1932-ben egy dán kisvárosban, Billundban kezdődött a Lego története. A kis műanyag kockákra további húsz évet kellett várni, de az alapító, Ole Kirk Christiansen a '30-as évek elején jött rá, hogy a válság miatt haldokló építőipartól elfordulva akár játékokat is készíthetne gyerekeknek. Az azóta eltelt lassan száz évben a Lego meghódította a világot, közben a település lakossága is közel harmincszorosára nőtt, és ma már kicsit minden a játékgyártóról szól.
Billund érdekes élményt nyújthat azoknak, akik korábban nem hallottak még a Lego fővárosáról. A sorházak kerítés nélküli előkertjeiben robotfűnyírók dolgoznak, a kisvárosi hangulatba óriási épületek és építkezések zavarnak be. Ősszel, a főszezonon kívül már viszonylag kevés errefelé a turista, aki viszont mégis szembejön, az általában rikítóan sárga legós zacskót szorongat a kezében. Ha az ember nem tudná, hogy a Lego fővárosában van, azt is gondolhatná, hogy a látszólagos idillel valamit rejtegetnek előle. Mint az amerikai sci-fikben, ahol a szereplők nem is tudnak róla, hogy igazából földönkívüliek lakják a kisvárost.
Háromszor égett le
Kétszáznál is kevesebben éltek Billundban, amikor 1916-ban Ole Kirk Christiansen a településre érkezve megvásárolt egy helyi asztalosműhelyt. Eleinte bútorokat, ajtót és ablakot készített, majd egy idő után csapatával már házak és istállók építését is vállalta. Feleségével időközben született két gyerekük, de a család élete nem volt egyszerű. Abból még fel tudtak állni, hogy 1924-ben a gyerekek játék közben felgyújtottak egy fadarabot, ami miatt aztán a műhely és az otthonuk is teljesen leégett, de 1929-ben beütött a nagy gazdasági világválság, így teljesen leálltak az építkezések Dániában.
Miután már nem volt szükség Christiansen korábbi szolgáltatásaira, meg kellett válnia a munkásaitól. 1932-ben aztán elvesztette a feleségét, így egyedül rá hárult négy gyerekének felnevelése. Rendes munka hiányában elkezdett fajátékokat is gyártani a műhelyben, és hamar ráébredt, hogy ez lehet a cég jövője. Christiansen már csak játékokat készített 1935-ben, amikor kitalálta, hogy az új profilhoz egy új névre is szükség lenne. Versenyt hirdet a dolgozói között: a legjobb cégnevet egy házi borral jutalmazza, majd meg is szavazta magának a fődíjat. Christiansen az általa kitalált Lego név mellett döntött, ami a dán Leg Godt szavakból tevődik össze. Magyarul annyit tesz: játssz jól!
Ekkor még fából voltak a játékok: kisautókat, buszokat, repülőket, sőt egy ideig még jojókat is gyártottak. A második világháború első hallásra talán meglepő módon növelte a keresletet a Lego játékai iránt: nem érkezett több import külföldről az országba, ami miatt felértékelődtek a dán termékek, ráadásul egy idő után az állam megtiltotta olyan játékok készítését, amikhez fémre vagy műanyagra lett volna szükség. A háború első két évében a cég megduplázta eladásait.
Aztán az üzem 1942-ben, egy márciusi éjszakán ismét leégett, az ekkor már 50 éves Christiansen pedig nem tudta volna saját zsebéből újjáépíteni a gyárat, így elgondolkodott rajta, hogy felhagy a játékkészítéssel. Végül mégis az újjáépítés mellett döntött, amihez egy helyi bank biztosította a szükséges hitelt. Négy évvel később, egy koppenhágai bemutatón találkozott először a fröccsöntőgéppel, ami később a kockák gyártását is lehetővé tette. A világháború után vált egyre elterjedtebbé a műanyag, mivel tartósabb volt a fánál, és szállítani is jóval egyszerűbb volt. A gép borsos ára ellenére így Christiansen a vásárlás mellett döntött.
A Lego ekkor már évek óta készített fából játékkockákat, de a műanyaggal nem volt tapasztalatuk, így mikor három év várakozás után megérkezett a gép, még kétévnyi kísérletezésre volt szükség az első, némileg módosított műanyag kockák forgalomba hozásához. Készítettek hosszabbakat, szélesebbeket és sarokelemeket is. A játék először hatalmas siker volt, de több dolgon is változtatni kellett ahhoz, hogy a kis kockák igazán népszerűek legyenek.
