„Támogatjuk (a tűzszünetet), de van egy apróság” – mondta Vlagyimir Putyin az Egyesült Államok által javasolt, ukrán oldalról elfogadott 30 napos azonnali tűzszünetről csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az orosz elnök ezzel visszadobta azt a labdát, amely az amerikaiak és számos nyugati-európai ország vezetője szerint nála pattog az orosz–ukrán háború rendezését célzó tűzszüneti javaslattal.
Lényegében elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben – amikor Putyin szerint „a kétezer kilométeres front minden pontján” orosz fölény érzékelhető – nem érdeke egy ilyen azonnali és feltétel nélküli tűzszünet. Annyira nem, hogy a Kurszkból épp kiszorulóban lévő ukrán katonáknak is megüzente: két választásuk van, hadifogság vagy halál.
A tűzszünettel kapcsolatban közben olyan gyakorlati kérdéseket hozott fel, amelyekhez hasonlók felvetéséért Donald Trump és a magát békepártinak mondó Orbán Viktor is Ukrajnát ostorozta.
Időnyerésre is játszik Putyin
Így tehát marad a tűzszünet lebegtetése, a „támogatjuk, de…”, és Trump „béke érdekében tett erőfeszítéseinek” orosz elismerése, legalábbis addig, amíg Putyin úgy érzi, kedvezőbb feltételeket tud elérni magának a fronton. Ez legrövidebb távon az oroszországi Kurszk megyében az ukránok által a hét hónappal ezelőtti betörésük során elfoglalt területek maradékának visszaszerzését jelenti. Nem véletlen, hogy terepszínű ruhában Putyin maga is látogatást tett két napja Kurszkban.
Esetleg ezután még Donyeck megye nyugati részén, a régóta nyomás alatt lévő Pokrovszknál remélhet előrehaladást, bár a megye egészének elfoglalása itt sem valószínű, ameddig Ukrajnának van elég ereje. Az ugyanis a nagyon lassan előrehaladó orosz erőkre sem igaz, hogy képesek lennének áttörni az ukrán vonalakat annyira, hogy az ottani védelem összeomoljon.
Putyin lebegtető válaszát a már említett sajtótájékoztatón mondta el, azokban az órákban, amikor már Moszkvába érkezett Steve Witkoff. Miután Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy nappal korábban telefonon beszélt Jurij Usakovval, az orosz elnök külügyi tanácsadójával, Trump közel-keleti ügyekért felelős megbízottja, a rijádi amerikai–orosz tárgyalásokon is jelen lévő Witkoff kapta feladatul, hogy személyesen is ismertesse a tűzszüneti javaslatot.
Putyin ennek vágott elébe azzal, hogy nyilvánosan közölte, mik azok az apróságok, amelyeket tisztázni kell a tűzszünet előtt – azaz mik a feltételei az egyébként feltétel nélküli tűzszünetnek.
Witkoff útja önmagában gesztus volt Putyin felé, hiszen Moszkváig zarándokolt az amerikai megbízott. Mellesleg azzal, hogy ezt Trump közel-keleti megbízottja tette, az elnök megint csak kedveskedett a Kremlnek. Ez is jelezte, hogy nemcsak Ukrajna lehet téma kettejük között, de a Közel-Kelet – főként Szíria, de a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Hamász és Irán miatt a Gázai övezet kérdése is –, ahol Oroszország globális ügyekben megoldást segítő partnerként jelenhet meg, relativizálva ezzel az Ukrajna elleni háborús agressziót.
Az amerikai megbízott összesen 13 órát volt Moszkvában, végül éjjel egykor tárgyalt vele az orosz elnök. Ez is a tűzszünetre adandó válasz lebegtetését szolgálta, Putyin Witkoffon keresztül „jelzést küldött Trumpnak”, ahogyan Putyin szóvivője fogalmazott, emellett természetesen a Kreml feltételeket is szabott. Ez már világossá vált Putyin csütörtöki, Alekszandr Lukasenkóval közös sajtótájékoztatóján, ahol ráadásul az orosz vezetésnek legfontosabb szempontot a belarusz elnök mondta ki először, erre kapcsolódott rá aztán az orosz elnök: a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának annak figyelembe vételével kell ülnie, hogy milyen a helyzet a terepen, azaz hol húzódnak a frontok.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az elfoglalt területek nem képezhetik vita tárgyát. Ez azt is sejteti, hogy Moszkva még kedvezőbb helyzetet igyekszik kicsikarni a fronton, hogy a lehető legjobb pozíciót érje el akkorra, amikor mégis rábólintana valamiféle tűzszünetre.
