Trumpra szabták a NATO csúcsát, a főtitkár még apucinak is nevezte, Oroszországról meg szó se volt
Hollandia történetének legnagyobb biztonsági művelete volt a hágai NATO-csúcs körítése. Mind a 32 tagország állam- vagy kormányfője, valamint az Európai Unió képviselői ellátogattak a holland politikai fővárosba. A csúcstalálkozó több emlékezetes pillanatot, megszólalást és döntést hozott, és a lecsengő izraeli-iráni háború keretezte. Donald Trump amerikai elnök magyarázkodni is kényszerült a CNN értesülései miatt, miszerint csak pár hónap csúszást okozhattak az izraeli-amerikai csapások az iráni atomprogramban.
Mindenesetre a csúcs legnagyobb szembenállása nem Izrael, Irán vagy Ukrajna miatt alakult ki, Spanyolország kormánya állt ki Trumppal szemben. A csúcs legnagyobb döntése az volt, hogy a tömb tagjai 2035-ig az éves GDP-jük 5 százalékát költik védelmi jellegű kiadásokra. A szocialista Pedro Sánchez Spanyolországa azonban ragaszkodik a jóléti, szociális államhoz, amibe ennyi katonai kiadás nem fér bele.
5 százalék és spanyol lázadás
Az Egyesült Államok kormányai az utóbbi években rendre megfeddték az európai szövetségeseket azért, mert védelmi költéseik elmaradtak a GDP-arányos 2 százaléktól. A szerződésesen is rögzített elvárás teljesítését leghangosabban Trump republikánus kormánya követelte az európai tagoktól. Az oroszok 2022-es ukrajnai inváziója és Trump nyomása végül megtette a hatását, először a keleti szárny tagállamai kezdték feltornázni a védelmi büdzséjüket, a hágai csúcsra pedig eljutottunk oda, hogy a korábbi 2 százalékot jócskán megemelve 5 százalék lett az új elvárás – bár csak 2035-re.
A BBC összefoglalója szerint több tagállam még az elvárt 2 százalékot sem éri el, az 5 százalékos küszöb átlépésére egy évtizedük lesz. Azonban nem mind az 5 százalékot kell majd kézzelfogható hadfelszerelésre – azaz tankokra, harci repülőkre, lőszerekre, egyenruhára stb. költeni –, hanem ebből 1,5 százalék mehet a védelmi képességek erősítésére. Ebben benne van például a stratégiai fontosságú, a katonai felvonulást segítő utak, hidak, vasútvonalak fejlesztése, a kiberbiztonsági beruházások, vagy épp az úgynevezett ellenállóképesség, például a polgári védelem fejlesztése is. A hivatalos szövegezés szerint a 1,5 százalékba tartozó költések célja
„megóvni a kritikus infrastruktúránkat, megvédeni a hálózatainkat, biztosítani a polgári felkészültséget és ellenállóképességet, szabadon engedni az innovációt és erősíteni a védelmi ipari bázist”.
Ezt Trump szerint „a hágai védelmi kötelezettségvállalásként” fogják majd emlegetni, és összességében évi ezermilliárd dolláros költést jelent majd. „Monumentális győzelem ez az Egyesült Államoknak, mert sokkal többet viseltünk a méltányos részünknél, ami voltaképp elég igazságtalan volt” – magyarázta az elnök egyik hágai sajtótájékoztatóján. Szerinte az ukrajnai válság megmutatta, hogy „újra kell építenünk a védelmi ipari bázisunkat” az USA-ban és Európában is, valamint nem szabad külföldi ellenségektől függeni kritikus nyersanyagok tekintetében.
A tervek teljesülését országonként és évente felülvizsgálják majd, 2029-ben pedig egy nagyobb felülvizsgálatra is sor kerül. Bár Orbán Viktor korábban azt mondta, az 5 százalékos hadiipari ráfordítás tüdőn lőné a magyar gazdaságot, most már teljesíthetőnek látja a katonai kiadások emelését, ha az EU átalakítja a költségvetési szabályozási rendszerét.
A szűk keresztmetszet tehát az a pár ország lesz, amelyik nem éri el a 2 százalékot sem. Ilyenek csökkenő sorrendben Horvátország, Portugália, Olaszország, Kanada, Belgium, Luxemburg, Szlovénia és Spanyolország. Utóbbi miniszterelnöke, a szocialista Pedro Sánchez már eleve azzal érkezett Hágába, hogy nem fog belemenni a védelmi kiadások radikális emelésébe. A spanyolok most csak a GDP-jük 1,24 százalékát költik védelmi kiadásokra, Sánchez szerint pedig a 2,1 százalékos költés is bőven elég, amíg országa teljesíti katonai kötelezettségeit a NATO felé. Azzal érvel, hogy a spanyol társadalmi modellel és jóléti állammal nem összeegyeztethető ennyi védelmi kiadás. „A mai csúcson a NATO nyert és Spanyolország is nyert valami nagyon fontosat a társadalmunk számára, ami a biztonság és a jóléti állam” – mondta Sánchez az AP szerint. A hírügynökség megjegyezte, az állami vezetőkről készült csoportképen Sánchez eléggé elszigeteltnek látszott, ahogy a többiektől kissé külön állt.