Christiansen fia, Godtfred Kirk egy évvel a legókockák bemutatása után, egy beszélgetés közben ébredt rá, hogy a Legónak tulajdonképpen egy szetteken átívelő rendszernek kellene lennie, aminek fő célja, hogy a gyerekek a saját kreativitásuk szerint építkezzenek. Az új széria első eleme így egy üres városi alaprajz volt, amelyhez különböző kockákat adtak, és a gyerekek maguk találhatták ki, hogyan legyen felépítve a település.
Itt aztán felfedeztek egy másik problémát: miután megépültek a házak, nagyon nehéz volt mozgatni őket, mert a kockák belül teljesen üresek voltak, így folyamatosan elmozdultak. Ennek megoldására apró csöveket raktak a kockák belsejébe, így a szorítóerő összetapasztotta az elemeket. Az erről szóló szabadalom benyújtása után nem sokkal halt meg Christiansen Ole Kirk, akinek szerepét Godtfred Kirk vette át a cégben. 1960-ban aztán ismét tűz ütött ki a Legónál: ezúttal a fajátékoknak otthont adó raktár égett le. A harmadik tűzeset után a Lego leállt a fa használatával és teljes kapacitással átállt a műanyag kockákra.
A 2032-ben a századik születésnapját ünneplő vállalat mindvégig családi kézben maradt: miután Godtfred Kirk átvette apja helyét, kivásárolta testvérei részesedését a cégben. Róla aztán ismét a gyerekére, majd az unokájára szállt a Lego irányítása. A cég növekedésével a családi vagyon is folyamatosan gyarapodott, és mára elérte a 25 milliárd dolláros (8,43 ezer milliárd forintos) összeget, ezzel Dánia leggazdagabb családjává téve Godtfred Kirk Christiansenéket. A cégnek ma már saját történészei vannak Billundban, akik a Lego közel százéves történetét kutatják.
A város teljesen összeforrt a céggel
A Lego nemzetközi sikere részben Godtfred Kirk marketingérzékének volt köszönhető, ugyanis Ole Kirk Christiansen idejében a vállalat főként a dán piacra koncentrált. Godtfred Kirk volt az, aki Skandináviát átutazva üzleti lehetőségeket keresett a Lego árusítására, és ő felelt a játékgyártó német leányvállalatának felállításáért is. Miután átvette az irányítást, több létesítmény is épült, ezek a mai napig részei Billund városképének. Az egyik ilyen a helyi reptér, amelyet Godtfred kezdeményezésére, a szomszédos településekkel társulva hoztak létre 1964-ben, a Lego korábbi privát kifutópályájának továbbfejlesztésével. Évi körülbelül 4 millió látogatójával jelentősen elmarad ugyan a budapesti reptér nagyjából 17,5 milliós éves forgalmától, a nyolcezer fős Billund így is Dánia második legforgalmasabb légi kikötőjét tudhatja magáénak a koppenhágai után.
A rengeteg nemzetközi turista annak köszönhető, hogy a településen épült meg 1968-ban a világ első Legolandja. A parkot az hívta életre, hogy egy idő után már évente 20 ezren érkeztek gyárlátogatásra Billundba azért, hogy megnézzék a cég által gyártott óriási legómaketteket. Godtfred Kirk kitalálta, hogy a szabad ég alatt építenek egy parkot, ahol a látogatók megnézhetik a valós városokról mintázott, kicsinyített legótelepüléseket. A Legoland a nyitás utáni évben csaknem 625 ezer látogatót vonzott, majd az évek során rengeteg vidámparki játékkal és egy hotellel is kibővítették. Ma ez Dánia egyik legnépszerűbb látványossága, az azóta a világban megépült tíz Legolandot is a billundiról mintázták.
A nyüzsgő Legolandhoz képest nagy kontrasztot jelentenek Billund utcái: a letisztult, új építésű házak között alig sétálgatott már valaki az őszi hónapokban, aki mégis erre járt, az általában a Lego látványosságainak egyikébe sietett. A parktól körülbelül 20 perc sétára, az alapító Ole Kirk Christiansenről elnevezett téren található a 2017-ben nyílt Lego House, ami kívülről egymásra helyezett legókockákra hasonlít.
