Putyin katonai egyenruhája is jelezte, hogy az oroszok mennyire magabiztosak a kurszki előretörésnél

Tavaly nyáron olyan fordulat történt az orosz–ukrán háborúban, amire kevés megfigyelő, és mint kiderült, Oroszország sem számított. Ukrajna villámoffenzívát indított a határain túl, és az ukrán katonák területeket, településeket foglaltak el az orosz Kurszk régióban. Példátlan presztízsveszteség volt Vlagyimir Putyin rendszerének, hogy a második világháború óta először idegen ország orosz területet szállt meg.

Egy ponton lelassult, majd leállt az ukrajnai előrenyomulás, az ukrán csapatok beásták magukat, az oroszok pedig elkezdtek ellentámadásokat indítani, de ezek sokáig nem vezettek eredményre. Az oroszok nem akartak a kelet-ukrajnai frontról átirányítani erőket, ami az ukránok egyik célja volt a betöréssel. Emellett már akkor sejteni lehetett, amit később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősített, hogy az ukránok cserealapként használnák az elfoglalt részeket egy esetleges jövőbeli tűzszüneti/béketárgyaláson.

Az egyre zsugorodó terület nagy részét hét hónapig sikerült megtartaniuk, annak ellenére is, hogy már észak-koreai katonákkal megtámogatva is próbálták visszafoglalni az orosz erők. De az egyre nehézkesebb ukrán fronthelyzet, a kimerült hadsereg és a túloldalon az észak-koreai csapaterősítések meghozták az eredményt Moszkvának. Miután pedig egy hétre az amerikai katonai segély mellett a hírszerzési együttműködés egy részét is leállította Donald Trump amerikai elnök, ezzel párhuzamosan az orosz erők korábban nem látott előrenyomulást tudtak végrehajtani a kurszki régióban.

Az ukránok pozíciói az elmúlt egy hétben meredeken romlottak. Az oroszok sorra foglalták vissza a megszállt településeket,

és közel tízezer ukrán katona bekerítésével fenyegettek. Szerdán Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök a bekerítést tagadta, azt mondta, az ukrán erők „előnyösebb pozíciókat” vesznek fel szükség esetén, majd tartják a vonalakat, ameddig annak van értelme. Hozzátette, a legnehezebb helyzetekben a prioritás az ukrán katonák életének megőrzése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, hogy az ukrán katonai vezetés maximálisan arra törekszik, hogy az oroszországi kurszki régióban folyó hadművelet során minél kevesebb ukrán katona essen el.

A BBC tényellenőrzése arra jutott, hogy az oroszok szerint az ukránok által tavaly nyáron elfoglalt oroszországi területek 86 százalékát már visszafoglalták. Geolokációs módszerekkel is megerősítették az orosz térnyerést, többek közt verifikált videófelvételek alapján. A Reuters ellenőrizte az orosz bloggerek és az állami média által közzétett videót, amelyen katonák orosz zászlóval állnak egy téren az ukrán határhoz közeli Szudzsa központjában. Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt is a békeidőben ötezres Szudzsa elfoglalásáról írt.

A kurszki harcok közelébe látogatott maga Putyin is, aki tőle szokatlan módon katonai egyenruhában tekintette meg a fronthelyzetet. Putyin egy parancsnoki pontot látogatott meg Valerij Geraszimovval, az orosz erők vezérkari főnökével. „A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása” – jelentette ki.

Putyin csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Moszkvában Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, ahol kitért a kurszki helyzetre is. Azt mondta, a térségben az oroszok ellenőrzés alatt tartják a helyzetet, „és a csoportot, ami megtámadta a területünket, elszigeteltük”. Szerinte a bekerítés küszöbén állnak az ukrán erők, amelyek 2-3 fős csoportokban próbálnak elszivárogni. „A haditechnikát már otthagyják, ez biztos” – mondta Putyin. Pár nap múlva szerinte már senki sem tud kijönni az orosz gyűrűből az ukrán katonák közül, tehát „megadják magukat vagy meghalnak”.

Putyin a 30 napos tűzszüneti javaslatnál is előhozta Kurszkot

Putyin a sajtótájékoztatón arra is reagált, hogy az amerikai diplomácia vezetői pont két nappal korábban ültek le egyeztetni az ukrán vezetéssel, és Ukrajna belement egy 30 napos, a teljes frontot felölelő fegyverszünetbe, és ehhez Kurszkot külön is kiemelte. Putyin arról beszélt, hogy Trump tűzszüneti javaslatát elvben támogatná, de az orosz elnök szerint a gyakorlatban nem látszik, hogyan valósulna meg, kétségei vannak Ukrajnával szemben és a kurszki harcokat sem akarná leállítani.