És ha ez megtörténik, még akkor is ott van rengeteg gyakorlati kérdés, amelyek miatt korábban a Trumpot felszínes sikerekre való törekvéssel is vádolták, és amelyeket most Putyin is felvetett. „Maga az ötlet helyes, támogatjuk, de vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk. Talán telefonon is beszélni kell Trumppal. De egyébként támogatom a békés eszközöket a konfliktus lezárására” – mondta Putyin. Igaz, ezek a kifogások részben épp az orosz elutasítás miatt állnak fenn:
- Ki ellenőrizné a tűzszünetet? Oroszország nem akar nyugati katonákat látni Ukrajnában békefenntartóként sem.
- De még ha jöhetnének is, honnan lenne erre 250 ezer ember, szakértők szerint ugyanis ennyi kellene a hosszú, az ukrán–orosz nemzetközi határral együtt minden cikcakkot figyelmébe véve közel kétezer kilométeres határszakaszon, márpedig ehhez hasonló méretű misszió nincs a világon.
- Mit kellene betartatniuk? Csak azt, hogy ne használják a fegyvereiket vagy azt, hogy ne is erősítsék meg állásaikat, csapataikat a fronton.
- A tűzszünet alatt lehet mozgósítani? Ukrajnának ez elemi érdeke lenne, Oroszországnak nem, a Kreml egyelőre szerződésesekkel igyekszik pótolni erőit, Kurszkban pedig észak-korai katonákat is bevontak.
Ezek a felvetések olyanok, amelyek miatt Ukrajna és a megtámadott országot támogatók sem látták értelmét korábban egy azonnali tűzszünetnek, további alapvető kérdések tisztázása nélkül.
Valójában Putyin pont arra mutatott rá, hol bukik meg Orbán Viktor békepártinak mondott álláspontja is, amely előbb tűzszünetet, és csak aztán a béke részleteinek kidolgozását követelte.
A magyar kormányfő eddigi megközelítése alapján a helyzet az, hogy a „békepárti” Trump javaslatát elfogadta a „háborúpárti” Ukrajna, és első körben nem mondott rá igent Oroszország, amelyről a magyar kormány igyekezett minél kevésbé hallhatóan kimondani, hogy ő az agresszor.
Zelenszkijt ennél kevesebbért is lekiabálta Trump
Azt Donald Trump reakciója is mutatja, hogy saját szempontjából Putyin jól kalkulált az elodázó válasszal. Miközben az amerikai elnök választási kampányának egyik fontos elemévé tette, hogy „24 óra alatt” békét teremt, mert annyira jól szót tud érteni Putyinnal, most ott tart, hogy javaslatát a sokat ostorozott, korruptnak mondott Ukrajna lediktátorozott vezetője, Volodimir Zelenszkij elfogadta, az elismerő szavakkal, diplomáciai gesztusokkal elhalmozott agresszor egyelőre nem.
Ám erre Trump első reakciója csupán annyi, hogy Putyin válasza „ígéretes, de még nem elegendő.” Amikor arról kérdezték egy interjúban, hogy mi a terve arra az esetre, ha Putyin nem fogadná el a tűzszünetet, azt mondta: „Rossz hír lenne a világnak, mert sok ember hal meg, de szerintem nagyszerűen dönt majd, azt hiszem, elég jól ismerem őt, szerintem bele fog egyezni.”
