyabb és kevesebb vizet használ, mint a hagyományos hűtőtornyok – így közel harmadával csökkenhet a hűtésre használt víz mennyisége. A létesítmény az új technológiának köszönhetően kizárólag szürkevizet (a kapcsolódó városi infrastruktúra kiépítését követően) használ majd a hűtéshez, ami jelentősen csökkenti az üzem környezetvédelmi és vízvédelmi lábnyomát.

A pontforrásokkal kapcsolatos információk – mint például elhelyezkedésük, technológiai szerepük és kibocsátási jellemzőik – részletesebb, az új kérelemben a korábbinál pontosabb formában kerültek meghatározásra. Ennek eredményeként, bár a nyilvántartott pontforrások száma nőtt, a kibocsátott anyagok teljes mennyisége jelentősen, 43 százalékkal csökkent.

Jelentős változás az is, hogy a vállalat módosította korábbi terveit, és jelenleg nem tervezi saját NMP-regeneráló létesítmény építését. A gyártási folyamatok során keletkező, újrahasznosítható vizes NMP-t hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkező, szakértő partnerek szállítják el, és végzik annak feldolgozását.

A módosításoknak, illetve a tervezési optimalizálásnak köszönhetően jóval kevesebb energiát használhat majd a debreceni üzem: közel harmadára csökken a gyártási tevékenység átlagos fajlagos energiaigénye. A gyártási folyamatban használt égőberendezések energiahatékonyságának optimalizálásával például csökken a szükséges hőteljesítmény, tehát ugyanaz a technológiai teljesítmény kevesebb energia felhasználásával érhető el.

Továbbfejlesztette a CATL a hővisszanyerő rendszereket is, amelyek lehetővé teszik a hulladékhő hatékonyabb újrahasznosítását a gyártósoron belül. Energiatakarékosabbak lesznek a létesítményben használt kemencék és szigetelés is – állítja a cég.

A Debreciner szerint a cég a sajtóközleményben nem szerepel, de fontos változás az is, hogy a dokumentáció szerint a cég jelentősen, 21 százalékkal növelné az első gyáregység gyártási kapacitását. Erre azért van szükség, mert a mostani tervek szerint a korábbi tervekhez képest jóval több akkucellát importálnának és dolgoznának fel Debrecenben. (Az akkucellákat a gyártás után bele kell rakni egy úgynevezett modulba, ez sokszor külön zajlik a cellagyártástól.)

A CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a környéken élő civilek még két évvel ezelőtt bíróságon támadták meg. A per a helyiek és a kormányhivatal között zajlik, a civilek szerint a környezethasználati engedélyt nem megfelelő módon adták ki, abban nem vizsgálták meg a gyár működésének lehetséges hatásait.

A perben kirendelt szakértők korábban arra jutottak, hogy elég sok sebből vérzik a gyárnak kiadott engedély, szinte semelyik szempontból nem sikerült alaposan megvizsgálni a gyár működésének lehetséges hatásait. A kormányhivatal szerint ugyanakkor a szakértők nem voltak képesek a bizonyítékokat objektívan mérlegelni, ezért ők azt kérték a bíróságtól, hogy zárja ki az eljárásból ezeket a szakvéleményeket.

Kérdés persze, hogy egy ilyen pernek mennyi értelme van, hiszen a cég működését az engedélyt kiadó kormányhivatal ellenőrzi, vagyis ők megtehetik, hogy akkor is hagyják működni a céget, ha éppen nincs meg hozzá a szükséges engedélye. Ezt tette például a Pest vármegyei kormányhivatal is tavaly, amikor egy bíróság öt hónapra hatályon kívül helyezte a Samsung gödi akkugyárának környezethasználati engedélyét.

A CATL technológiaváltásról szóló bejelentésének a magyar gazdaság szempontjából is komoly jelentősége van. A Magyarországon üzemeket működtető dél-koreai cégek ugyanis az elmúlt egy évben pont azért kerültek válságba, mert csak nikkel-kobalt-mangán-alapú akkumulátorokat tudnak gyártani, nem úgy, mint a kínaiak, akik már évek óta gyártják az olcsóbb, lítium-vasfoszfát-alapú aksikat.

Korábban ilyeneket Európában nem használták, de mostanában az olcsóbb elektromos autókba már ezeket szerelik, úgyhogy egyre nagyobb rájuk az igény. Azzal, hogy a CATL ilyeneket is gyártani fog Debrecenben, jelentősen nő az esélye annak, hogy az ágazat túltermelési problémái ellenére fel tudják majd pörgetni a gyártást Debrecenben.

Az akkuipar aktuális helyzetéről és a két technológia közötti különbségről itt írtunk hosszabban.