Az épület előterében egy több emelet magas legófa áll, és a bejárat mellett egy legóboltot nyitottak, amiben csak itt kapható szetteket is árulnak. A fa körül egy lépcső vezet az épület legfelső szintjeire, ahol interaktív legójátékokkal, valamint dinoszauruszokat és városokat ábrázoló, az embernél is magasabb legóinstallációkkal találkozhatnak a látogatók. Mint megtudtuk, az ehhez hasonló nagy méretű, különleges helyszínekre készített legószobrokat általában a csehországi Lego-gyárban készítik, és a vállalatnak külön munkatársai vannak ezek megépítésére.
A földszinti étteremben teljes egészében legókockákkal történik az ételrendelés. Az asztalhoz ülve minden vendégnek vennie kell egy kockákkal teli csomagot, ahol a szín az adott ételtípust, a méret pedig a különböző lehetőségeket jelenti. Miután minden különböző színű kockából kiválasztottunk egyet, azokat egymásra kell helyezni, majd a formát az asztalon található nyílásba tenni. A gép ezután értelmezi, hogy mit is akartunk rendelni, majd az étel néhány perccel később egy nagy méretű legókockában, egy futószalagról csúszik le, és egy legórobot adja át.
Billund nem csak a turistalátványosságok miatt fontos a Legónak, amelynek működésében továbbra is központi szerepet játszik a dán kisváros. A mai napig a településen található a vállalat főhadiszállása, a cég 2021-ben kétezer irodai dolgozójával beköltözött az erre a célra épített 54 ezer négyzetméteres, azaz a budapesti Parlament alapterületénél körülbelül háromszor nagyobb Lego Campusra. A Lego emellett egy új, 46 ezer négyzetméteres épület felhúzását is elkezdte a jelenlegi gyár mellett, valamint egy 50 ezer négyzetméteres Innovációs Campus építését is bejelentették, ahol majd a cég 1700 kreatív munkatársa dolgozhat. A 7,5 ezer fős településen csaknem hatezren dolgoznak a Legónak, és a város lélekszáma elég szorosan együtt mozog a vállalat foglalkoztatottjaiéval. 1950-ben csak 418-an laktak a településen, ez a szám 1970-re már kétezer fölé, 2010-re pedig már hatezer fölé emelkedett.
A Lego az évek folyamán jelentős hatást gyakorolt a településre és környékére: a dán statisztikai hivatal szerint a 27,2 ezer lakost számláló billundi járásban 22,8 ezer dán él, a többiek külföldiek, akiket a munkalehetőség vonzott. Romániából csaknem 600-an, Lengyelországból 400-an, Magyarországról pedig 60-an érkeztek ide. A bevándorlás miatt 2013-ban a Lego Alapítvány közreműködésével felépítettek egy nemzetközi iskolát is.
A turistalátványosságok és a cég irodái mellett továbbra is Billundban maradt a gyártási folyamatok egy része – igaz, a billundi üzem kapacitása jelentősen kisebb például az idén kibővített nyíregyházi Lego-gyárénál, ami a világ második legnagyobb Lego-üzemének számít a mexikói után. A billundi építőkockák csomagolását ma már elsősorban Csehországban végzik, így a gyár elsődleges feladata a kockák gyártása. A Lego az ötvenes évektől kezdve több üzemet is nyitott Billundban, ezek nagy részét azóta bezárták, de az 1987-ben átadott Kornmarken-üzem így is a legöregebb a cég hat ma is működő gyára közül.
A Billund határában található gyárat körbejárva csak tovább erősödik az emberben a földönkívüli hangulat. A kockakészítés java részét ma már robotok végzik, emberekkel csak elvétve találkozni az üzemben. A legókockák alapanyagául szolgáló apró műanyag szemcsék egy csövön végighaladva jutnak el a 760 fröccsöntőgép egyikébe. Az egymás mellett sorakozó gépek mindegyike különböző színnel keveri, majd különböző formába önti a műanyagot, így elkészítve a szettekben használt több ezer elem egyikét. Az öntőformából kiesve egy dobozba kerülnek az elemek, majd miután ez megtelt, a gép leadja a jelzést, és egy nagy, doboz formájú robot elindul összeszedni. Miután a robot átvette a csomagot, a hatalmas terem egyik sarkában található, az üzem különböző helyiségeit összekötő futószalagra rakja.