„Szörnyű, amit műveltek” – mondta az őt gondosan elkerülő Sánchezről az amerikai elnök, aki szerint „ingyen menetet” akarnak a spanyolok. „Tárgyalunk Spanyolországgal egy kereskedelmi megállapodásról, és kétszeresen fogjuk velük megfizettetni” – nyilatkozta Trump a csúcs után fenyegetően – szem elől tévesztve a tényt, hogy az Európai Unióval, és nem külön Madriddal tárgyalnak az amerikaiak az EU-t sújtandó 50 százalékos vámokról. Ugyanakkor a szlovák és belga vezetés is jelezte, az 5 százalékot lehetetlen lesz elérniük. Érdemes megemlíteni, hogy maga az Egyesült Államok is csak 3,38 százalékon áll, és az éllovas Lengyelország is 4,12-n, habár az USA nominálisan így is kétszer annyit költ a haderejére, mint az európai tagok.
Hogy az 5 százalékot több, akár eladósodással is küzdő európai ország hogy fogja elérni, nagy kérdés. Guntram Wolff, a Bruegel elemzőintézettől szkeptikusan nyilatkozott a Reutersnek. Szerinte adóemelésekre vagy megszorításokra kényszerülhetnek országok az emelt védelmi célkiadásért.
Ehhez szegény balkáni államnak sem kell lenni, Nagy-Britannia is többet fizet már adósságszolgálatra, mint minden más kiadásra, leszámítva az egészségügyet. A briteknek az 5 százalék eléréséhez további 30 milliárd fontra (14 ezer milliárd forintra) lenne szükségük. Nick Witney, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elemzője még messzebb ment: az 5 százalék miatt eladósodott országok dühös társadalmai a populista-nacionalista politikusok felé fordulhatnak hosszabb távon. Persze az oroszok által fenyegetett balti államokban valószínűleg továbbra is prioritást fog élvezni a védelem és a hadsereg, találnak rá pénzt a jövőben.
Azon lehet még sakkozniuk a tagállamoknak, hogy az 5 százalékos limiten belüli 1,5 százalékos, nem direkt katonai célú költéseket mire húzzák rá. Franciaországban például felmerült, hogy a vidéki rendfelügyeletet ellátó, hivatalosan a hadsereg alá tartozó csendőrség költései is beleszámítsanak a védelmi büdzsébe.
Az amerikai politikusok vegyesen fogadták az 5 százalékra emelést. Christopher Coons demokrata szenátor üdvözölte azt, de figyelmeztetett, okosan kell elkölteni a forrásokat, ne csak a költségek és az infláció szálljanak el miatta. A remények szerint Európa olyan szektorokra költ majd, ahol most az amerikaiak nélkülözhetetlenek: légvédelemre, műholdas hírszerzésre. A New York Times szerint a nyugat-európai kormányoknak nehezebb meggyőzni a lakosságot, hogy a fenyegetés valós, többet kell költeniük védelemre és elrettentésre. Márpedig egyes szakvélemények és hírszerzési információk szerint Oroszország 3-5 éven belül készen állhat a NATO megtámadására. Erről beszélt Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij is egy interjúban. Az ukrán elnök szerint lassú is a NATO-tagok védelmi büdzséjének 5 százalékra emelése.
Alexander Stubb finn elnök Trump és Európa nagy győzelemének nevezte a megállapodást az AP szerint. „Egy új NATO születésének vagyunk tanúi, ami sokkal kiegyensúlyozottabb lesz” – mondta, hozzátéve, hogy a hidegháborús idők védelmi kiadási szintjéhez kell majd visszatérni.
A Reuters szerint Trump hamisítatlan üzletemberként megjegyezte, hogy az emelkedő európai védelmi költések jelentős részéből amerikai katonai eszközöket vásárolhatnának. Emmanuel Macron francia elnök szerint viszont pont Trump vámpolitikája akadályozza, hogy az európai nemzetek többet költsenek katonai kiadásokra. „Nem mondhatjuk, hogy többet fogunk költeni, amikor a NATO szívében kereskedelmi háború indul” – mondta, aberrációnak nevezve a vámháborút. Azt mondta, ezt Trumpnak is felvetette. Ezzel a Politico szerint ő lett az egyetlen vezető, aki Hágában kilógott az udvariaskodók sorából.
