„Nem akarom Hirosimát vagy Nagaszakit példaként hozni, de ez gyakorlatilag ugyanolyan volt – lezárták a háborúkat. Ez lezárta az (iráni–izraeli) háborút. Ha nem lőttük volna ki (a nukleáris létesítményeket), akkor még most is harcolnának.”
Ritka eset egy politikusnál, hogy valamely cselekedete után egyből elhelyezi magát a történelmi panteonban, de Donald Trump ezt tette Irán lebombázása után. Az iráni iszlamista rezsim atomlétesítményeinek amerikai bombázása sokáig lógott a levegőben, a múlt héten Trump még kéthetes türelmi időt adott Teheránnak, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz. Aztán nem várva meg nemhogy két, hanem egy hét leteltét sem, váratlanul, egy éjjeli művelettel megszórta az olyan eldugott nukleáris helyszíneket, mint Fordó. A műveletre Irán bosszúból rakétákkal támadta a katari amerikai légibázist, bár a rakétákat leszedte az amerikai és katari légvédelem.
Újabb ütésváltás már nem volt Irán és az Egyesült Államok között, megkezdődhetett az amerikai kormány sikerkommunikációja. Azonban már előzetesen nagy vita kísérte Amerikában azt, hogy az ország beavatkozzon-e egy újabb közel-keleti konfliktusba, valamint hogy Trumpnak egyáltalán van-e joga ehhez, kikerülheti-e a törvényhozást. A demokrata ellenzék eleve bírálta a támadást – bár itt is akadtak támogatók. Érdemes megemlíteni a progresszív tábor ikonját, az iráni háborút eleve ellenző Bernie Sanders vermonti szenátort, akit egy nyilvános beszéde közben értesítettek a támadásról, amire így reagált:
Tim Kaine demokrata szenátor egyébként a bombázás előtt benyújtott egy javaslatot arról, hogy a csapásokat kongresszusi jóváhagyáshoz kössék. Ehhez még republikánus szenátorokat is sikerült meggyőzni, bár így is kérdéses, meglett-e volna a szükséges 51 szavazatos többség. A történelem túllépett a javaslaton, a bombázás után visszamondták. A képviselőházban egyébként az egyik leghangosabb támogatója Thomas Massie republikánus képviselő volt. Végül a demokrata döntéshozók kiharcoltak egy szenátusi beszámolót az iráni akcióról csütörtökre, aminek a vége az lett, hogy a republikánus szenátorok megnyugodva, elégedetten távoztak, a demokraták szerint ugyanakkor sok kérdés maradt nyitva.
A Trump jelszaváról, a Make America Great Againről (Tegyük újra naggyá Amerikát) elnevezett MAGA-mozgalom csak kapkodta a fejét a történések láttán. Az Axios arról írt június 24-én, hogy Trump elnökválasztási kampányígérete az volt, hogy nem rángatja bele Amerikát újabb végtelen háborúkba. Ehhez képest a levegőben lógott Irán megtámadása, ami meg is történt. Ez vörös vonal volt sok MAGA-hívőnek, egyesek elárulásként értelmezték, főleg amikor Amerika nevét Iránéra cserélve Trump kiírta, hogy miért ne lehetne Iránban rezsimváltás, majd azzal zárta gondolatmenetét: „MIGA!!!”. Aztán jött az újabb fordulat, Trump jelezte, a támadás sikeres volt, következhet a diplomácia, mégse lesz rendszerváltás.
Az ellenzők
Az Axios idézte az egyik legszélsőségesebb republikánus képviselőt, Marjorie Taylor Greene-t, aki szerint átverés volt az egész hadjárat. Azt csak azért hajtották végre, hogy a neokonzervatívok, háborús uszítók és a hadiipari cégek kedvében járjanak, „akiket a MAGA gyűlöl, és akik SOSEM VOLTAK TRUMPISTÁK!” Greene hozzátette az X-en: „Trump nem király, a MAGA nem kultusz, és nekem lehet és VAN is saját véleményem.” Az Axiosnak Greene azt mondta, támogatja Trumpot, és őt is ugyanazzal az ágendával választották meg, mint az elnököt. Gratulált is neki, hogy a békéért küzd.