Megint utalt rá, hogy nagyon nehéz helyzetet örökölt, a gazdaságot és az ukrajnai háborút tekintve is, amely „nem történhetett volna meg és nem is történt volna meg”, ha ő maradt volna az Egyesült Államok elnöke 2021-2025 között. Újra megemlítette, hogy országa Ukrajnát támogatva 350 milliárd dollárt költött a háborúra, ami legalább a kétszerese a jóváhagyott összegnek, amelynek java egyébként is amerikai hadiipari cégeknél csapódott le megrendelések formájában.
Pénteken, Witkoff tárgyalásai után arról posztolt a Truth Socialön, hogy az Egyesült Államok csütörtökön „nagyon jó és eredményes” megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bejegyzésében azt írta, „nagyon jó esély van arra, hogy ez a szörnyű, véres háború végre véget érjen”.
Trump nemrég fenyegetőbben is beszélt arról, hogy pénzügyi intézkedéseket hozhat, ha Oroszország nem lesz együttműködő. „Ez nagyon rossz lenne Oroszország számára. Nem akarom ezt megtenni, mert békét akarok” – mondta akkor.
Az is mutatja, hogy tud másképp is reagálni, ha csak a Zelenszkijjel veszekedésbe torkollt fehér házi találkozóra gondolunk, pedig ott az ukrán elnök még csak nem is utasította el, aminek aláírására érkezett – ez lett volna az ukrán ásványkincsekhez 500 milliárd dollár értékben az amerikaiaknak hozzáférést biztosító megállapodás.
Kétségtelen, szó szerint nem mondott nemet Putyin, de mindaz, amit felsorolt a Lukasenkóval tartott közös moszkvai sajtótájékoztatón, az a gyakorlatban így értelmezhető. A sors fintora, hogy az érvei nagyon hasonlóak ahhoz, amit az ukrán vezetés is mondott korábban egy feltétel nélküli tűzszünetről, csak a másiktól tartva:
- Az orosz fél arra használná a tűzszünetet, hogy megerősítse állásait, felkészüljön a későbbi harcokra, lényegében tehát csupán időt nyer.
- Nem feltétel nélküli tűzszünet kell tehát, hanem olyan tárgyalás, amely garanciákat ad a biztonságra, a hosszú távon fenntartható békére.
Keménykedett Ukrajnával, helyzetbe hozta a Kremlt
Ukrajna sem azért fogadta el Trump azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslatát, mert ezektől nem tart, hanem azért, mert rákényszerült, miután az amerikai elnök megvonta a katonai támogatást és részben leállította a hírszerzési információs adatszolgáltatást. Az amerikai információk is hiányozhattak az ukránoknak, amikor újult erővel indítottak offenzívát az orosz erők Kurszkban. Mindenesetre a szaúdi tárgyalások után, egy hetes kihagyás után kedden újraindult az amerikai támogatás.
Épp ez hozta az orosz erőket még jobb helyzetbe és most épp erre a jobb helyzetre hivatkozva beszélhetett Putyin arról, mi jön a „támogatjuk, de…” mondatrész után: „a 2000 kilométeres front minden pontján” fölényben vannak, egy tűzszünet csak ezt a lendületet akasztaná meg.
Igaz, ez a fölény nem jelenti az ukrán frontvonalak összeomlását, de mindenképp jelezte, hogy az ukrán erők legjobb esetben minimális területi veszteségekkel tartják magukat, ellentámadásra – olyanra, mint 2022 nyarán és őszén, amikor jelentős területeket foglaltak vissza a megszállóktól – most nincs esélyük.
Kurszk lezárul, kérdés volt-e értelme az ukrán akciónak
Még egy oka volt Putyinnak, hogy egyelőre ne mondjon egyértelmű igent a tűzszünetre: Kurszk. Ukrajna hét hónappal ezelőtt váratlan akciót hajtott végre, és elfoglalta az oroszországi Kurszk megye egy kis részét. A csúcson valamivel több, mint ezer négyzetkilométert, 85 kis települést jelentő területet hat hónapon át tartották is, jelezve az orosz katonai képességek korlátait is, amelyek nem engedték, hogy nagy erőket csoportosítsanak oda anélkül, hogy a keleti fronton ne gyengítenék saját pozícióikat.
