Alig értett valamiben egyet a kormány az Integritás Hatóság (IH) 2024-es Éves Elemző Integritásjelentéséből. A 42 pontba szedett jelentés egy részének megállapításait visszautasították, más részénél nem tartottak szükségesnek intézkedést, és alig volt olyan pont, amivel érdemben foglalkozni szeretnének. Az Átlátszó szerint az uniós támogatások felhasználását ellenőrző IH minden évben kiadja elemző jelentését, amiben beszámolnak vizsgálataik eredményéről, és ajánlásokat fogalmaznak meg.
A tavalyi évről szóló jelentésüket idén nyáron tették közzé – mi is kielemeztük ebben a cikkben –, a kormány válaszát pedig a napokban töltötték fel. A jelentés megállapította, a közbeszerzési rendszer előrelépést ért el, de a közbeszerzési piac szerkezete változott: csökkent a szerződések száma, értékük viszont nőtt, a piaci koncentráció tovább erősödött. Változatlanul sok az egyajánlatos eljárás, ami „már rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából”. A jelentés a központosított közbeszerzési rendszereket is kritizálta, ezek az uniós források szabályszerű felhasználását is veszélyeztethetik.
A hatóság megállapításai közt van, hogy szigorúbban szabályoznák a nagy összegű keretmegállapodásokat, javaslatokat tettek a közbeszerzési verseny élénkítésére, valamint szorgalmaznák a meghívásos eljárások nyílttá alakítását.
A kormány 17 javaslattal részben egyetértett, de jelezte, „további intézkedés nem szükséges”. 18-szor azt írták, nem értenek egyet a javaslattal. Ezeknél többnyire azt kommunikálta a kormány, hogy a meglévő jogszabályok rendezik a kérdést, vizsgálataik nem támasztják alá a problémákat vagy a javaslat technikailag nem kivitelezhető. 11 esetben egyetértett a kormány az IH-val, és feladatot határoztak meg magukkal vagy valamelyik állami szervezettel szemben, de ezek is többnyire a feladatok delegálásáról szólnak. Két esetben van csak konkrétum:
- „a közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjának 2026. január 1-jétől történő alkalmazásához szükséges jogszabálymódosításokhoz és/vagy EKR fejlesztéshez szükséges feladatok ellátásáról”
- „a közbeszerzésekért felelős miniszter a Nemzeti Fejlesztési Központ útján összefoglalót készít az Európai Unió Bíróságának a javaslatban érintett témákkal összefüggő ítéleteiről”.
Az Integritás Hatóságot 2022-ben alapította a kormány, hogy eloszlassa az Európai Unió aggályait a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban. Később azonban több, a szervezet függetlenségét megkérdőjelező kritika is érte a hatóságot, és ők maguk is számoltak be akadályokról a feladataik hatékony ellátásában. A hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik, miután – értesüléseink szerint – belső harcok ráirányították a figyelmet néhány megkérdőjelezhető húzására, ő maga azonban azt állítja, nem követett el bűncselekményt.