A képviselő egyébként korábban Steve Bannonnak azt mondta a War Room podcastben, hogy a bombázás után egy amerikai sem fog nyugodtan aludni. Felidézte, hogy a külügyminisztérium figyelmeztetést küldött a külföldön élő amerikaiaknak, az Izraelben élő honfitársai pedig meg vannak rémülve. „Amerikaiak világszerte komolyan felteszik a kérdést, hogy ez lesz-e a III. világháború” – mondta Greene a Hill szerint.
Joe Rogan, a jobbra húzó brókultúra ikonikus podcastere június 24-én Bernie Sanders szenátorral, a demokrata progresszív szárny vezéralakjával ült le beszélgetni, és meglepően sok mindenben egyetértettek az Irán elleni háborúval kapcsolatban. A Daily Beast idézte Rogant, aki szerint „az egész MAGA-dolog most nagyon megosztott, részben mert az egyik dolog, amire szavaztak, hogy ne legyen háború”. És szerinte legalább hat hónap telt el Trump megválasztása óta, és már háború is van.
Sanders sűrű bólogatása és egyetértése közepette Rogan felhozta Thomas Massie republikánus képviselőt is, aki „alkotmányellenesnek” minősítette, hogy Trump a kongresszus megkérdezése nélkül indított támadást. Trump erre letámadta Massie-t is, mondván a képviselő „nem MAGA”, és a lemondatására szólított fel. Rogan szerint az elnök ezzel akaratlanul is felhívta a figyelmet Massie gondolatára, ami így több támogatóra találhat. Roganról megemlíti még a Beast, a bevándorlási hatóság, az ICE – Los Angelesben zavargásokba torkolló – letartóztatásait is kritizálta korábban.
Steve Bannon, Trump első ciklusának ikonikus figurája is az iráni beavatkozás ellen volt. Bannon nekiment a Fox News jobboldali tévének is, mondván a Fox ujjong Izrael háborújáért. Olyan fontos jobboldali megmondóemberek, mint Alex Jones vagy Candace Owen is ellenezték az iráni akciót.
A MAGA egyik hangos frakciója egyre inkább támadja Izraelt is – írja az Independent. Tucker Carlson jobboldali műsorvezető már kezdetben azon az állásponton volt, hogy az USA-nak hagynia kéne Izraelt, hogy „megvívja a saját háborúit”. Bannon is megkérdőjelezte az amerikai-izraeli szövetséget youtube-os műsorában, Greene pedig jelezte, nem kéne az atomhatalom Izraelért harcolnia Amerikának, vagy akár fegyverekkel támogatnia őket. Theo Von komikus-podcaster egyenesen azt mondta: „Most úgy érezni, Izraelnek dolgozunk.” Az influenszer Tim Dillon pedig a palesztinbarát egyetemisták letartóztatását kritizálta az amerikai campusokon, feltéve a kérdést, Amerika vajon Izrael parancsait követi-e. Ami érdekes az Independent szerint, hogy eddig a demokratákra volt jellemző az Izraeltől való elfordulás, de már a republikánus táborban is érezhetően csökken a szimpátia.
A támogatók
A MAGA-bázis zöme a történteket Trump kiszámíthatatlanságával magyarázta, és elfogadta az elnök konklúzióját. „Ismerem az embert, és bízok benne” – mondta a MAGA-aktivista Charlie Kirk még múlt vasárnap. Ő támogatta, hogy egy alulról jövő forradalommal az irániak magukhoz vegyék a kormányzást. Ugyanakkor azt is kijelentette, a „teátrális” iráni válaszcsapás Katarra lehetőséget teremtett az Egyesült Államoknak, hogy annyiban is hagyja a háborúzást. Kirk a csapás előtt még nagy szakadásról beszélt a jobboldali táborban, de később már a csapások „precizitását” dicsérte. Az X-oldalára azt írta ki a Washington Post szerint, hogy „a világnak nincs vége”.
