Példátlan egyetértést látott az EU-csúcson Von der Leyen

Európának nagyobb szerepet kell játszania a saját védelmében – nem valamilyen távoli jövőben, hanem már ma, jelentette ki kedden Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke erről példátlan és akár pár héttel korábban is elképzelhetetlen egyetértést látott a múlt heti uniós csúcstalálkozón. (Itt az EU védelme mellett Ukrajnáról is szó volt, de csak előbbiről állapodtak meg mind, utóbbinál Orbán Viktor nélkül, 26-an adtak ki következtetéseket.)

Von der Leyen az ülésről szóló keddi európai parlamenti vitán úgy látta, sok illúziójuk foszlott szét. Az európai biztonsági rendszert megrázkódtatás éri, pedig sokan reménykedtek benne, hogy ebbe Oroszországot is beemelhetik, valamint mindig számíthatnak az Egyesült Államok védelmére. Emiatt a hidegháború vége óta alig felére csökkentették a védelmi kiadásokat, békejáradékban bíztak, de valójában védelmi hiányt alakítottak ki.

Masszív erőforrásokat fognak erre fordítani, ez Ukrajnáról is szól, de nem csak arról, hanem az egész kontinensről. Putyin többször is bizonyította, hogy nem bízhatnak benne, csak elrettenteni lehet. A Kreml többet költ védelmi célokra, mint az európaiak összesen. Az európaiaknak megvan hozzá a méretük és a gazdaságuk, most pedig már a politikai akaratuk is, hogy bármekkora ellenséges országot elrettentsenek. Ideje egy európai védelmi uniónak, ez békét és egységet hozhat a kontinensnek.

Minden lehetséges pénzcsapot meg kell nyitniuk, ezért mutatott be a múlt héten egy tervet erre, amit a csúcstalálkozón az állam- és kormányfők is megvitattak. Hangsúlyozta, hogy a 150 milliárd eurós hitelnél, amit az általa 800 milliárd eurósnak becsült program részeként vennének fel, európai cégektől kellene vásárolni, és a gyorsaság miatt választottak egy rendkívüli esetekre tartogatott jogalapot. Ebben látta az egyetlen lehetőséget, hogy sürgősen támogatást nyújtsanak, és megígérte, hogy az EP-t folyamatosan tájékoztatják.

Nem véletlenül szabadkozott már előre: a jogalap miatt a szokásos minősített többséget használhatják egyhangúság helyett, de így nem csak egy esetleges tagállami vétót kerülnek el, az EP-ben sem kell szavazni. Utóbbit hibának nevezte Manfred Weber. A legnagyobb frakció, az Európai Néppárt vezetője jó kezdőpontnak tartotta az ötpontos bizottsági tervet, de szerinte valódi védelmi unióra lenne szükség. Az 1950-es években a mostaninál ambiciózusabbak voltak, utalt Von der Leyenhez hasonlóan az (1952-ben aláírt, de 1954-ben, a francia ratifikálásánál elbukott) Európai Védelmi Közösségre. Nagyon sok időt vesztegettek el az elmúlt hetven évben azzal, hogy csak beszéltek a végtelenségig a védelmi unióról. A múlt heti üléssel megtették az első lépést, de hatékonyabban költhetnék az adófizetők pénzét, például hetvenféle tankjuk van, miközben az USA-nak egy. Kötelezővé kellene tenni a beszerzéseknél a szabványosítást, valódi közös védelmi piacra és európai projektekre van szükség például a kibervédelem vagy a műholdas megfigyelés terén, főleg keleten. Mindezek mellett még az sem része a terveknek, hogy válaszoljanak a francia ötletre, amivel európaivá alakítanák a francia nukleáris védőernyőt. „Röhejesek vagyunk”: még ha meg is hívnák a szaúdi tárgyalásokra az EU-t, egyáltalán kit küldenének, továbbra sincs válasz a régi kérdésre, hogy kinek telefonáljanak, ha Európával akarnak beszélni.

Trump hatalomra kerülése és az, ahogyan a háborús bűnös Putyinhoz vonzódik, világosabbá tette, hogy nem függhetünk másoktól, hangsúlyozta Iratxe García Pérez. A DK-t is sorai közt tudó szocialisták frakcióvezetője úgy látta, Európát erősebbé és egységesebbé tették a válságok. A mostani egy nagy lehetőség egy igazi európai védelmi közösséghez, a bizottsági tervezet fontos hozzá, de csak kezdőlépés. Ne a szociális kiadások terhére költsék a pénzt, különben a szélsőjobboldal malmára hajtják a vizet, a demokrácia alapját rengetik meg. A 200 milliárd eurós befagyasztott orosz vagyonból kellene támogatniuk Ukrajnát, de ha hagyják, hogy Kijev elessen, az autokraták győznek a demokráciák felett.

