Trump megbízottja harmadjára is Oroszországba ment, hogy előremozdítsa a beragadt tárgyalásokat
Pénteken harmadjára is Moszkvába utazott Donald Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff, hogy előremozdítsa az orosz-ukrán tűzszünet ügyét. A megbízott gépe a CBS tudósítása szerint Szentpéterváron landolt, de azt egyelőre egyik fél sem erősítette meg, hogy Witkoff Vlagyimir Putyinnal is fog-e találkozni, vagy csak orosz diplomatákkal tud tárgyalni. Az előző két alkalommal személyesen is beszélt az orosz elnökkel, aki mély benyomást tett rá. Arról egyelőre nem tudni, Witkoff milyen új ajánlattal próbálja előremozdítani a Trump fogadkozásai és merész vállalásai ellenére egyelőre lényegében eredménytelen békefolyamatot.
A 68 éves milliárdos ingatlanbefektetőt 2024 novemberében kérte fel az akkor még csak leendő elnök azzal, hogy legyen a közel-keleti különmegbízottja. A korábban semmilyen diplomáciai tapasztalatot nem szerző Witkoff azóta aktív szerepet vállalt a januári gázai fegyverszüneti tárgyalásokban, és a hétvégén várhatóan ő fogja képviselni az Egyesült Államokat az Iránnal megkezdődő ománi megbeszéléseken is.
Witkoff harmadik útjára egy nappal azután kerül sor, hogy az orosz hatóságok szabadon engedték Ksenia Karelina orosz-amerikai kettős állampolgárt, akit korábban 12 év börtönre ítéltek, mert 52 dollárt adományozott egy Ukrajnát támogató amerikai karitatív szervezetnek. Karelina egy fogolycsere segítségével hagyhatta el börtönét; az USA ugyanis szabadon engedte Arthur Petrovot, akit kémkedésért és csempészetért helyeztek vád alá az Egyesült Államokban.
Az orosz-ukrán háború elmúlt 24 órája sem múlt el harci események nélkül:
Oroszország állítása szerint az orosz légvédelem 48 ukrán drónt szedett le az ország különböző régióiban Moszkvától a (jogellenesen annektált) Krímig. Moszkva azzal vádolta meg Kijevet, hogy az energiaellátási infrastruktúra elleni támadásokra kimondott 30 napos moratórium ellenére 11 támadást hajtott végre orosz energetikai objektumok ellen.
Ukrajna közben arról számolt be, hogy 145 drón repült be az éjjel légterébe, ezek közül 85-öt szedett le a légvédelem, 49-et pedig elektronikus zavarással térítettek le pályájáról. Azonban Kijevben és Mikolajivben összesen 13 ember sérült meg a becsapódó öngyilkos drónoknak köszönhetően, melyek főleg lakóépületeket és garázsokat rongáltak meg.
A diplomáciai fronton is zajlottak az események. Pénteken Brüsszelben találkoztak az ún. tettre készek koalíciója, azaz az Egyesült Államok nélküli nyugati szövetséges országok hadügyminiszterei. Boris Pistorius német hadügyminiszter a BBC tudósítása szerint Oroszország valójában nem érdekelt a békében, ezért Ukrajna katonai megerősítésére van szükség. Brit kollégája, John Healey elmondta, hogy a koalíció tagjai részéről összesen 21 milliárd eurónyi új vállalás érkezett – ami rekordot jelent az ukrán támogatások történetében. A megbeszélésre csak virtuálisan jelentkezett be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de némi meglepetésre szintén virtuálisan bár, de részt vett a tanácskozáson az online stratégiai döntésekben jeleskedő amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth is.