Apuci a kastélyban
„Ez egy hatalmas csúcs volt, nagyon élveztem” – mondta a hágai találkozó után Donald Trump, ami nem csoda. Hízelgéssel és a csúcs tematikájával, programjával is gyakorlatilag neki kedveztek. Gitanas Nausėda litván államfő még a találkozó mottóját is Trump ízléséhez formálta: „Tegyük újra naggyá a NATO-t!”. Cserébe Trump, aki korábban élősködő potyautasként jellemezte az európai országokat, most azt mondta a New York Timesnak, hogy megérti az európai vezetőket, akik „meg akarják védeni az országaikat, és ehhez szükségük van az Egyesült Államokra”, ami nélkül ez „nem lenne ugyanaz”.
Trumpnak kedvezett a helyszín és a pompa is. Rutte mint volt holland kormányfő hazai terepen járt, és a hollandok házigazdaként kitettek magukért. Elég a barokk Huis ten Bosch királyi palotában tartott, 20 séf által készített, háromfogásos díszvacsorára gondolni, ahol az uralkodókhoz vonzódó Trumpot Vilmos Sándor király, a királyné és lányuk fogadta. Trump az éjszakát is a kastélyban tölthette. Érdemes felidézni, amikor Keir Starmer washingtoni látogatása idején úgy nyerte el még jobban Trump szimpátiáját, hogy előhúzta III. Károly brit király meghívóját egy államfői látogatásra.
„Úgy álltunk hozzá, hogy Trump és a MAGA nyelvén szóljunk” – mondta a Politicónak egy névtelenséget kérő európai diplomata, aki szerint ez nem csak hízelgés volt az amerikaiaknak. Egyszerűen „jó volt a hangulat”, még a Trump által okozott káosz ellenére is, mondta.
Az egész NATO-csúcs legszürreálisabb története Mark Rutte NATO-főtitkár daddyzése, magyarul apucizása volt. Kezdődött az egész azzal a csúcs előtt, hogy a Trumppal már holland kormányfőként jó viszonyt ápoló Rutte szöveges üzenetben hízelgett Trumpnak az Irán elleni csapás miatt. „Évtizedek óta egyetlen amerikai elnök SEM tudta ezt megtenni” – csupa nagybetűvel írva az angol verzióban is a NO-t. A privát üzenetet Trump büszkén megosztotta. Rutte újabb kínos helyzetbe lavírozta magát kettejük közös hágai sajtótájékoztatóján. Trump ezen két, iskolaudvaron civakodó gyerekhez hasonlította Iránt és Izraelt, mire a főtitkár rátromfolt: „És akkor apucinak néha erős nyelvezetet kell használnia, hogy leállítsa őket.”
Ezzel Trump egy korábbi, a „fuck” szót is használó, a hadakozó feleket nyugalomra intő posztjára utalt. Rutte a BBC szerint jelezte, nem tartja hízelgésnek, amit csinált, „szerintem minden dicséretet megérdemel”, mondta Trumpról. Az amerikai elnök később egy másik sajtóértekezleten úgy reagált erre, hogy szerinte Rutte kedveli őt, amikor érzelmesen azt mondja: „Apuci, te vagy az apucim!”
Kori Schake, az American Enterprise Institute, az amerikai neokonok legfontosabb think tanjének külügyi és védelempolitikai igazgatója szerint a hízelgéssel az európaiak megfelelő stratégiát találtak rá, hogy időt nyerjenek és lehiggasszák Trumpot, aki éppen magára készült hagyni Európát. A főszerepet pedig Rutte kapta, ami kézenfekvő, mert így az állami vezetőknek, akik választásokon nyerik mandátumaikat, nem kell megalázkodniuk. Fiona Hill, Trump első ciklusbéli tanácsadója találóan már Észak-atlanti Trump Szervezetként oldotta fel a NATO rövidítést, jelezve, miről/kiről szólt az egész csúcs.
De nem volt mindenki ilyen lelkes. „Nem találom a szavakat, hogy leírjam a Főtitkár által választott kommunikációt. Úgy érzem, az európaiak egy jelentős része nevében beszélhetek: ez ízléstelen” – kommentálta a történteket Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter a Politico szerint.
Kölcsönös védelem
A BBC szerint a csúcs előtt nem volt egyértelmű, hogy Trump és kormánya tiszteletben tartaná-e a szervezet alapokmányának kölcsönös, kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyét. Ez alapján ha bármely tagállamot külső agresszió éri, azt az egész NATO elleni támadásként értékelik, és ennek megfelelően reagálnak rá. Az 5. cikkelyt a NATO történetében eddig egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat értékelték az egész szövetség elleni támadásként. Donald Trump korábban azt mondta, számos definíciója és magyarázata létezik az ötös cikkelynek, még korábban pedig azzal fenyegetett, hogy amelyik tagállam nem éri el a 2 százalékos védelmi költést, azt felőle meg is támadhatják, akár az oroszok is.