Egy másik jobbos aktivista, Jack Posobiec is hasonlóan módosított az álláspontján. Eleinte azt mondta, „katasztrofálisan megosztaná a Trump-koalíciót”, utána pedig hogy az egész csapás csak az atomprogramról szólt, Trump konzisztensen állítja, hogy nem akar rezsimcserét Iránban. Az Axios idézte Rogan O'Handley influenszert, aki szerint a rendszerváltás emlegetése Trumptól csupán a pszichológiai hadviselés része volt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető felé. Lindsey Graham republikánus szenátor az X-en szintén támogatásáról biztosította hétfőn Trumpot.
Ken Slabaugh-t, a légierő egy veteránját idézte a republikánus szavazókat szondázó AP, aminek a férfi azt mondta, „100 százalékban támogató” a légicsapásokkal kapcsolatban. Vasárnap arról beszélt a Whiteman Légibázisnál – ahol az Iránt is támadó B-2-es bombázók állomásoznak –, hogy világos volt, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, Trumpnak lépnie kellett. És ő pont ezt a lépést várta az elnöktől.
A Nemzeti Gárda veteránja, Denny Bayer azt mondta az AP-nek, megdöbbentő volt a légicsapás, és szerinte Trump „globális békét akar”. A 72 éves férfi szerint az irániaknak 60 napot adott a megegyezésre, mégse mentek bele az alkuba. Egy virginiai Trump-rajongó, Stacey Roles azt magyarázta a hírügynökségnek, hogy Trump jól döntött, övé a támogatása. Az oklahomai Pam Pollard szerint az egész világ támogatta az amerikai csapásmérést, hisz Irán terrorizálta a térséget, „Trump elnök [viszont] nem olyan, akit terrorizálni lehet”. A floridai Bill Cantle azt mondta az AP-nek, Trumpnak „be kellett fejeznie a munkát”, amit nem lehetett „félkészen hagyni”.
Laura Loomer trumpista aktivista viszont fejeket követelt a Post szerint. Azt mondta, hogy majd letesz Trump asztalára egy listát azokról az influenszerekről, akik tiszteletlenek voltak az elnökkel, „vesse őket a busz elé”. Az összeesküvés-elméletekre fogékony Loomer szerint sok demokrata és „Trump-gyűlölő” csatlakozott a MAGA-mozgalomhoz a 2024-es kampány során. A Fehér Ház ezt másként gondolta, több, háborúellenes jobbos megmondóembernek teret adtak, Bannont és Kirköt a Fehér Házba is meghívták.
Rég volt ilyen széthúzó a MAGA-tartás
A háborúellenes MAGA-keménymag érzékeny pontjára tapintott rá Trump az Irán elleni beavatkozással. Az Axios egyenesen azt írta, a mozgalomban egyévtizedes története során még nem alakult ki akkora törés, mint az intervenció miatt. Trump személyes mítosza nem sérült szerintük, az indulatok nem az elnök ellen irányultak. A New York Times még az intervenció előtt napokkal arról írt, a trumpista tábor már arról vitázott, ki az igazi MAGA: az, aki támogatja a külföldi katonai kalandot, vagy aki ellenzi. Maga Trump a cikk szerint nem vette igazán komolyan a belső vitákat, hisz az alapelv, hogy az a jó, amit ő akar. Vannak, akik nem örülnének a csapásnak, vannak, akik igen, mondta újságíróknak a múlt héten Fehér Házban.
„Határozott aggodalom van a MAGA-ban” – mondta a Hillnek még a hét elején egy Trump első kormányában szerepelt kapott tisztviselő. Hogy Trump lebegtette a rezsimváltást, feszültséget okozott a táborban, főleg azért, mert a keményvonalasoknak adta át a külpolitika alakítását. A New York Magazine publicisztikájában azt emelte ki még múlt vasárnap, hogy Trump, J. D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is igyekezett eloszlatni a félelmeket, hogy a történtek háborúnak nevezhetők. Vance kijelentette vasárnap, hogy „nem áll érdekünkben” katonákat küldeni Iránba. A cikk szerint a trumpi külpolitika és elrettentés alapelvévé az vált, hogy az ország nem avatkozik más államok belügyeibe, nem kezd külföldi kalandokba, de ahogy bármilyen ellenséges aktivitást észlel, kegyetlenül odasújt.