Utólag kérdés, volt-e értelme a támadásnak, amely értelemszerűen azzal járt, hogy az ukrán erők más pontokról vontak el csapatokat. Az bizonyos, hogy az eredeti célok egyike sem teljesült:
- Putyin nem csoportosított oda korábban nagyobb erőket, hogy ezzel tehermentesítse a Kelet-Ukrajnában nyomás alá helyezett ukránokat;
- de végül tárgyalási cserealapra sem szolgál a terület, hiszen Ukrajna végül mégis elveszíti.
Putyin így inkább fél éven át elfogadta az inkább csak presztízsveszteséget, semmint stratégiai veszélyt jelentő helyzetet. Ennek épp ezekben az órákban vethet véget: március folyamán az oroszok csaknem 90 százalékát visszaszerezték a területnek. Csak Szudzsa egyes részei maradtak ukrán kézen, de a bekerítés veszélye miatt innen is kivonulnak az ukrán erők, ha még tudnak. Putyin szerint az ukrán katonák felszereléseiket hátrahagyva próbálnak elszivárogni, az ukrán oldal szerint a visszavonulás rendezetten zajlik, de a lényeg, hogy ezzel véget ért az ukránok oroszországi ellenakciója. Megjegyzendő, hogy
ez a folyamat akkor gyorsult fel igazán, amikor Trump megvonta az ukránok támogatását, így az oroszok bátrabban mozoghattak a frontvonal mögött
– és most épp erre a helyzetre hivatkozva mondta Putyin, hogy egy azonnali tűzszünet azt jelentené, hogy elvonulást kellene adniuk a bekerítés előtt álló ukránoknak, hacsak nem utasítaná őket megadásra saját katonai vezetésük.
Moszkva nem akar egy ligába kerülni Kijevvel
Az „elvben a felvetést támogató”, de nemmel felérő orosz válasz annak ismeretében nem volt váratlan, hogy az amerikai–ukrán megállapodás utáni első orosz reakciók sem utaltak arra, hogy Moszkva kitörő örömmel fogadna egy azonnali tűzszünetet. „Oroszország álláspontjának kialakítása nem külföldről érkező megállapodásoktól vagy bármiféle külső oldal erőfeszítéseitől függ” – idézte a Ria Novosztyi Marija Zaharovát. Az orosz külügyi szóvivő közölte: „Az Orosz Föderáció álláspontját az Orosz Föderáció alakítja ki.”
Szergej Lavrov sem kapott a tűzszünet méltatása után. Az orosz külügyminiszter újból elutasította, hogy bármilyen békefenntartók legyenek majd Ukrajnában. Azt is kijelentette, hogy „az ukrajnai válsághoz való bármilyen megközelítésnek a konfliktus gyökereire kellene koncentrálnia”. Szerinte Trump is kimondta, hogy az egyik gyökere a NATO terjeszkedése volt. „Ne rohanjunk előre” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ezek után csütörtökön, aznap, amikor Witkoff Moszkvába érkezett, az orosz elnök külügyi tanácsadója közölte, hogy a javaslat csak az ukrán hadseregnek ad haladékot, hogy összeszedhesse az erejét. Jurij Usakov szerint a tűzszünet részletei kidolgozatlanok, jelenleg Oroszországnak semmit sem ad.
A fronthelyzeten túl diplomácia presztízsszempontja, de gyakorlati oka is van az oroszok távolságtartásának:
a javaslatot elfogadva úgy nézne ki, mintha Oroszország Ukrajnát követve menne bele abba, amit az amerikai fél javasolt, anélkül, hogy az erről szóló megbeszélésen részt vett volna – elvégre az ukránok ezt egy tárgyalás után írták alá. Igaz, közvetlen tárgyalásuk Ukrajnát kizárva az oroszoknak is volt az amerikaiakkal, azt azonban nem követte megállapodás aláírása.
Most tehát azt mondják, amivel a megtámadott Ukrajna érvelt, nevezetesen, hogy nem tárgyalhatnak az országot érintő ügyekről az ország bevonása nélkül – más kérdés, hogy ezt ezúttal az agresszor mondja.
