Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezető közgazdásza adott interjút hétfő este a Partizánnak, ahol nagy vonalakban arról beszélt, hogy a politika egyre nagyobb mértékben befolyásolta a hivatalban zajló munkát. Azt is elmondta, hogy nem egyeztetett előre a GVH-val, megsértette az etikai szabályzatot, mint mondta, benne van a pakliban, hogy holnap kiteszik ezért, vagy legalábbis indul ellene egy etikai eljárás. A GVH kommunikációs vezetője késő este reagált Berezvai állításaira, álláspontja szerint a hivatal független a pártpolitikától, és szerinte összességében az interjú is azt erősítette meg, hogy szakmai alapon és befolyásmentesen működik.
Berezvai az interjúban a magyar gazdaságot három részre osztotta a GVH szempontjából. Szerinte van a NER-es rész, „ahol nem nagyon tudunk mit tenni”. A műsor elején ehhez elmondott egy konkrét esetet, amikor két reptéri földi kiszolgálást végző cég, az AS Budapest és a Menzies Aviation egyesültek. A hivatal elkezdett vizsgálódni, de ezt indoklás nélkül leállította a GVH felső vezetése. Mivel az AS Budapest Fideszhez köthető Kis-Szölgyémi Ferencé volt az egyik cég, jó eséllyel politikai akadályokba ütköztek.
Vannak, akikkel szemben a kormányzati narratívának megfelelően tudnak ellenségesen fellépni, itt jellemzőek a túlzó bírságok. Ilyen ügyekre több példát is felhozott, első körben a Bige László cégére, a Nitrogénművekre kivetett 11,5 milliárdos bírságot, szerinte ez a jogsértéshez képest nagyon magas volt. Bige később pert nyert a GVH-val szemben. De jó példa szerinte az is, amikor a Lidl 186 milliós bírságot kapott, arra hivatkozva, hogy megtévesztette a vásárolóit, mert nem volt teljes kiőrlésű az annak mondott kifli.
Szerinte magával az üggyel itt sem volt probléma, csak a bírság összegét tartja túl nagynak.
Álláspontja szerint a harmadik rész, ahol „tényleg lehet rendesen versenyjogot érvényesíteni” – ezen a területen a GVH szerinte valóban értéket alkot, és ennek tényleg van is hatása adott esetekben. Szerinte ezt lehetne a teljes gazdaságra kiterjeszteni, és bizonyos ügyeket meg is lehetne szüntetni, amivel adófizetői pénzt lehetne megtakarítani, és hatékonyabban lehetne fellépni a valóban problémás ügyekkel szemben. A GVH elnökét, Rigó Csaba Balázst jó embernek tartja, ő egyébként április 15-én – Orbán Viktor javaslatára – újabb hat évre megkapta a szervezet vezetését. Beszámolt arról is, hogy a GVH kommunikációs vezetője elkezdte átírni a szakmai jelentéseket.
A GVH is reagált
Horváth Bálintnak kérdéseket küldtünk erről az állításról, és a többi ügyről is, aki késő este részletesen reagált is a GVH nevében az interjúban megfogalmazott állításokra. Álláspontja szerint Berezvai „a saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít.” Horváth úgy gondolja, az interjúban a mindennapos, területek között zajló szakmai viták kerültek a nyilvánosság elé.
Szerinte az említett konkrét ügyekben pedig „semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt”. Mint írta, az ezekben javasolt módosításokkal Berezvai is egyetértett, az AS és a Menzies ügyében pedig kiemelte, szerinte ennek nem voltak káros hatásai, és a versenytárs sem támadta meg a döntést. Az interjúban említett további ügyekben szerinte a bíróságok megerősítették a GVH által feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban, a kiszabott bírságok mértéke a Versenytanács hatásköre.
Szerinte Berezvai a műsorban lényegében nem állított semmi olyat, ami alapján a GVH befolyásoltságát lehetne feltételezni, sőt, szerinte azt erősítette meg, hogy a hivatal szakmai alapon és befolyásmentesen működik. Azt is írta, hogy szerinte egyébként Berezvai a nyilatkozatával folyamatban lévő eljárásokat veszélyeztetett, konkrétan Lidl-ügyben a folyamatban lévő bírósági eljárást.
Cikkünket frissítettük a GVH reakciójával.
