A fogyasztás nőtt, de a mezőgazdaság és az ipar útját állta a repülőrajtnak

Míg az építőipar 4,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakát, az iparban 3,3 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 11,4 százalékkal csökkent a hozzáadott érték – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss számaiból.

Az már július végén kiderült, hogy a második, szezonális és naptárhatással kiigazított negyedéves GDP-adat 0,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakát, illetve az is, hogy az első féléves adat 0,1 százalékkal elmaradt a 2024-es év azonos időszakához képest. A kormány eleinte „repülőrajtról” beszélt, és a költségvetésben az idei évre még 3,4 százalékos gazdasági növekedést várt, júliusban azonban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy már a kormány várakozásai szerint is az egyszázalékos növekedés lenne a reális. A KSH friss adataiból az is kiderül, hogy melyek voltak azok a szektorok és iparágak, amelyek segítették vagy végül lehúzták a magyar mutatót.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakát. Emellett azonban az ipar 3,3 százalékkal esett vissza, azon belül a feldolgozóipar teljesített kifejezetten rosszul, itt 4,4 százalék volt a csökkenés. Ha a feldolgozóipart is további elemeire bontjuk, azt láthatjuk, hogy főként a fémfeldolgozási termékek húzták leginkább lefelé az adatot, míg az egyéb járművek gyártása valamennyire fékezte a visszaesést.

Szörnyű időszakot zárt a mezőgazdaság is: 11,4 százalékkal csökkent a hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest.

A kereskedelem teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke is 1,3 százalékkal emelkedett. Utóbbi csoport növekedéséhez több szektor is hozzájárult:

• az információ és kommunikáció hozzáadott értéke 6,3 százalékkal;
• a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2 százalékkal;
• az oktatásé 2,9 százalékkal;
• a pénzügyi és biztosítási tevékenységé pedig 2,2 százalékkal emelkedett.

Emellett ugyanakkor 0,7 százalékkal csökkent az ingatlanügyletek teljesítménye.

A KSH szerint a 0,1 százalékos növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, legfőképp az információs és kommunikációs ág bővülése járult hozzá. Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal erősítette, míg az ipar 0,7, a mezőgazdaság pedig 0,3 százalékponttal gyengítette a gazdasági teljesítményt.

A háztartások belföldi fogyasztása 4,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát, ezen belül minden területen növekedés volt megfigyelhető, a szolgáltatások esetén 4,6 százalékos volt az emelkedés. Hét százalékkal csökkent ugyanakkor a bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben, vagyis ennyivel kevesebbet költöttek a vállalatok a beruházásokra.

A külkereskedelmi mérleg is romlott: az export volumene 0,9 százalékkal elmaradt, miközben az importé 4 százalékkal magasabb lett, ez pedig összességében 3,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt a hivatal szerint. Végső soron így 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett a külkereskedelemben.