Nagy Márton: Az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországnak

A héten folytatódnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves parlamenti meghallgatásai, december elsején délelőtt az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt számolt be a magyar államháztartás jelenlegi helyzetéről. A miniszter az előző heti gazdasági bizottsági meghallgatásán már bemutatott adatokkal kezdte, beszélt a német gazdasági függésről, az orosz–ukrán háború hatásairól és a jegybank szigorú monetáris politikájáról.

Jövőre is stagnálhat az államadósság

A meghallgatása elején Nagy Márton ezeket emelte ki:

• A kormány feladata, hogy a gazdaságot egyensúlyban tartsa a jelenlegi helyzetben, a háború és a német recesszió ellenére, amik mind hatással vannak a magyar iparra és a hazai beruházásokra.
• Az anticiklikus fiskális politikán keresztül a kormány ösztönözni próbálja a gazdaságot, ezt az ösztönzést főként a béreken keresztül, a bérek növekedésével tudja elérni.
• Arról is beszélt, hogy a fogyasztásösztönzés mellett nem lehet hiányt csökkenteni, ahhoz, hogy csökkenjen a hiány, beruházásokra van szükség.
• A fogyasztás Nagy Márton szerint 2 százalékponttal tolja felfelé a növekedést.

„Ilyen gazdasági környezetben a hiány csökkentése szinte lehetetlen” – mondta arról, hogy a költségvetési hiányszámokat felfelé revideálták, a miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikájának a magasabb hiány az ára. Ez az optimális „policy mix”, nagyjából az 5 százalékos hiányszámot próbálják tartani úgy, hogy a lehető legkisebb legyen a hitelminősítőkre gyakorolt hatása. Idén és jövőre az államadósság stagnálására számít, azt várja, hogy az államadósság alakulásán segít majd a gazdasági növekedés.

A miniszter szerint nem csak az NGM előrejelzésének pontosságával volt probléma

Ezután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásairól beszélt, arra reagálva, hogy az elmúlt években gyakran változtatják a gazdasági célszámokat. Szerinte nemcsak az NGM nem találta el a növekedés várható mértékét, hanem a piaci elemzők sem, így szerinte nem helyes csak az NGM-et hibáztatni a meghiúsult előrejelzések miatt. Azt mondta: a 2025-ös költségvetést 3,5 százalékos GDP-növekedéssel tervezték, az elemzők 3,3 százalékot vártak, így a piaci szereplők sem tudták előre megbecsülni a valós számot. Ez a kormány jelenlegi várakozásai szerint 0,5 százalék, az Erste elemzői szerint 0,2 százalék, tehát lényegében stagnálás lehet. Nagy Márton szerint a költségvetés ösztönző politikájának hiánya esetén a GDP-növekedés már rég negatív lenne.

Értékelte a miniszter a Moody’s legutóbbi döntését is a magyar adóbesorolásról, a hitelminősítő nem változtatott Magyarország besorolásán. „Bezzeg Romániában a költségvetés hatalmas bajban van, ez az ára annak, ha valaki túlmegy egy határon” – mondta a miniszter. A magyar elsődleges költségvetési egyenleg -1,1 százalék a GDP arányában, ez szerinte a középmezőnyhöz elegendő, ezt az egyenleget veszik figyelembe a hitelminősítők is. 2026-ban Nagy Márton elmondása szerint az első harmadban lesz a magyar érték.

A költségvetési politikai alapelveiről is beszélt, három ilyet említett:

• Nem növekedhet a költségvetési hiány, ezt már a kormány maximálisan kihasználta, nem lehet túllazítani.
• Az államadósság fenntartható pályán tartása.
• Az Európai Unió nemzeti védelmi záradék mozgásterét ne lépje túl a kormány, mert ha ez megtörténne, élesednének a túlzottdeficit-eljárás következményei.

Nagy Márton szerint megtalálták azt „a határt”, amiben a költségvetési hiány megfelel ezeknek az alapelveknek: még nem érkezik hitelminősítői vagy uniós negatív reakció, és szerinte ezzel egy időben a kormány képes fenntartani a gazdasági növekedést.

Nagy Márton beszélt a pár hete belengetett bankadóról is, azt mondta: a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szedne be a kormány. A 2026-os költségvetésről azt mondta: fontos, hogy a bankoktól több pénzt vegyenek el, és ezt a termelő cégek felé csatornázzák át, elsősorban adócsökkentéseken és a Demján Sándor Programon keresztül. Szerinte az extraprofitadó duplázását is elviselik a bankok, mert a szektor jövedelmezősége kiemelkedő.

Ezután a költségvetési bizottság tagjai másfél órán keresztül tették fel kérdéseiket Nagy Mártonnak a gazdaság szinte minden területét érintve. Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke hosszan szembesítette a minisztert a magyar gazdaság növekedésének lemaradásával, arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság finanszírozása a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unióban.

