Az ír külügyminiszter szerint reggel haladtak a magyar szankciós vétófenyegetés elhárításával

Kompromisszumként egy nyilatkozattal háríthatják el a magyar vétófenyegetést az Oroszország elleni gazdasági szankciók fenntartása ellen, írja a Politico.

Ahogy arról korábban írtunk, a kormány „behúzta a kéziféket” a hathavonta hosszabbítgatott és a hónap végén lejáró gazdasági büntetőintézkedéseknél. Sokáig az USA elnökválasztására hivatkozva nem akart beleegyezni az általában automatikusan jóváhagyott döntésbe, de miután Donald Trump keményebb szankciókkal fenyegette az oroszokat, Orbán Viktor pénteken az ukrán gáztranzit újraindításához kötötte a beleegyezést. „Én behúztam a kéziféket”, „ha az ukránok segítséget akarnak, például hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni” a vezetéket.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már finomított ezen, szombaton az energiabiztonságot emlegette, és az uniós külügyi tárcavezetők hétfői ülésére indulva is arról posztolt Facebookra:

„az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről”.

Szijjártó szerint „három év elteltével egyértelmű (kellene, hogy legyen): az Oroszország ellen bevezetett szankciók csúnyán kudarcba fulladtak. Ezek az intézkedések óriási károkat okoztak Európának, benne hazánknak”, a magyar gazdaságot szerinte 19 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 7500 milliárd forintnyi kár érte. Közben „Ukrajna folyamatosan a magyar (és közép-európai) energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz. Ez így nem mehet tovább”, és annak is „véget kell vetni, hogy az Európai Bizottság nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét”.

A pénteki döntést az EU Tanácsában a miniszteri szint alatt, az állandó képviselők hozták volna, hogy a miniszterek beleegyezése már csak formaság legyen. A Politico szerint hétfő reggelre újra összehívták a képviselőket, hogy egy nyilatkozattal oszlassák a magyar aggodalmakat az energiabiztonságról, és a lengyel elnökség valóban rendkívüli ülést hívott össze, amin ez az egyetlen napirendi pont. (Frissítés: egy, a Tanács honlapjára feltöltött dokumentum szerint az állandó képviselők beleegyeztek a hosszabbításba.)

Erre utalhatott a külügyminiszterek hétfői ülésére érkezve az ír Simon Harris: szerinte reggel jól haladtak a döntéshez, amit abszolút létfontosságúnak nevezett. (Az eredményről viszont aligha tudhatott, mert azelőtt beszélt, hogy a Politico szerint a követi ülés elkezdődött volna.) „Azt hiszem, meg fogjuk találni rá a megoldást” – válaszolta Baiba Braže lett külügyminiszter arra, meg fogják-e hosszabbítani a szankciókat.

Az észt Margus Tsahkna remélte, hogy döntenek a hosszabbításról, és hamarosan a következő szankciós csomagról is. Nagyon örült, hogy a lengyel kormány vette át az EU miniszteri Tanácsának elnökségét és tudnak haladni. (Nem tette hozzá, de a lengyelek a magyaroktól vették át a féléves stafétát, a legutóbbi csomagról pedig még a magyar elnökség alatt állapodtak meg a szankcióknál megkövetelt módon, egyhangúlag.)

A január végén lejáró intézkedésekkel többek között „immobilizálták” az orosz jegybanki vagyon EU-ban tartott részét, aminek a profitját egy ukránoknak adott hitelnél használják. Tsahkna nem csak a jegybanki vagyon nyereségét, hanem az egészet használná, szerinte erre megvan a jogi keret, „Oroszországnak fizetnie kell”. Litván kollégája, Kęstutis Budrys szintén az egész „immobilizált” összeget lefoglalná.

Miközben a magyar kormány a szankciók elgáncsolásával fenyegetőzik, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nem sokkal a hivatalba lépése után épp keményebb szankciókkal fenyegette meg a moszkvai vezetést. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint jó, hogy az USA elnöke nyomás alá helyezte az oroszokat. „Ez teljesen a mi álláspontunk” – kommentálta Trump kijelentését Braže.

A Szabad Európa szerint a magyar kormány miatt nem közösen, hanem csak a külügyi főképviselő nevében adtak ki nyilatkozatot a hétvégi belarusz választás eredményéről. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szerint ezt „nem lehet választásoknak vagy bármi olyasminek hívni, ami demokratikus folyamatokra vagy intézményekre emlékeztet”. Továbbra is nyomás alatt kell tartani a rezsimet, ami „Oroszország katonai hátsó kertje”, hiszen a Kijev elleni támadás is Belaruszból indult, valamint meg kell erősíteniük az ellenzék támogatása mellett. Tsahkna „nem-választásnak” nevezte, ami Belaruszban történt, és miután Kallasszal, valamint az ellenzéket vezető Szvetlana Tyihanovszkajával vacsorázott, közölte: nem ismerik el Alekszandr Lukasenkót legitim elnöknek. Kallas is többes szám első személyben beszélt a vacsoráról, de arról nem szólt, hogy kik vettek rajta részt. Az X-re kitett bejegyzése alapján Caspar Veldkamp holland külügyminiszter is ott volt. Szijjártó másnap reggel posztolt egy képet, amin a budapesti repteret jelölte meg helyként.

Tsahkna felemlegette, hogy Lettország és Svédország között elszakadt egy tenger alatti vezeték, és történetesen nem ez az első ilyen eset a Balti-tengeren. A jelenséget az orosz hibrid hadviselésnek tudta be. Lett kollégája, Baiba Braže örült, hogy nem veszett el adat a meghibásodás miatt, de „egy hajó nem működött együtt” velük, amikor megpróbálták kideríteni, melyik felelhet az esetért, egy érintett hajó pedig uniós szankciók alatt áll, mert az orosz „árnyékflottához” tartozik. (Ezek formailag nem, de áttéteken keresztül gyakorlatilag orosz tulajdonban vannak, a magyar elnökség alatt elfogadott szankciók részben épp ilyen hajókat listáztak.)