„A labda az orosz oldalon pattog” – jelentette ki Marco Rubio az amerikai katonai segélyeket és a hírszerzési együttműködést is újraindító megállapodás ismertetésekor kedden. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az ajánlatot el fogja juttatni Moszkvának. Az ukrán elnök aznap esti videóüzenetében pedig azt mondta: „Most az Egyesült Államoknak Oroszországot kell meggyőznie. Mi tehát beleegyezünk, ha az oroszok beleegyeznek” – közölte Zelenszkij.

Az orosz álláspontot már előrevetítette Jurij Usakov, Putyin külügyi tanácsadójának csütörtök délelőtt az orosz sajtónak adott nyilatkozata, ami arra utalt, hogy Moszkva nem akarja elfogadni a tűzszünetről szóló javaslatot. Azt mondta, hogy a javaslat csak az ukrán hadseregnek ad haladékot, hogy összeszedhesse az erejét, Oroszországnak pedig semmit sem ad.

„Támogatjuk a 30 napos tűzszünetet, de van egy apróság: ha 30 napra megállunk, akkor mindenkit, aki ott (Kurszkban) van, ki kellene engednünk, annyi tömeges, civilek elleni bűncselekmény után? Vagy majd az ukrán hadvezetés utasítja őket hogy tegyék le a fegyvert?” – kérdezte hallgatóságát Putyin a Lukasenkóval tartott sajtótájékoztatóján. A front többi részén mi várható egy tűzszünet esetén? – folytatta a kérdésnek álcázott kijelentéseket Putyin, aki szerint Ukrajna ezzel csak időt kap, hogy „folytassa a mobilizációt, hogy fegyver juttasson a frontra.”

Kérdésekkel jelezte aggályait abban is, hogy ki vagy mi ellenőrizné egy tűzszünet betartását. Mindezeket szerinte nagyon aprólékosan ki kell gondolni, de alapvetően, „maga az ötlet helyes, támogatjuk, de vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk. Talán telefonon is beszélni kell Trumppal. De egyébként támogatom a békés eszközöket a konfliktus lezárására” – mondta Putyin. Lukasenko és Putyin is jelezték, hogy az ukránoknak tudomásul kell venni a szárazföldi katonai helyzetet, csak így tárgyalhatnak.

Újságírói kérdésre azt is mondta, hogy az orosz csapatok az ukrajnai front 2000 kilométerén szinte mindenhol támadásban vannak, és megvan az esélye sok helyen „egész nagy egységek” bekerítésének. Mivel az oroszok szerint az ukrán haderő visszaszorulóban van, a tűzszünet Putyin szerint csak az ukrán félnek kedvezne.

Mint írtuk, csütörtökön új feltételek szabására teremtett magának helyet Putyin:

elvben elfogadja Trump törekvését a békére, de rámutat a gyakorlati hiányosságokra, amelyek kiküszöbölésére már közvetlen tárgyalásokon diktálhat feltételeket.

Trump a Mark Rutte NATO-főtitkárral való találkozója után Washingtonban azt mondta Putyin szavaira, hogy „nagyon ígéretes nyilatkozat, de még nem volt teljes”. Hozzátette, tárgyalni akar az orosz elnökkel a tűzszünet érdekében. „Remélhetőleg Oroszország helyesen cselekszik majd” – jelentette ki. Szerinte nagy területekről és egy nagy erőműről (itt vélhetően az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműről) is szót ejtett, mint amikről bonyolult lesz majd megegyezni. De előbb tűzszünet kell, és ha ebben nem lesz benne Oroszország, az kiábrándító lesz.

Trump nemrég fenyegetőbben is beszélt arról, hogy pénzügyi intézkedéseket hozhat, ha Oroszország nem lesz együttműködő. „Ez nagyon rossz lenne Oroszország számára. Nem akarom ezt megtenni, mert békét akarok” – mondta akkor.

Putyin katonai egyenruhája is árulkodó jel volt

„Az ukrán haderő szervezett visszavonulást hajt végre”, a céljuk megállítani az oroszokat az államhatárnál, bár Szumi térségében az oroszok korábban már elfoglaltak pár falut, mondta Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója. A legfrissebb információ a kurszki frontról az, hogy „lényegében már csak maroknyi területet tartanak az ukránok ellenőrzés alatt”, Szudzsát visszafoglalták az oroszok, bár az ukrán haderő szerint még ott vannak a városnál, zajlanak a harcok.