Von der Leyent utolérte a történelem és a valóság, vélte Jordan Bardella. A Patrióták Európáért (PfE) frakció vezetője szerint a bizottsági elnök helyesnek tartotta a biztonságunkat az Egyesült Államoknak, az iparunkat Kínának, az energiapolitikánkat pedig Oroszországnak delegálni. Az elmúlt napok tanulsága, hogy ha egy nemzet nem irányítja a sorsát, akkor nem írja, hanem elszenvedi a történelmet. Az ukrajnai helyzet patthelyzetével és az amerikai leválás lehetőségével szembenézve a két legfontosabb a béke és a függetlenség. A nyugati család csúcstalálkozója lehetővé teszi, hogy meghatározzák a céljaikat és követeléseiket, valamint letegyék az asztalra a garanciákat, hogy Ukrajna soha többé ne szenvedje el az orosz agresszor támadásait. Európa csak mélyreható irányváltással maradhat a történelem szereplője, ami tiszteletet tud parancsolni a birodalmaknak.

A vezérszónokok közül csak a zöldeké foglalkozott azzal, hogy Orbán nélkül, a többi 26 vezető nevében adták ki a záródokumentum Ukrajnáról szóló részét. Bas Eickhout nagyon jó döntésnek nevezte, hogy nem minden egyes alkalommal mindenki bevonásával próbálják gyengébbé tenni az Európai Tanács következtetéseit. A zöldek társelnöke szerint ez azt is jelenti, hogy a miniszterek testületében foglalkozniuk kellene „Putyin eszközével” a hetes cikk alapján. (Az EP 2018-ban kezdeményezte a „hetes cikkes” eljárást a magyar hatóságokkal szemben. Azóta a mostani, első ága végén kiadható ajánlásokig, az EP kérése ellenére pedig a második ágig sem jutottak el a miniszterek. Az egész végén megvonhatják az adott tagállam bizonyos EU-n belüli jogait, például a kormány szavazati jogát a miniszterek döntéshozó testületében.)

A Szuverén Nemzetek Európája frakció vezérszónokaként Borvendég Zsuzsanna azt kérte számon, hogy a körülmények változásától függetlenül Ukrajna támogatását erőltetik, zárt rendszerben gondolkodnak, ami figyelmen kívül hagyja a józan észt és a valóságot. A Mi Hazánk képviselője szerint a realitások tagadásával elérték azt, hogy úgy tűnik, Európa kimarad a békerendezésből és így az érdekszférák újrafelosztásából is. Magyarországot évek óta szégyenpadra ültetik jogállamisági problémák és az átláthatóság hiánya miatt. Ukrajnáról mégsem hallani aggodalmakat, pedig ott szerinte illegitim az elnök, mindennaposak az erőszakos kényszersorozások, a kisebbségi jogok tiprása lassan népirtásba fordul. Új, csillagászati összegű támogatások helyett ki kellene vizsgálni, mi lett az eddigiekkel, például profitált-e az odaküldött fegyverekből a mexikói drogkartell. Mérjék fel a realitásokat, mielőtt Ukrajna EU- és NATO-tagságáról fantáziálnak, mert Európa végleges elgyengülésével és a harmadik világháborúval játszanak.

Európában és Amerikában az emberek békét akarnak, az USA vezetése ezért elkötelezetten békepárti, az európai vezetők viszont továbbra is a háborút akarják folytatni – jelentette ki Deutsch Tamás. A PfE-ben ülő Fidesz-KDNP-sek delegációvezetője szerint „ez több, mint bűn. Ez hiba.” Az uniós intézmények eddigi ukrajnai stratégiája megbukott, „az európai vezetők háborús uszítása, a hangzatos szónoklatok, a szankciós politika biztos sikeréről, az orosz agresszor katonai térdre kényszerítéséről eddig már 134 milliárd euró elköltését jelentették a háborúra, és mindez csak gazdasági bajokat, pusztítást és szenvedést hozott”. Fordítva ülnek a döglött lovon, Donald Trump „világosan megmondta, Amerika kiszáll a háborúból, és békét fog teremteni, pont. Tehát, amikor már az amerikaiaknak sem kell a proxy háborújuk, akkor ezt a levetett amerikai háborús hacikát akarják a háborúpárti vezetők Európára kényszeríteni.” Bármennyi pénzzel finanszírozni akarják ezt, akár az amerikai béketörekvéseket megakadályozva is, ráadásul Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását mantrázzák, ami „egyenesen összedöntené az európai gazdaságot”.

Egy egyre bizonytalanabb világban erős Európa kell, amihez új biztonsági rendszerre van szükség, de ennek Magyarország nem lesz része, mert a miniszterelnök külföldi érdekeket szolgál, jelentette ki Tarr Zoltán. A néppártiak között ülő Tisza Párt delegációvezetője szerint az ország kétségbeejtő gazdasági helyzetben van, az infláció kilőtt, a korrupció pedig feléli a jelenünket és a jövőnket. Európa szívében kellene élnünk, de a kormány elszigeteli Magyarországot: azt állítja, hogy békére törekszik, de valójában veszélybe sodorja a magyarok és az európaiak biztonságát. A magyarok döntő többsége úgy gondolja, hogy Magyarország helye Európában van. Mindenkinek egyértelműen meg kell értenie: Magyarország otthona Európa, és Európa biztonsága egyenlő Magyarország biztonságával. A jövőnk egy erős, biztonságos és virágzó Európában van, „nem a Kreml árnyékában”.