Döntött az amerikai Legfelsőbb Bíróság: Trumpnak nem volt joga kivetni a vámokat
A vészhelyzeti hatáskör nem jogosítja fel Donald Trumpot arra, hogy elnöki hatáskörben vámokat vessen ki – döntött az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken. A döntés értelmében az egyoldalú vámkivetés ellentétes az USA szövetségi törvényeivel a CNN beszámolója szerint.
A Legfelsőbb Bíróság tagjai 6-3 arányú többséggel utasították el Trump vámjait, amiket még tavaly április elején vetett ki a világ szinte minden országára. A három liberális bíró, Ketanji Brown Jackson, Elena Kagan és Sonia Sotomayo, valamint három konzervatív bíró, Amy Coney Barrett, Neil Gorsuch és John Roberts szavazatával a vámok eltörlésére szavaztak. Brett Kavanaugh, Samuel Alito és Clarence Thomas bírák ellenezték a döntést.
„Tekintettel e hatalomgyakorlás terjedelmére, történetére és alkotmányos kontextusára, az elnöknek egyértelmű kongresszusi felhatalmazást kell felmutatnia annak gyakorlásához” – írta Roberts bíró az indokolásban arra utalva, hogy Trump a törvényhozás felhatalmazása nélkül vetett ki korlátlan időtartamra vámokat tavaly áprilisban. A bírák szerint a vészhelyzeti hatáskör, amelyre Trump hivatkozni próbált, „nem felel meg a követelményeknek”. A bíróság ugyanakkor arra nem tért ki ítéletében, mi a helyzet azzal a több mint 130 milliárd dollárnyi vámmal, amit már beszedtek, mióta érvényben vannak a vámok.
A piac gyorsreakciója a döntésre pozitív: a főbb Wall Street-i indexek közül az S&P 500 index 0,45 százalékkal, a Dow Jones 0,07 százalékkal, a Nasdaq 0,42 százalékkal emelkedett. A gyakorlati következmények viszont egyelőre nem teljesen világosak. A BBC gyorselemzése alapján arra azért nem számíthatunk, hogy minden visszatérne a Trump előtti mederbe, a Legfelsőbb Bíróság döntése a trumpi vámoknak csak egy részét érinti. Egy sor ország például a tavalyi „felszabadulás napja” óta leült tárgyalni az elnökkel és megállapodott a vámszintekben. Az átlagos vámszint még akkor is 6 százalék felett marad, ha a most törvénytelennek nyilvánított tételek megszűnnek, ez pedig nagyjából a háromszorosa a Trump előtti átlagnak. A Yale Budget Lab Bloomberg által idézett számítása kissé eltér ettől, ők azt írják, hogy a mostani vámeltörlési körrel együtt is 9,1 százalék marad a fogyasztókat érintő átlagos effektív tarifa (míg ha ellentétes döntés született volna a bíróságon, ez 16,9 lenne).
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden vámot ugyanarra a hatáskörre hivatkozva vetett ki Trump. A Bloomberg arról ír, hogy az importált gépjárművekre és autóalkatrészekre kivetett tételeknél például nem a vészhelyzeti hatáskörre, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozott az elnök, így ezeket nem érinteti a friss ítélet.
A bírósági döntés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok alkotmánya szerint adókat és vámokat a három hatalmi ág közül a törvényhozóinak áll jogában kivetni. Nem is nagyon rendelkezhettek volna máshogy az alapító atyák, az amerikai gyarmatok eredendően azért lázadtak fel a brit uralom ellen, mert a brit kormány a helyi törvényhozásokat megkerülve vetett ki vámokat és adókat a telepesekre. Trump és kormánya védekezésében egy 1977-es, gazdasági veszélyhelyzetben az elnök jogköreit kibővítő törvényre hivatkozott, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ennek rendelkezései nem hatalmazzák fel az elnököt vámok kivetésére.
A mostani ítélet a második Trump-kormány eddigi legfontosabb veresége a konzervatív Legfelsőbb Bíróságon. A testület tavaly többször az elnöknek kedvezően határozott olyan sürgősségi döntésekben, amelyek a bevándorlás, a független ügynökségek vezetőinek elbocsátása és a kormányzati kiadások jelentős csökkentése kérdéseit érintették.