Nagy Márton erre azt mondta: Magyarország kis ország, nem tud csak belső piacra építeni, nem lehet Lengyelországhoz hasonlítani. Mindig magas lesz az export szerepe, a túlzott német kitettségen a járműiparon keresztül tudnak változtatni, valamint a keleti nyitással. „Ez olyan, mint a tankhajó, ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de dolgozni kell a külkereskedelem diverzifikációján.”

A miniszter szerint az akkumulátoripar önmagában gazdaságilag nem értelmezhető iparág, csak a járműiparral együtt, a hierarchia csúcsán a járműipar áll. Ezután a BYD-ról beszélt, ahol nincs szükség beszállítóra, mert házon belül megcsinálják az akkumulátorokat. „Fogják fel: az akkumulátoripar egy must, itt kell lenniük!” – mondta a képviselőknek.

Nagy Márton szerint jó stratégia volt a járműiparra építeni, de a fókuszt át kell helyezni máshova, és más lábakat is meg kell erősíteni, mert egy lábon nem lehet állni. A miniszter szerint új fókuszpontot kell találni, a hadiipar, az élelmiszeripar vagy a gyógyszeripar jöhet szóba.

Az uniós pénzek részleges befagyasztása szerinte nem gazdasági, hanem politikai kérdéskör. „Jelenleg az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországnak” – mondta. A miniszter szerint 2026 végén fogják elérni a kifizetések a 100 százalékot bizonyos keretekben, például a KEHOP és a GINOP programoknál, így Nagy Márton szerint akkor lesz érezhető az uniós pénzek elfogyása.

Ezután a kormány által védőpajzsnak hívott devizacsere-megállapodásról (swap line) beszélt: Nagy Márton a megállapodásról azt mondta, ha a költségvetés vagy a forintárfolyam ellen támadás lenne, bekapcsol a védőpajzs. „Mindenkinek szüksége van egy Big Brotherre. Normális esetben ennek Brüsszelnek kellene lennie”, mondta. Ez a kapcsolat jelenleg nem működik, nincsenek swap line-jaink az Európai Központi Bankkal, és nem érkeznek az uniós pénzek sem. Nagy Márton szerint Kína és az Egyesült Államok lehet az ország nagytestvére, például a swap line, fejlesztési hitelek és szabad felhasználású hitelek révén. (Nagy Márton korábban arról beszélt, ezek lehetnek az amerikai csomag részei.)

A 2026-os költségvetésben egy sort javítottak, a gazdaságfejlesztési alap sorát maximalizálták 860 milliárdban, ez a nemzeti védelmi záradék által a maximális mozgástérhez passzol.

A miniszter szerint életveszély lenne a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni, a jelenlegi nyugdíjrendszerben ha bármi történne, az állam fizet, a költségvetés pedig kipótolja a kifizetéseket.

Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő német függésről szóló kérdésére azt válaszolta, Németországban úgy kezdtek el költekezni, hogy nem volt rá fedezet, gazdasági növekedés nélkül pedig a miniszter szerint nem szabad költekezni. „Hogy mitől lesz növekedés?”, tette fel a kérdést Nagy Márton. Elsősorban a nagy gyárak kapacitásbővítésein keresztül: a BYD szerinte időben el fog indulni, hazugság, hogy csúszna a gyár nyitása. A BMW teljesítménye jó, „rendben lesz a debreceni gyár”. A 150 gyár programmal kapcsolatban azt ígérte, a közeljövőben közzé fogják tenni a részleteket.

A bankok újbóli megadóztatásáról azt mondta: a magyarok pénzügyi kultúrája tudja csak megállítani azt, hogy a bankok áthárítsák az ügyfelekre az adóemelés miatti megemelkedett költségeket. Ha lekötik az ügyfelek a betétjeiket vagy átteszik a pénzüket állampapírba, akkor már jobban járnak – mondta Nagy Márton, és hozzátette: ha van pénzügyi kultúra, nincs extraprofit. Azt ajánlotta a miniszter, ismerni kellene ehhez a Webkincstárt, ő hetente szokta nézegetni.

Bakos Bernadett korábban LMP-s, most független képviselő többek között a Liszt Ferenc Repülőtér kapacitásbővítéséről és zajterheléséről kérdezte a minisztert. Nagy Márton szerint az az elsődleges cél, hogy a kapacitásbővítéssel együtt ne növekedjen a zajterhelés. A cargo reptér ügye más, mert az 0-24 működik, ezt át kell helyezni: olyan települést keresnek, ahol nem halad át lakóterület felett a cargo szállítmányozás.

Nagy Márton közel ötvenperces válaszadását azzal zárta: meg fogják nyerni a választást, a gazdaságpolitikai fő irányaikról nem mondanak le.