Jó lenne elkerülni a lila minősítést Szijjártó Péter szerint, aki inkább maradna a piros-feketénél, utalva az Újpest és a Honvéd színeire. A külgazdasági és külügyminisztert csütörtökön a Parlament gazdasági bizottságában kérdezték, ahol Direkt36 cikke is szóba került, ami szerint a belga titkosszolgálat a kék helyett egyre inkább a kevésbé bizalmas, lila kategóriába sorolja Magyarországot. Szijjártó arról is beszélt, hogy csak eljárásbeli okok miatt vonták meg a gödi Samsung-gyár engedélyét, és a jövőben a kutatás-fejlesztés arányát is szeretnék növelni Magyarországon.
Legalább három nagy nemzetközi válság kezelésére volt szükség, kezdve a migrációs válsággal, folytatva a járvánnyal, majd az orosz–ukrán háborúval – kezdte felszólalását a miniszter, aki úgy gondolja, hogy a vámok, a szankciók és az elszigetelődés oda vezetett, hogy az Európai Unió versenyképessége visszaesett, és egyre nagyobb a lemaradása mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal. Az új feladat ezért a miniszter szerint, hogy a nagy termelési kapacitások ideérkezését követően Magyarország a saját hozzáadott értékét és kutatás-fejlesztési arányát is növeljék.
139 esetben kötött megállapodást a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) nemzetközi beruházásokra, összesen 5455 milliárd forint értékben, amihez 255 milliárd forint támogatást nyújtottak. Beruházási volumen tekintetében a legtöbbet a kínai vállalatok hozták, amit a koreai, majd a magyar vállalatok követtek. Ezek közül a legtöbb támogatott beruházást, 37-et magyar vállalatok hajtották végre. A létrejött munkahelyek hat százaléka így kínai vállalatokhoz, míg a legtöbb beruházás az elektronikai, járműipari és informatikai szektorhoz kötődik.
Az idei év első kilenc hónapjában 10 kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos beruházásról kötöttek megállapodást, és további húsz ilyenről zajlanak a tárgyalások. Szijjártó szerint a regionális vetélytársakhoz mérve mind a lengyeleknél, mind a cseheknél és a szlovákoknál több beruházást tudott behozni a magyar kormány, ahol a HIPA által létrejött beruházások összértéke 10,3 milliárd euró volt.
A Direkt36 oknyomozó-portálon csütörtökön jelent meg a cikk, ami szerint a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot működtetett Brüsszelben, amiből az is kiderült, hogy a belga titkosszolgálat kék helyett egyre inkább lila országként tekint Magyarországra, ami a szövetségesi lojalitással kapcsolatos növekvő kétségeket jelzi. Tordia Bence független képviselő kérdezte erről a minisztert, aki csak annyit mondott, hogy szerinte nincs alapja a megállapításnak, de egy dolgot jó lenne elkerülni, a lila minősítést, mivel maradnának a piros-feketénél – utalva ezzel az Újpest, és a kedvenc csapatának számító Honvéd színeire.
Az elmúlt hónapokban többször is terítékre került a politikában és a sajtóban az orosz olajról való leválás kérdése, miután az ukránok az orosz olajipari infrastruktúrára mért csapásai miatt akadozott az ellátás a vezetéken. Tordai ezzel kapcsolatban is kérdezte a minisztert, de Szijjártó nem értette, hogy miért lenne jó, ha „a mostaninál drágább és kevésbé megbízható módon” tudnák csak biztosítani a kőolajat. A Horvátországból érkező Adria-kőolajvezetékről úgy gondolja, hogy nem tudna eleget szolgáltatni, mivel szerinte eredménytelennek bizonyultak a korábbi tesztek, és az orosz olajról való leválással monopolhelyzetbe kerülnének a horvátok, akik már így is az európai benchmark ötszörösére emelték az olajárat az orosz–ukrán háború kitörése óta.
Tordai Bence a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban is tett fel kérdéseket a miniszternek, miután a héten kiderült hogy megsemmisítette a bíróság a működéséhez szükséges egyik engedélyt. Szijjártó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a bíróságnak nem a környezetszennyezéssel volt problémája, hanem adminisztratív okokból, eljárási gondok miatt vonta meg a gyár engedélyét.
Szeptember elején az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Paks II.-nek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását, ami miatt az eljárások ismételt lefolytatására is szükség lehet, amelyek hónapokig, esetleg évekig is eltarthatnak. Szijjártó Péter szerint a bíróság döntése nem befolyásolja a beruházást, mivel a döntés az Európai Bizottsággal szemben született, amiért az nem vizsgálta megfelelően a beruházást.
Csárdi Antal független képviselő arról kérdezte Szijjártó Pétert, hogy hány olyan céggel állnak tárgyalásban, vagy van már szerződésük, ami képes lenne kezelni az akkumulátorgyárakban keletkezett veszélyes hulladékot. Szijjártó szerint van már Magyarországon kapacitás az ilyen hulladékok feldolgozására, és a továbbiakról is zajlanak a tárgyalások. A miniszter azt mondta, itt elsősorban barnamezős beruházásokat vizsgálnak, és a helyi közösség véleményét is kikérik, miután megvannak a konkrét helyszínek.
Cikkünket utólag frissítettük azzal, hogy Szijjártó Péter humorizált, amikor a lila színkódról beszélt.
