Visszaszerzett EU-s pénzek, csökkentett áfa, kisegített kisvállalkozók – milyen gazdaságpolitikát ígért a Tisza?

A Tisza kétharmados felhatalmazással veheti majd át a kormányzást az április 12-i választás után. És bár még közel egy hónapig nem áll fel az új kormány, a Tisza választási programja alapján már tudni lehet, milyen gazdaságpolitikai tervei vannak Magyar Péter pártjának. Más szóval tudható, mit lehet majd számonkérni az új kormányon.

A Fidesszel ellentétben ugyanis a Tisza részletes, közel 250 oldalas választási programot közölt a választás előtt, ebben több gazdaságpolitikai ígéret is szerepel. Ezek alapján szedtük össze, milyen gazdaságpolitikai változásokra lehet számítani, vagy miket lehet elvárni az új kormánytól.

Költségvetés: átláthatóbb rendszer, visszaszerzett milliárdok

Magyar Péter a választás után, hétfőn tartott sajtótájékoztatóján elmondta, milyen terveik vannak a gazdasági kormányzással kapcsolatban, milyen minisztériumok felelnének a gazdasági ügyekért. A Tisza elnöke elmondta, hogy a Tisza-kormányban nem lesznek csúcsminisztériumok, így egy nagy gazdasági minisztérium helyett lesz egy külön, csak költségvetési kérdésekkel foglalkozó pénzügyminisztérium és egy külön gazdasági minisztérium, amely a külügyminisztériumtól visszakapja majd a külgazdasági ügyek kezelését is.

A Tisza talán legnagyobb és legfontosabb gazdasági ígérete, ami valójában túl is mutat a gazdaságpolitikán, az az, hogy hazahozzák azt a 8000 milliárd forintnyi uniós forrást, amit az Európai Unió az Orbán-kormánnyal folytatott jogállamisági vita miatt zárolt. Ebből már nagyjából 1000 milliárd forintot végleg elbukott Magyarország, de a Tisza vállalta, hogy ami még menthető, azt hazahozza és az egészségügy, a közlekedés, a gazdaság és az oktatás fejlesztésére, valamint a magyar vállalatok támogatására költi. Ez már önmagában elég nagy lökés lehetne a magyar gazdaságnak, mert sok közgazdász szerint az, hogy az elmúlt években egy helyben toporgott a magyar gazdaság, nagyrészt arra vezethető vissza, hogy ezek az uniós források elapadtak.

Az uniós forrásokat azért tartja vissza az Európai Bizottság, mert Magyarországon nem látta elég erősnek a jogállamiságot, a magyar kormány pedig nem volt hajlandó az EU elvárásainak megfelelő, a jogállamiságot erősítő reformokat végrehajtani. A Tisza azt ígéri, hogy helyreállítja a magyar jogállamiságot, ami a párt programja szerint azon túl is segíti majd a magyar gazdaságot, hogy megkaphatjuk majd a zárolt EU-s pénzeket: a párt megszünteti a visszamenőleges jogalkotás gyakorlatát, minden adózási és pénzügyi szabályozás előtt érdemben egyeztet majd az érintettekkel, nem hatalmas salátatörvényekben rejti majd el az egész szektorok működését meghatározó változásokat. Mindez a párt programja szerint kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt majd, amiben a vállalatok szívesebben hoznak meg hosszú távú beruházási döntéseket.

A Tisza-kormány legelső gazdaságpolitikai feladata viszont – legalábbis a választási programja szerint – a költségvetés kiadási oldalának teljes átvilágítása lesz, a dokumentum szerint átnézik majd a titkosított szerződéseket, leltárt készítenek az ország gazdasági állapotáról, és ennek alapján átírják majd a 2026-os költségvetést. Ezután pedig visszaállnak a régi rendszerre, miszerint nem tavasszal, hanem ősszel tervezik meg és fogadják el a következő évi költségvetést. Ezt a rendszert a Fidesz változtatta meg, aminek az lett a következménye, hogy a nyári törvényhozási szünet előtt elfogadott költségvetést újra és újra módosítgatni kellett.

Ami magára a költségvetési politikára vonatkozik, a Tisza azt ígéri, hogy anticiklikus költségvetési politikát folytat majd, vagyis az Orbán-kormányokkal ellentétben az állam nem akkor tol majd sok pénzt a gazdaságba, amikor amúgy is jól megy. Ezzel együtt betartják majd az Európai Unió államadósságra és költségvetési hiányra vonatkozó szabályait és kiszámítható gazdaságpolitikával javítják az ország adósbesorolását.

A Tisza azt is ígérte a programjáról, hogy kormányra kerülve szakmai és társadalmi egyeztetést indítanak az euró bevezetéséről, és kitűznek egy belátható és megvalósítható céldátumot, hogy mikor csatlakozna Magyarország az eurózónához.

