Bulgária jövőre felmondaná az orosz földgáz tranzitját, ez pedig Magyarországnak is gondot jelenthet
Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök szerint Bulgária 2026-ban fel fogja mondani az oroszokkal kötött, földgáz szállítására szóló szerződését – írta meg a Bolgár Nemzeti Rádió. Ez Magyarországnak is problémát jelenthet, ugyanis hazánkba is érkezik földgáz a Bulgárián áthaladó Török Áramlaton keresztül.
„Az Európai Unió tagjaként Bulgária is csatlakozik az EU azon döntéséhez, hogy rövid távon – 2026-ban – felmondja az orosz földgáz felhasználására vagy tranzitjára vonatkozó szerződéseit” – mondta a miniszterelnök az újságíróknak az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén. Zseljazkov szerinte Bulgária célja, hogy így 2028-ra teljesen kizárja az orosz gázt az ország energiapiacáról.
Idén júniusban mutatta be az Európai Bizottság azt a jogszabálytervezetet, amivel fokozatosan kivezetnék az orosz kőolajat és földgázt az Európai Unióból, így 2027 végétől már nem lenne orosz földgáz a piacon. A javaslatot minősített többséggel kell elfogadni, azaz egy-két tagállam nem vétózhat. (A megakasztásához legalább négy olyan tagállam kormánya kell, amelyek az uniós összlakosság több mint 35 százalékát képviselik.) A javaslatról még nem állapodtak meg a miniszterek Tanácsán belül, utána az Európai Parlamenttel egyeztetve alakíthatják ki a jogszabály végső formáját.
Donald Trump amerikai elnök kedden beszélt az ENSZ Közgyűlésén, ahol megismételte korábbi fenyegetését, amely szerint az Egyesült Államok „nagyon erős, erőteljes vámokat” fog kivetni Oroszországra, ha „nem áll készen a háború leállítására”. Akkor arra figyelmeztette az európai országokat, hogy ugyanolyan intézkedéseket kell bevezetniük, megemlítve, hogy többen „olajat és földgázt vásárolnak Oroszországtól”.
A földgázszerződések nagyon átpolitizáltak, de azzal, hogy a nyugati szállítások elapadnak, megdöbbentő veszteségek érik Oroszországot. A Gazprom 2024-ben 12,9 milliárd dollár veszteséget ért el: korábban hétszer annyi gázt adott el Európába, mint Kínába, de a 2022-ben megkezdett intenzívebb agresszió miatt a négy nagy orosz–nyugati vezetékből ma már csak egy, a Török Áramlat balkáni ága szállít Európába, és ezt a mennyiséget kellő kapacitás híján Kína sem tudta felvenni, így az oroszok is nagyobb arányban próbálkoznak a cseppfolyósítással és az LNG-eladással.
Európai szemmel több alternatíva is lehetséges, amivel pótolni lehetne az orosz földgázt: Norvégia, Algéria, valamint az Egyesült Államok a legnagyobb szállító, de Katar, Malajzia, Omán és Nigéria is tudna földgázt szállítani, miközben Fekete-tenger partjain lévő országokban, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Grúziában és Ukrajnában is vannak kezdetleges vagy előrehaladott kutatások, találatok földgázlelőhelyekre. A témával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Magyarország helyzete a földgázellátásban kedvezőbb, mint az olajellátásban, hiszen Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos országba van vezetékünk. Csak a vezeték sohasem elég, abba gáz is kell. Jelenleg a Török Áramlat balkáni ágán, vagyis egy orosz–török–bolgár–szerb útvonalon jut el a legtöbb gáz Magyarországra, akár évi 5-6 milliárd köbméter is, amely a hazai fogyasztás (8-9 milliárd köbméter) jelentős részét fedezi. Az ukrán, a szlovák, vagy az osztrák útvonal korábban döntően szintén orosz gázt hozott, de a Testvériség vezeték leállítása után ezek nem nagyon hoznak gázt, a horvátokkal terhelt a viszony, a románoknak komoly lelőhelyeik vannak, de ma még nem olyan jelentős a szállítás.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen tervei vannak hazánknak arra az eshetőségre, ha Bulgária tényleg beszüntetné 2026-ban az orosz gáz tranzitját, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint az Energiaügyi Minisztériumnak is küldtünk kérdéseket. Ha érdemben válaszolnak, közöljük.