Stratégiai érdekből hízeleg a Kreml Trumpnak
Putyin azonban nem akar egyértelmű nemet sem mondani, alapvető érdeke megőrizni Trump jóindulatát – aki még a közelmúltban is azt mondta, hogy Oroszországgal könnyebb egyezkedni, mint Ukrajnával –, mert ez a záloga annak, hogy Ukrajna egyre kevésbé számíthasson amerikai támogatásra. Igaz, hogy a már jóváhagyott katonai szállítmányok mégis útnak indulhattak Ukrajnába a 30 napos azonnali tűzszünet kijevi elfogadása után és az ukrán hadsereg az amerikai hírszerzési, információs támogatást is visszakapta, de ennél nagyobb mértékű támogatásról nincsen szó, legalábbis amerikai részről.
Azt azonban érdemes Putyinnak figyelembe vennie, hogy Trump képes 180 fokos fordulatra – hogy ez a kiszámíthatatlanság fegyvere vagy a koherens külpolitika hiánya, az persze kérdés –, és az amerikai elnök már a választási kampányában kijelentette, hogy ha végül Oroszország tűnne a béke kerékkötőjének, akkor Ukrajna kaphatna az Egyesült Államoktól olyan mértékű támogatást, amilyet korábban nem.
Egyelőre azonban nem tartunk itt, és a Kreml meg is őrizné ezt az állapotot. Eközben Európa – a NATO Egyesült Államokon kívüli tagjainak többsége és az EU java, lényegében csak Magyarországot kivéve – kiáll Ukrajna mellett, ami viszont a transzatlanti kapcsolatok összekuszálódását is jelenti. Ennek fenntartása, az Egyesült Államok érezhető távolodása európai szövetségeseitől szintén alapvető érdeke a Kremlnek.
Az orosz elnök kijelentette: támogatja, hogy a felek hagyjanak fel a harci cselekményekkel, de úgy, hogy „az hosszú távú békéhez vezessen, felszámolva a krízishez vezető okokat.” Nagyjából ugyanezt mondja a magyar kormány által háborúpártinak minősített ukrán vezetés is, csak a kiváltó okok helyett biztonsági garanciákról beszélve, amelyek távol tartják Oroszországot a további agressziótól.
Zelenszkij: Mi azonnal elfogadtuk a javaslatot, Putyin kitérő választ adott
Trump elnézőbb reakciójával szemben Európában karcosabb nyilatkozatok is hallhatók Putyin válaszával kapcsolatban. Donald Tusk csütörtökön közölte, hogy az első orosz jelek a tűzszüneti javaslatra „ahogy az várható volt, finoman szólva is elégtelenek, arról nem is szólva, hogy rejtélyesek és titokzatosak”. A lengyel kormányfő hozzátette, hogy valójában senki sem tudja, hogy Oroszország el fogja-e fogadni a javaslatot, vagy előáll-e egy olyan feltétellel, ami a többi fél számára elfogadhatatlan.
Volodimir Zelenszkij X-en pénteken azt írta, „nem hagyhatjuk, hogy ez a háború elhúzódjon”. Az ukrán államfő szerint az Egyesült Államoknak meg kell győződnie arról, hogy Oroszország készen áll a háború befejezésére. Zelenszkij szerint nyomást kell helyezni Moszkvára, és rá kell kényszeríteni Putyint a konfliktus lezárására. Az ukrán elnök arról írt, hogy amíg Ukrajna „azonnal” elfogadta az Egyesült Államok tűszünetre vonatkozó javaslatát, addig Putyin kitérő választ adott. Zelenszkij azt írta, „nem akarunk a háborúval játszani”.
Az ukrán elnök szerint Putyin mindenkit megpróbál végtelen vitákba bevonni, miközben „a fegyverei tovább ölik az embereket”. Zelenszkij azt írta, hogy az orosz elnök által megszabott feltételek csak a diplomáciai tárgyalások blokkolását szolgálják. Zelenszkij arról is írt, hogy csak az Egyesült Államok bírhatja rá Oroszországot a konfliktus lezárására. Szerinte „Putyin magától nem fogja befejezni a háborút. De Amerika ereje elég ahhoz, hogy ez megtörténjen.”