Az orosz védelmi minisztérium is posztolt Jójárt szerint arról, hogy „tavasz van Szudzsában”. Az is árulkodó jel volt, hogy Putyin katonai egyenruhában jelent meg a fronton, hiszen ezek szerint inkább ő akarja a sikert learatni, semmint meghagyni tábornokainak. Márpedig ha az elnök ennyire magabiztosan sikert kommunikál, akkor Jójárt szerint valószínűleg rövid időn belül megtörténik az ukránok teljes kiszorítása Kurszkból.

Putyin csütörtöki sajtótájékoztatójáról Jójárt azt mondta, nehéz verifikálni az orosz elnök által a bekerített ukránokról elmondottakat. A szakértő szerint nem látni tisztán, „mekkora erőket vontak már ki az ukránok, mekkora erőik vannak potenciálisan bekerítve, van-e esélyük kijutni”. Ő maga orosz csatornákon még nem látott ukrán hadifoglyokat vagy halott katonákat. „A Komszomolszkaja Pravda helyszínen lévő haditudósítója írt ma (csütörtökön) egy beszámolót Szudzsából, fosztogató barbár ukránokról, akik sietősen távoztak”, de a lap sem mutatott hadifoglyokat vagy hallottakat. Eközben viszont arról számolt be, hogy az ukrán rakéta-sorozatvetők lövik a várost, „szóval ez egy szervezett visszavonulásnak tűnik eddig”.

A tízezer ukrán katona bekerítése sem történt meg most, ahogy ilyen mértékben egyszer sem a háború során. Jójárt úgy tudja, sok szervezetlen ukrán visszavonulás esett meg, de lassú ütemű az orosz előretörés, így mindig volt az ukránoknak lehetőségük az erőik visszavonására. Putyin hadifoglyokról is beszélt, Jójárt szerint épp emiatt akár hadifoglyok lemészárlása is történhetett, aminek megágyaznak azzal a zsoldosokról szóló kommunikációval, miszerint rájuk nem vonatkozik a genfi konvenció (az elnök pusztán terroristának nevezte az ukrán katonákat).

„A fő dilemma most, hogy mihez fognak kezdeni az oroszok a helyzettel” – mondta Jójárt. Hogy mi lesz a Kurszkba történt erőátcsoportosítás sorsa? Visszaküldhetik őket az ukrajnai hadszíntérre, Herszonba, Zaporizzsjába, avagy folytatódhat Kurszktól délre az előretörés, „valószínű, hogy csak az államhatárig szorítják vissza az ukrán erőket”, de egy „biztonsági zónát” is kialakíthatnak a határ túloldalán. Az is egy opció, hogy ukrán ellenlökéssel is számolhatnak az oroszok. Jójárt szerint mindenesetre nem várható mély orosz benyomulás északról:

„Nem ez a fő hadműveleti irány, valószínűleg a pokrovszki irányt forszírozzák majd az oroszok”.

Jójárt az észak-koreaiakról azt mondta, gyalogsági kis alegységekben használták őket, és eddig folyamatos nyomás alatt tartották az ukrán erőket. „Rendkívül motiváltak voltak”, jobban, mint az oroszok, fiatalabbak is, gyorsan tanultak, jól adaptálódtak (pl. a drónokkal szemben), „ezzel együtt irtózatosan nagy veszteségeket szenvedtek”, egy időre ki is kellett őket vonni a frontról. „A végső szakaszban nem volt szerepük” Jójárt szerint.

A legfontosabb tényező az volt Kurszknál, hogy logisztikailag nagyon sérülékeny volt, kevés utánpótlási útvonallal. December óta rámentek az oroszok arra, hogy megpróbáljanak közel kerülni a fő utánpótlási vonalhoz. Mára már mind a tüzérséggel, drónokkal teljes ellenőrzés alatt tartják az útvonalat. Az utóbbi időszakban lőtték a logisztikát, ami a kivonulás szempontjából sem mellékes. A leállított gázvezetéken keresztüli beszivárgás is az orosz műveletek része volt, itt az ukránok szerint jelentős veszteségeket okoztak nekik.