Adórendszer: csökkenő áfa, igazságosabb teherviselés

A Tisza választási programjában „Adócsökkentés+” címen gyűjtötték össze az adópolitikával foglalkozó javaslatokat. Ahogy a program nagy részében, az adópolitikánál is több oldal szól arról, hogy milyen problémák vannak azt Orbán-kormányok adópolitikájával, mint arról, hogy mindezeket hogyan tenné helyre a Tisza, de egy oldalt azért konkrét javaslatoknak is szenteltek a program szerzői.

A programban szó szerint így nem szerepel ugyan, de a Tisza azt ígérte, hogy bizonyos fokig visszahozza a többkulcsos adórendszert, a KSH által megállapított mediánbér alatt keresőknek ugyanis adójóváírás formájában lényegében csökkentik a személyi jövedelemadóját (szja). A minimálbért keresők szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, adójóváírással havi 20 ezer forinttal kevesebbet adóznak majd a Tisza ígérete szerint. A minimálbér és a mediánbér között sávosan alakul majd a jóváírás:

• bruttó 420 ezres fizetésnél havi 15 ezer forinttal;
• 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer forinttal,
• bruttó 625 ezres, vagyis a program írásakor aktuális mediánbérnél havi 5 ezer forinttal kevesebb adót kellene fizetni, mint most;
• a mediánbér fölött pedig maradna a most is aktuális 15 százalék.

A programban Magyar Péter pártja azt vállalta, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emel. Nem az szja-n belül, hanem külön vagyonadóval a leggazdagabbaktól azért több pénzt szedne be a Tisza: a magánvagyonok egymilliárd forint feletti részének 1 százalékára vagyonadót vetne ki az új kormány. Mészáros Lőrinc becsült vagyona a Forbes legutóbbi milliárdoslistája szerint 1749,1 milliárd forint, azaz ha ebben a formában valósul meg a vagyonadó, neki 17,49 milliárd forintot kellene befizetnie a költségvetésbe.

A Tisza az áfához is hozzányúlna, bár nem olyan radikálisan: az alap áfa megmaradna a világrekorder 27 százalék, a vényköteles gyógyszerek után viszont egyáltalán nem szedne forgalmi adót az állam, a tűzifa és az „egészséges élelmiszerek” áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék. Hogy mi számít egészséges élelmiszernek, azt nem fejti ki a Tisza programja, így nem tudni, hogy pontosan mekkora kör lenne érintett, és hogy beleférhet-e ebbe a körbe, mondjuk, a sertéshús, aminek a Fidesz vitte le az áfáját 5 százalékra. Így lényegében az új kormány minimálisan nyúlna csak az áfa rendszeréhez, és a gyógyszeráfa eltörlésén túl csupán azon változtatna, milyen termékek fogyasztását ösztönözné az alacsonyabb áfával.

Szintén konkrét ígéret a Tisza részéről, hogy újra széles körben elérhetővé tenné a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját, amit a Fidesz 2022-ben, egyik pillanatról a másikra megnyirbált.

Az adópolitika terén a Tisza ezeken a konkrét változtatásokon túl azt is ígéri, hogy versenyképesebb és kiszámíthatóbb adózási környezetet teremt, nem változtat majd adószabályokat év közben, hogy tervezhetőbbek legyenek a vállalkozások költségei, és ne forduljanak elő megint olyan helyzetek, mint a kata korlátozásánál. A Tisza azt is ígéri, hogy folyamatosan csökkenti majd az adók számát és egyszerűsíti az adórendszert, de ehhez sem számok, sem céldátumok nincsenek hozzárendelve a programban.

Segített kkv-k, korlátozott vendégmunkások, kibővített rezsicsökkentés

A Tisza a magyar ipar egyik leghíresebb alakjáról, Ganz Ábrahámról elnevezett gazdaságfejlesztési tervet is beleírt a programjába, amelynek pontos részletei még nem ismertek, a választási programból inkább a körvonalai látszanak. Ez a program a kisvállalkozások és az innováció támogatását állítja középpontba. A közbeszerzési rendszer átalakításánál, a vállalatoknak nyújtott támogatásoknál és az energiatámogatásokban is a kkv-k segítése. A párt a rezsicsökkentés kiterjesztésével is segítené a vállalkozásokat, amelyek eddig kimaradtak a rezsitámogatásokból, a rezsicsökkentés rendszerébe pedig emellett szociális szempontokat is bevonnának.

A Tisza az innovációt is fel akarja pörgetni az állami támogatásokkal, a program szerint az lesz az új kormány egyik célja, hogy különböző lépésekkel 2030-ra a GDP 2 százalékára, majd utána még feljebb tornázza a k+f kiadásokat.

A kormányzásra készülő Tiszának a vendégmunkásokkal kapcsolatban is voltak konkrét vállalásai: 2026. június 1-jétől további intézkedésig megtiltanák az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát, különböző lépésekkel pedig 400 ezer, jelenleg inaktív magyart vonnának be a már eleve feszes munkaerőpiacra. Emellett a részmunkaidős és távmunkában foglalkoztatottak számát is növelnék különböző ösztönzőkkel, ezzel is több embert vonva be a munkaerőpiacra.