A dobozok szélén egy matrica található, így minden gép tudja, hogy mi van benne, és hova is megy pontosan. A gyáron keresztülhaladva a raktárhelyiségben lyukad ki a doboz, ahol egy másik, polcozást végző robot rakja fel a több emelet magas, és minden szintjét összeadva több mint 150 kilométer hosszú polcrendszer egy szabad pontjára. És mivel a nyíregyházi és mexikói üzemekkel ellentétben Billundban csak az elemek gyártása zajlik, a gyárból egy kamion szállítja el a csomagolóüzembe a kockákat.
A Lego-gyárak egyik legértékesebb elemei az öntőformák, amelyek segítségével a fröccsöntőgépben formát ölt a műanyag. Egy-egy öntőforma ára több tízmillió forint, és miután elhasználódtak, a Lego gondosan felügyeli, hogy biztosan ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. Az új legóelemek öntőformáihoz Billundban készítik el a prototípust, majd Svájcban, Szingapúrban, Vietnámban és Kínában gyártják le őket. Egy formát körülbelül öt évig használnak, mielőtt tönkretennék.
Egészen a nyolcvanas évekig ez úgy történt, hogy a Lego az öntőformákat beépítette az új épületeinek az alapjába. Később aztán egy dán üzembe vitték az öntőformákat, ahol a sofőrnek a saját szemével kellett megbizonyosodnia róla, hogy tényleg tönkretették őket. 2002-ben ismét változtattak az eljáráson, ezután már Dániába kellett szállítani az öntőformákat – a magyar, a cseh és a mexikói üzemben használtakat is –, itt aztán egy cég egy lyukat égetett a közepükbe. 2019 óta már minden üzem saját maga felel a formák elpusztításáért, de a folyamatot még mindig Billundból irányítják.
A PET-palackos projekt befulladt, most mással próbálkoznak
A gyár mellett található a Lego laboratóriuma, munkatársai az elmúlt években azzal kísérleteztek, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a kis műanyag kockákat. A cég 2012-ben fenntarthatósági programot hirdetett, a hivatalos célkitűzés szerint 2050-re szeretnék elérni a nettó nulla károsanyag-kibocsátást. Csakhogy a legókockáknak is alkalmas fenntartható anyagokat még akkor sem könnyű megtalálni, ha a világ legnagyobb játékgyártója próbálkozik vele.
Műanyagból rengetegféle van, és míg az olcsóbb, gyengébb műanyagokba sok mindent belekeverhetnek, a legóhoz használt, strapabíróbb kockákhoz jobb minőségű, tartósabb anyagra van szükség. Ezeket az elemeket a cég 1963 óta egy ABS nevű műanyagból gyártja, ami kőolajból készül, ráadásul nem is kevésből: egy kilogramm legóhoz körülbelül két kilogrammnyi petrolkémiai anyagra van szükség. A legnagyobb szettek húsz kilogrammnál is több petrolkémiai anyagból készülnek, tehát a Lego 2023-ban gyártott körülbelül 60 milliárd eleme óriási mennyiségű kőolaj felhasználásával járt.
Az ABS másik nagy hátránya a tartóssága, ami más szempontból egyben nagy előny is:
- ha vigyázunk rájuk, a legószettek generációkon keresztül velünk maradhatnak, nem lesz belőlük szemét;
- ha viszont mégis, akkor a más műanyagokhoz hasonlóan az óceánokba is bekerülő kockák legalább 100, legfeljebb 1300 év alatt bomlanak le.
A mai napig találni ép kockákat a tengerben, miután 1997-ben egy 4,8 millió legóelemet tartalmazó konténer esett a tengerbe egy hajó fedélzetéről. A Lego más anyagokat is használ a termékeiben, de messze az ABS a leggyakoribb: 2024-ben a Lego nyersanyag-felhasználásának csaknem 85 százalékát tette ki.
A cég 2021-ben jelentette be, hogy két éven belül már megjelenhetnek a boltok polcain azok a játékaik, amelyek az ABS helyett PET-palackok és más, az életútjuk végén járó műanyagok újrahasznosításával készülnek. A játékgyártó akkor már három éve kísérletezett, és 250 alternatívát próbált ki, így sokan hittek a vállalásban. Végül azonban kiderült, hogy nem fog sikerülni az átállás: 2023-ban arról számoltak be, hogy felhagynak a projekttel, mert rájöttek, hogy a jó minőségű újrahasznosított PET-nek még az ABS-nél is nagyobb lenne a karbonlábnyoma.