Jól megmutatta a régivágású, háborús héja vonalba tartozó és az újabb MAGA-bázis közti törést Tucker Carlson jobbos médiaszemélyiség és Ted Cruz szenátor éles vitája a konfliktusról:
Carlsonnak nem jött rosszul az elhíresült Cruz-vita. A CNN a YouTube heti podcast sorrendje alapján azt írta csütörtökön, a Tucker Carlson Show az ötödik helyre ugrott fel úgy, hogy májusban még csak a tizennyolcadik volt. A Spotifyon a teljesítménye a második helyig röpítette. A CNN emlékeztet, Cruz mellett a Fox Newsnál – Carlson előző munkahelyénél, ahonnan őt elbocsátották – dolgozó Mark Levinnel is komoly vitája volt Carlsonnak korábban arról, meddig mehet el az Egyesült Államok Iránnal szemben.
Már közvélemény-kutatások is megjelentek az amerikai intervencióról. Az AP azt írta a Quinnipiac Egyetem szerdai felméréséről, hogy a regisztrált republikánus szavazók 80 százaléka támogatta az akciót. A demokraták 75 százaléka ellene volt. Összességében nagyjából a megkérdezettek fele ellenezte, fele támogatta a légicsapásokat. A republikánusok 80 százaléka szerint biztonságosabb lesz az ország ettől, a demokraták ugyanilyen hányada szerint veszélyesebb.
Sokatmondó azonban, hogy 10-ből 8 amerikai választó fél tőle, hogy háborúba keveredik az Egyesült Államok.
Az AP emlékeztetett, a Fox News felmérése, ami Izrael Irán elleni támadásának elején – tehát Amerika belépése előtt – készült, azt mutatta, a regisztrált szavazók 80 százaléka nagyon aggódik az iráni atombomba miatt.
Csütörtökön az NBC News Decision Desk Poll publikált egy kutatást, ami szerint a válaszadó amerikai felnőttek 45 százaléka ellenezte az Irán elleni csapásokat, 38 százaléka támogatta, miközben 18 százalék egyik választ sem adta meg. A pártvonalak mentén nagy szakadás látszik: a demokrata szavazók 77 százaléka ellenezte, a republikánus érzelműek 78 százaléka támogatta Trump rapid légiháborúját. A független, nem elkötelezett szavazók 45 százaléka volt ellenző, 21 százaléka támogató, 34 százaléka semleges a kérdésben.
Az NBC felmérésének még érdekesebb része, hogy külön is megkérdezte az újvonalas MAGA-szimpatizánsokat, és a régivágású republikánus szavazókat az iráni csapásokról. Az ezt erősen támogatók a MAGA-tábor 70, a klasszikus tábor 49 százalékát tették ki. A valamelyest támogatóknál már az utóbbiak voltak 23:14-es arányú többségben, a nagyon ellenzők között pedig 12:4 százalék volt az arány.
Hogy mi legyen a továbbiakban, arról az amerikaiak 60 százalékának határozott véleménye van: ha alig sérült az iráni atomprogram, folytatni kell a csapásokat. A 60-ból 26 százalék ráadásul a szárazföldi csapatok bevetését sem zárná ki. A felmérés megemlíti, a demokratáknál inkább a progresszív szárny ódzkodik az újabb katonai szerepvállalástól Iránban. Mindenesetre az amerikaiak 78 százaléka tartott a hétfő és szerda közt készült felmérés szerint a konfliktus eszkalálódásától.
Az NBC rákérdezett még arra, a kongresszusnak kellett-e volna engedélyezni az amerikai csapásmérést. Az amerikaiak 60 százaléka szerint igen, ugyanakkor a republikánusok csupán 19, viszont a demokraták 92 százaléka mondott erre igent.
Matt Gorman republikánus stratéga a Washington Postnak úgy összegezte a belső vitát, hogy az Trump népszerűségét nem fogja érinteni. Szerinte csak a kongresszus néhány tagja kritizálta nyilvánosan a támadást, és „a repedés nagyon el van túlozva, hogy őszinte legyek”. Andrew Kolvet, Kirk szervezetének szóvivője pedig azt fejtegette, természetes, hogy egy ilyen katonai akció előtt van vita, ami nem hiba a rendszerben.