Az elmúlt hét hónap kurszki veszteségeiről mindkét fél közöl számokat, azonban ez nem feltétlen áll közel a valósághoz. Az oroszok 67 ezres ukrán veszteségről írtak, de összesen lehetett 30 ezer ukrán katona Kurszkban és a határos ukrán területeken. Ukrán oldalon 30 ezres orosz veszteségről beszéltek, ez is nehezen ellenőrizhető. „Az oroszok jóval nagyobb veszteségeket szenvedtek el, mint az ukránok”, főleg mivel az ukránok hamar átmentek védelembe, így a rohamozások során az oroszoknak nagy veszteségeik voltak.

Kurszk, mint cserealap

„Mindig voltak kételyeim, mennyire tudják a kurszki területfoglalást instrumentalizálni az ukránok a tárgyalóasztalnál” – mondta Jójárt arról, hogy Kurszk várható ukrán elvesztésének milyen hatása van a tárgyalásokra. A szakértő szerint tavaly még rebesgették azt, hogy a kurszki atomerőműig el akartak jutni az ukránok, az jó cserealap lett volna a zaporizzsjai erőműre, ami orosz megszállás alatt áll.

Ukrán oldalon arról lehetett szó, hogy volt 4-5 elit dandárjuk, és felmerült a kérdés: hol vessék be őket? Az lehetett a kérdés, hogy a védelemben keleten, Pokrovszk, Toreck, Csasziv Jar környékén, vagy egy értékes, nagyobb haszonnal rendelkező műveletre használják fel őket. Választhatták volna azt is, hogy ezekkel a Donbaszban egy gyors ellenlökést hajtanak végre. Nagyobb haszonnak vélték egy új front nyitását, hogy ezzel lekössenek orosz erőket Donbaszból, elemzők szerint azonban nem csökkent a lassú, de folyamatos orosz előrenyomulás Pokrovszknál.

Kurszk preventív művelet is lehetett. 2024 tavaszán a Kurszkkal szomszédos Belgorod megyéből törtek be az oroszok Harkiv térségébe. Attól tartottak korábban, hogy Szumi térségébe is betörhetnek, lehetséges tehát, hogy a kurszki betöréssel ezt akarták megelőzni. Az ukrán politikai vezetés aztán később azt a narratívát alakította ki, hogy a terület jó cserealap lehet az oroszokkal.

„Az oroszok nem nagyon akarnak tárgyalni szerintem”, ők megpróbálják elhúzni az egészet, és most már tény, hogy Kurszkról nem fognak egyezkedni a felek, vélte Jójárt.

Területi és politikai céljaik is vannak a háborúban az oroszoknak, ezek nem változtak, például a sokat emlegetett nácitlanítás. „A területi minimum cél, hogy a Donbaszból ami még hátra van, elfoglalják”. Luhanszk megye lényegében az oroszok kezén van, Donyeck megye 30 százaléka van még ukrán ellenőrzés alatt, és ott van a megerődített Szlavjanszk és Kramatorszk is. Pokrovszkot jelenleg átkarolni próbálják az oroszok, ha elfoglalják a várost, ezen az útvonalon nyomulhatnak északkeletre. A Csasziv Jar-i és torecki irány is támogathatja ezt az erőfeszítést. Zaporizzsja és Herszon „nem egy must have orosz részről”, bár papíron annektálták őket – emlékeztetett Jójárt azokra a megyékre, amik ezek jelentős részét soha nem is tartották ellenőrzésük alatt az oroszok erők.

A szakértő szerint de facto az ukránok hajlandóak lemondani egyes régiókról. Zelenszkij októberi „győzelmi tervében” sem szerepelt területek megtartása, a vezérkari főnökből lett londoni nagykövet Valerij Zaluzsnij is „biztonságos és prosperáló Ukrajnáról” beszélt csupán. Szerinte a politikai célokban egyik háborús fél se nagyon lépne vissza. Az ukránok hiteles biztonsági garanciát és EU-csatlakozást szeretnének, orosz részről ukrán demilitarizációt akarnak, illetve a Kremlnek a külföldi katonai jelenlét elfogadhatatlan Ukrajnában. Az orosz cél, hogy a maradék Ukrajna „legyen egy instabil, politikailag kaotikus állam” – mondta a Jójárt. Az oroszok célja „politikai válságok előidézése”, ezért is akarnak annyira választást tartatni Ukrajnában.