A csúcs zárónyilatkozata végül megerősítette „sziklaszilárd elkötelezettségünket a kollektív védelem iránt”, és Trump is azt nyilatkozta, hogy kiáll az 5. cikkely mellett. „Az Egyesült Államok teljesen elkötelezett az 5. cikkely mellett. Hányszor akarják még, hogy elmondjuk ezt?” – fakadt ki a tárgyban faggatózó újságírókra Rutte főtitkár is.
Ukránok és oroszok a partvonalon
Kikerülhetetlen témának tűnt a csúcs előtt az orosz-ukrán háború, bár végül az izraeli-iráni konfliktus és a védelmi büdzsék emelése elvitte róla a reflektorfényt. „Egy ideális világban Ukrajnának és Oroszországnak kellett volna a csúcstalálkozó legfontosabb prioritásának lennie. De Donald Trump világában érthető, hogy a fő szövetségesek miért koreografálták úgy, ahogy tették” – mondta Liana Fix, a Council on Foreign Relations elemzőközpont Európa-szakértője a New York Timesnak.
„Az összes nagy kihívást lehagyták a napirendről” – mondta a Timesnak Torrey Taussig, Joe Biden Nemzetbiztonsági Tanácsának egykori európai igazgatója. Szerinte a csúcs semmilyen értelmes eredményt nem hozott a háború negyedik évében járó Ukrajna számára. Nem esett szó az Oroszországgal vagy Kínával szemben követendő politikáról sem. Szintén Trumpnak kedvezett, hogy nem emlegették Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását, amit a mostani amerikai kormányzat ellenez. A Times összevetette az ideit tavalyi washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozatával, amiben még Ukrajna „visszafordíthatatlan” csatlakozásáról volt szó, és ami még 38 bekezdéses volt, szemben az idei 5 bekezdéssel.
Pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellátogatott Hágába, ahol még Trumppal is folytatott kétoldalú megbeszélést. Ennek a végén Trump „nagyon kedvesnek” nevezte őt, és dicsérte az ukránok harcát. Később egy ukrán újságírónővel is szokatlanul együttérzően viselkedett a sajtótájékoztatóján, megígérve, hogy újabb fegyvereket is eladhatnak Ukrajnának. De mert Trump nem olyan ellenséges Vlagyimir Putyin Oroszországával, ezért a zárónyilatkozatban is annyit írtak csak, hogy az oroszok hosszútávú fenyegetést jelentenek az euroatlanti biztonságra, valamint hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát. A tagság azonban nem jöhet szóba, a Time idézte Orbán Viktor magyar kormányfőt is, aki szerint a NATO-nak nincs dolga Ukrajnában.
Ukrajna nem NATO-tag, és „az én munkám az, hogy ez így is maradjon” – mondta Orbán.
Az AP idézte azt a mondatát is, miszerint „Oroszország nem elég erős, hogy valódi fenyegetést jelentsen ránk”.
Juliann Smith, a Biden-kormány korábbi NATO-nagykövete aggodalmasan nyilatkozott a találkozó után: „Egy NATO-csúcs, ami voltaképp figyelmen kívül hagyja a háborút, ami még mindig dúl Ukrajnában, aggodalommal tölthet el mindannyiunkat.” Peter Bátor, Szlovákia korábbi NATO-nagykövete szerint elmulasztották a lehetőségét, hogy „stratégiai üzenetet küldjenek a Kreml urának”, ez pedig a kontinens biztonságába fog kerülni. A Reuters szerint pedig most azon aggódnak az európai szövetségesek, hogy Trump mennyi amerikai katonát akar majd kivonni az Európában állomásozó 84 ezerből.
A találkozó után Oroszország még így is kritizálta a NATO-t, mondván az amúgy eleve katonai szövetség „militarizálódik”, és ördögként festi le Oroszországot, hogy ezzel támassza alá az emelkedő védelmi kiadásait.
A hágai NATO-csúcs végső soron elérte azt a célját, amiről a Guardian publicisztikája is írt: hogy Trumpot és Amerikát a szövetségben tartsa. Ez pedig nem kevés abban az évben, aminek az indításaként a müncheni biztonságpolitikai konferencián Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és J. D. Vance alelnök is durván kiosztotta az európai országokat. Így Hágában semmilyen hízelgés sem volt drága ár azért, hogy lekenyerezzék Trumpot. A csúcs a Guardian szerint sem oldotta meg a NATO alapvető problémáit: Ukrajna támogatását, Trump kiszámíthatatlanságát, az 5 százalékos védelmi költések elérését, sem a kényszert, hogy Európa saját hadi képességeinek fejlesztésével védje meg magát, akár amerikai segítség nélkül is.
