Mureşan: A magyar kormány a saját hatalmát választotta az uniós pénzek és Magyarország fejlesztése helyett

A magyar kormány a saját hatalmát választotta az európai uniós források és Magyarország fejlesztése helyett, és hiába állt több uniós pénz rendelkezésre, mint valaha, Magyarország elveszítette ezt a lehetőséget a fejlődésre – jelentette ki Siegfried Mureşan szerdán a Telex kérdésére.

Az európai parlamenti (EP) képviselő a következő hétéves költségvetés társfelelőse (jelentéstevője). A nagyjából húsz elemből álló javaslatot az egyik legfontosabb dolognak nevezte, amelyről a mostani jogalkotási ciklusban meg kell egyezniük, mert kétezer milliárd euróról – mostani árfolyamon nagyjából 770 ezer milliárd forintról – szól. (A húsz elemben nemcsak az a javaslat van benne, amelyik a költségvetés méretét rögzíti, hanem azok a jogszabályok is, amelyek utána különböző célokra szétosztják és szabályozzák a költségvetést.)

Mindennel el akarnak készülni 2028 elejére, amikortól az új hétéves költségvetés életbe lép. Ehhez 2026 végére meg akarnak egyezni magáról a költségvetésről, de hozzátette, hogy a legutóbb is késtek.

Ahogy arról korábban is írtunk, a magyar kormány bevallottan zsarolna az új költségvetés elfogadásával, ahol a tagállamok és az Európai Parlament egyhangú támogatása kell. A megegyezés várható idejére viszont nemcsak 2025 végén veszítünk újabb egymilliárd eurót 2024-hez hasonlóan, hanem 2026 szeptemberére a költségvetésen felüli, egyszeri helyreállítási alapnál is lejár a feltételek teljesítési határideje. Utóbbinál több mint tízmilliárd euró a tét. A magyar kormány terve ráadásul jogi akadályokba is ütközhet: az EP hasonló zsarolást sejt a források részleges, 2023. decemberi felszabadítása mögött, ami miatt pert indított.

A Telex arról kérdezte Mureşant, hogy szerinte a helyreállítási alap lejáró határidejére és a jogi eljárásra tekintettel észszerűnek vagy egyáltalán legálisnak tűnik-e a magyar kormány stratégiája.

Mureşan a magyar kormány tetteinek tudja be, ha sajnos magyar önkormányzatok, cégek nem kaptak támogatásokat, azt szeretnék, hogy a pénz eljusson a magyar emberekhez. (Ahogy arról korábban írtunk, a kormánynak amúgy is elő kell finanszíroznia a források nagy részét a hazai költségvetésből, vagyis az ilyen befagyasztások és levonások „csak” a magyar büdzsének utalt uniós térítést érintik, a pályázókat közvetlenül nem. A kivételek a vagyonkezelő alapítványok és az ilyen hátterű egyetemek, intézmények, ezeket kizárták a közvetlen uniós támogatásokból.)

Mureşan emlékeztetett rá: a járvány után létrehozták a helyreállítási alapot, hogy segítsék a cégek ellenálló-képességét, a kórházak és iskolák modernizálását, és felkészültek legyünk a következő válságra. Először a magyar kormány késett a helyreállítási tervével, aztán az nem felelt meg az uniós szabályoknak – jelentette ki. (Utolsóként, 2022 decemberében fogadták el az alap elköltéséről szóló magyar tervet, és a kormány még mindig nem tud rendes kifizetési kérelmet benyújtani a jogállami feltételek miatt, közülük a vagyonkezelő alapítványoknál a legnyíltabbak az ellentétek.)

A képviselő felemlegette, hogy voltak olyan tagállamok, amelyek 13 százaléknyi előleget kaptak 2021 vége előtt, így a koronavírus-járvány közben segítettek nekik, sajnos Magyarország elszalasztotta ezt a lehetőséget. (Csak 2023–2024 fordulója környékén jutott hozzá nagyjából tíz százaléknyi potyaelőleghez.)

Mureşan utalt rá, hogy augusztus végéig lehet kifizetési kérelmeket beadni, és év végéig lehet kifizetni a pénzt, hacsak nem hosszabbítják meg a határidőt, viszont „egyelőre ilyen javaslat nem létezik”. (Arról, hogy hivatalosan miért nem, és miért tűnik az egész esélytelennek, itt írtunk bővebben.)

Személyesen is sajnálta, hogy a költségvetéssel és a helyreállítási alappal együtt több uniós pénz állt rendelkezésre, mint valaha, de „Magyarország elveszítette ezt a lehetőséget a fejlődésre”. Szerinte

„a magyar kormány alapvetően azt mondta: készek vagyunk EU-forrásokat veszíteni a saját hatalmunk biztosításáért. Tehát a saját hatalmukat választották az európai források és Magyarország fejlesztése helyett”, amit Mureşan személyesen is sajnál.