A több európai ország által létrehozott, ún. tettre készek koalíciója keretében felmerült katonák odaküldése nem hagyományos békefenntartó misszió lenne, hanem támogató katonai jelenlét. Ha az oroszok megtámadnák ismét Ukrajnát egy békekötés után, akkor annak nyugati áldozatai lennének. „Az amerikaiak nem hajlandók odatenni a biztonsági garanciát” jelenleg e mögé, így pl. ha franciák áldozatul esnek egy orosz támadásnak, akkor Washington nem akarná érvényesíteni a NATO 5. cikkelyét.

Az amerikai és ukrán kormányok közti viták egyik fejleménye az lett még, hogy az amerikai fél egy időre leállította többek közt egyes hírszerzési információk átadását. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az amerikai információk mennyire hiányozhattak az ukránoknak, amikor újult erővel indítottak offenzívát az orosz erők Kurszkban. Mindenesetre a szaúdi tárgyalások után, kedden újraindult az amerikai támogatás.

Mindez Jójárt szerint „valamennyire hozzájárult a történtekhez”, de már elég közel voltak az oroszok az ukrán állásokhoz, az ukrán saját felderítőképességnek látnia kellett, mi van kibontakozóban. Ha leálltak a különböző, amerikai vezetéstámogatási rendszerek, az hátrányosan érinthette az ukránokat. Ez a harctéri helyzet elkerülhetetlen volt, bár „lehet hogy egy héttel előrébb hozta a hírszerzési támogatás felfüggesztése”.

Keleten a helyzet

A többi frontszakaszról azt mondta Jójárt, hogy „az ukránok mintha lassítani tudnák az oroszokat”, voltak kis léptékű ukrán ellentámadások Pokrovszk és Toreck térségében. Itt jól működik az ukrán védelem – tette hozzá a szakértő. Messze vagyunk attól, akár hónapokra, hogy az oroszok be tudják keríteni és el tudják foglalni Pokrovszkot, Szlavjanszktól és Kramatorszktól még messzebb.

„Nem nagyon látom, hogy az oroszok döntő, nagy hadműveleti áttörést meg tudnának valósítani”.

Ukrán oldalon az emberhiány a legnagyobb gond szerinte. Ugyan lejjebb lehet még vinni a behívási korhatárt, ami most 25 év, „sokan is érvelnek, hogy le kéne vinni 18 évre”, de a politikai vezetés nem meri ezt meglépni. 2025-ben sokkal kevésbé függ már Ukrajna az amerikai katonai támogatástól, az európai hadiipar is kezd felpörögni, elő tud állítani elég tüzérségi lőszert. Megváltozott a háború jellege, az FPV-drónok kerültek előtérbe, tavaly 2,5 millió ilyen drónt gyártott magának Ukrajna. „Kevesebb az ukrán függőség most már az amerikaiaktól”, tüzérségi tűzben is lassan paritás van a felek között. Ezzel együtt a Patriot légvédelmi elfogórakéták, a hírszerzési támogatás olyan kulcsfontosságú elemek, ahol nem látni, hogy az európaiak ki tudnák váltani az amerikaiakat.

Viszont nagyon sokat romlott a morál az ukrán haderőben. „A 2024-es évben több dezertálási ügy volt, mint az azt megelőző összes háborús évben összesen” – mondta Jójárt. A Frontelligence ukrán csapat közölt egy elemzést erről: az oroszoknál hozzáfértek belső adatokhoz, ezek alapján 5 százalék a dezertálási arány, ez volt az arány az amerikai seregben Vietnámban is. Az ukránoknál nem tudni pontos adatot, de elemzők szerint ott rosszabb a helyzet. A 155. dandár például szinte felszívódott, őket Franciaországban képezték ki, és részben ott dezertáltak.

Az ukránoknál ellenben sok olyan ügy is hivatalosan dezertálás lett, amikor valaki átkérte magát egy másik egységhez, de még nem zárult le a papírmunka, és már ott harcolt. Az is jellemző, hogy elengedik kisebb kihágásokért a büntetést, például ha csak hazament a katona, de nem dezertált végleg. „Orosz oldalon nyilván súlyosabb a retorzió” Jójárt szerint. Ukrán oldalon mindenesetre látszik a kimerülés, de az oroszok veszteségei is súlyosak. Egy ukrán katonára 1,68 orosz katona jut a teljes veszteséget tekintve (halott, sebesült, eltűnt, hadifogoly). Jójárt szerint 300 ezer ukrán, 500 ezer orosz lehet a veszteséglistán.