A cég a fiaskó után közölte, hogy 2025-ig megháromszorozza a fenntarthatóságra fordított kiadásait, így már évi 3 milliárd koronát (közel 155 milliárd forintot) fog költeni erre a célra. Tartósan tovább növeli a kiadásokat, hogy a jelenlegi eredmények azt mutatják: a fenntarthatóbb anyagok drágábbak is lesznek a jelenleg használtaknál. A Legónak azonban belefér, hogy brutális összegeket fordítson minderre, 2025 első fél évében a cég árbevétele 5,4 milliárd dollárt (1,8 ezermilliárd forint) tett ki.
Anette Stube, a Lego fenntarthatósági igazgatója a Telex kérdésére azt mondta, a környezetterhelés csökkentését nem hárítják át a fogyasztókra. „Ha nem akarod a fogyasztókon leverni, magadon kell, tehát csökkentenünk kell a nyereséget” – mondta. Ugyanakkor azt is reméli, hogy hosszú távon, például a megfelelő ellátási láncok kialakításával tudnak csökkenteni a költségeken, és a hozzájárulásukkal a fenntarthatóságra tudják ösztönözni a piacot, ami hosszú távon az anyagok árát is mérsékelheti.
A Legónak attól azért nem kell tartania, hogy felemésztenék a profitját a fenntarthatósági beruházások, 2024-ben rekorderedményekkel zárt a vállalat: az árbevétel 13 százalékos növekedéssel, 74,3 milliárd dán korona (3,8 ezermilliárd forint) lett, ebből 18,7 milliárd korona (közel ezermilliárd forint) nyereség keletkezett, utóbbi szintén 10 százalékos emelkedés éves alapon. (A dán gazdaság fejlettségét jól mutatja, hogy így sincs benne az ország legnagyobb öt cégében.) A termékeik pedig további extra áremelés nélkül is borsos áron mennek újonnan ahhoz képest, hogy játékokról van szó: egy-egy közepes szett ára 20–50 ezer forint között mozog manapság, az extrábbakért pedig ennél is többet kell kiadni.
Lego régi műszerfalból, konyhapultból
A vállalat szakértői Billundban azt mondták az újságíróknak, sok év kísérletezés után arra jutottak: ha szeretnék megtartani a kockák minőségét és tartósságát is, egyelőre nemigen fognak tudni megválni az ABS-től. Éppen ezért az új kérdés az lett, hogy miképp lehetne zöldebbé tenni az anyagot. Ezt jelenleg újrahasznosítással oldják meg, korábban más célra, például autók műszerfalához használt ABS-elemek legókockaként kezdenek új életet. A legókockákhoz gyártott ABS-t évről évre nagyobb arányban keverik az újrahasznosítottal, a cég jelentése szerint az általuk 2024-ben vásárolt nyersanyagok 33 százalékban újrahasznosítandó vagy megújuló anyagok voltak.
Ennek az ABS mellett az olyan anyagok is részei voltak, amiket eltérő anyagigényű, általában kisebb számban gyártott elemeknél használnak. Ezeknél több megoldás született a legó zöldítésére: a rugalmasságot igénylő legóvirágokat és -növényeket például már 2018 óta egy bio-PE nevű anyagból készítik, amit élesztő segítségével a cukornádból állítanak elő. Az autók kerekeihez szükséges gumi készítésénél a régi halászhálókat, és a használt motorolajat is egyre nagyobb arányban tudják felhasználni.
Az átlátszó elemeknél, így például a szélvédőknél és a Csillagok háborúja fénykardjainál sem jöhet szóba a sima ABS. Ezeket egy speciális, a hárombetűs testvérénél jóval drágább MABS nevű anyagból formázzák, amelyet 20 százalékban régi műmárvány termékek, például konyhapultok újrahasznosításával készítenek. A Lego szakértői szerint az egyik legnagyobb feladat az ellátási láncok feltérképezése, hiszen az említett használt tárgyakat korábban nem sokan keresték akkora mennyiségben, mint most a Lego.
Megoldást jelenthet a környezetet jobban kímélő legókockákra a Billundtól körülbelül 80 perc autóútra található kassøi e-metanol-üzem is, ennek üzemeltetőjével, a European Energyvel 2023-ban állapodott meg a játékgyártó. Az e-metanol a zöldenergia és a légkörből befogott szén-dioxid használatával készülő, a fosszilis üzemanyagokat helyettesítő anyag. A kőolajhoz hasonlóan műanyag előállítására is felhasználható, de mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, többévnyi kísérletezésre lehet szükség, mielőtt az anyag belekerülhet a Lego játékaiba.
