Hat év elteltével, az orosz–ukrán háború negyedik évében pénteken újra találkozik egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A tét most óriási, hatalmasak a várakozások és az egész világ erre figyel. Az orosz és az amerikai elnök egy alaszkai katonai bázison ül tárgyalóasztalhoz egymással magyar idő szerint pénteken 21:30-kor.
A találkozó előtti utolsó napokban látványos mozgásban volt a nemzetközi diplomácia, minden oldalról ment az üzengetés. Anchorage-ben elsősorban a Putyin által 2022 februárjában Ukrajna ellen megindított háborúról lesz szó, de más témákat is érintenek majd. Az orosz elnök például belengette, hogy a nukleáris fegyverkezések korlátozásáról is szívesen beszélne Trumppal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ott Alaszkában, de szerdán Berlinben járt, ahol a német kancellárral tárgyalt, majd az olasz, a lengyel és a brit kormányfő, továbbá a francia és a finn elnök társaságában közösen részt vettek egy online megbeszélésen Trumppal. Az volt a céljuk, hogy világossá tegyék az amerikai elnöknek az európai és ukrán szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni az Oroszország által Ukrajna ellen indított, negyedik éve zajló háború lezárásához.
Putyin kényelmes helyzetből érkezik Trumphoz az alaszkai találkozóra, de ez rosszul is elsülhet neki, ha semmilyen előrelépés nem lesz az orosz–ukrán háborúban a béke felé. Ahhoz azonban Európa és Ukrajna biztonsági érdekeit is figyelembe kell venni, amire az amerikai elnök ígéretet tett. Trump a héten már fenyegetően is üzent Putyinnak, ugyanakkor a Fehér Ház szerint az elnök elsősorban nem szankciókban gondolkodik, hanem diplomáciában.
Trump csütörtökön a Fox News Radiónak egy sakkjátszmához hasonlította a találkozóját Putyinnal. Szerinte a pénteki találkozó megalapozhat egy második, már háromoldalú tárgyalásnak, amin Zelenszkij is ott lenne, és ahol ki lehetne dolgozni egy békemegállapodás részleteit. „De van 25 százalék esélye, hogy ez a mostani nem lesz sikeres találkozó” – mondta. Sorra vesszük, ki mit várhat Trump és Putyin találkozójától.
Putyin már a találkozó tényével is nyert valamit
Ez a helyzet önmagában sokatmondó: Putyinnak már a Trumppal való közvetlen találkozó ténye is nyereség, hiszen Moszkva saját felfogása szerint Ukrajnában valójában a nyugatiak proxyháborúja ellen küzd, így a lezáráshoz sem Ukrajnával, sőt, nem is az európaiakkal kell tárgyalnia, hanem az Egyesült Államokkal. A közvetlen megbeszélések ráadásul zárójelbe teszik Putyin Nyugattal szembeni elszigeteltségét, sőt, arra a szintre emelik a szuperhatalmi státuszából a Szovjetunió megszűnése óta kiesett, abból az időből csak atomarzenálját őrző Oroszországot, ahová a putyini évtizedek alatt egyre inkább vissza akart jutni.
Bizonyos tekintetben az alaszkai helyszín is gesztus az oroszok felé: az 1,7 millió négyzetkilométeres területet 1867-ben a cári Oroszországtól vásárolta meg az Egyesült Államok – amivel az orosz fél utalhat arra, hogy lám, egyezséggel lehet határokat módosítani –, de jelzés lehet az is, hogy a tárgyalás helyszíne, az Anchorage-ben lévő amerikai katonai bázis nagyjából félúton van Moszkva és Washington között.
Mielőtt a pénteki tárgyalást előkészítő orosz delegáció első része útnak indult Moszkvából, az orosz elnök tanácsadója, Jurij Usakov is utalt a terület 18-19. századi orosz múltjára, valamint arra, hogy az idén 80 éve lezárult II. világháborúban az amerikai–szovjet szövetség jegyében a térségen keresztül kapott katonai segítséget a Szovjetunió.
De a szimbolikus jeleken túl Putyin több okból is kényelmes helyzetben érezheti magát: Oroszország elnöke 2007 óta nem volt az Egyesült Államokban az ENSZ rendezvényein kívül. A találkozót Trump különmegbízottjának moszkvai vizitje előzte meg, amit mindkét fél nagyon konstruktívnak nevezett, anélkül, hogy Putyin bármilyen kompromisszumos javaslatot adott volna át Steve Witkoffnak.
A diplomáciai múlt nélküli különmegbízott – aki Trump ingatlanmágnás barátjaként került a nagypolitikába – valószínűleg alaposan félreértette az orosz elnököt, amikor a találkozó után arról beszélt, hogy a békéhez vezető út területcserén át vezet. Ezt vette át Trump is, a múlt hét végén még valamiféle kölcsönös területcseréről beszélve. „Lesz némi területcsere, ami mindkét fél javára válik” – mondta még a múlt héten, konkrétumok nélkül. A BBC értesülései szerint az amerikaiak által javasolt területcsere azt jelentette volna, hogy
- Ukrajna lemond az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krímről és Luhanszk és Donyeck megyékről, méghozzá teljes egészében. Azaz ennek alapján Donyeck megye még ukrán kézen lévő részeit is át kellene adniuk, így az ideiglenes megyeszékhely Kramatorszkot és az oroszoknak valójában nagy kihívást jelentő erődítéseket is.
- Cserébe Oroszország kivonná erőit a részlegesen uralt Herszon és Zaporizzsja megyékből.
Egy ilyen megállapodásnak azonban semmilyen esélye sincs sem ukrán, sem orosz részről. Az ukrán parlamentnek egyébként is bármilyen hasonló megállapodást jóvá kellene hagynia, de Zelenszkij ukrán elnök már a hétvégén jelezte, hogy Ukrajna semmilyen terület átadásába nem egyezhet bele. És egyébként is: a béke megteremtését nem segíti, ha Ukrajna nélkül születnek döntések.
Trump egyes források szerint szerdán az európai vezetőkkel tartott megbeszélésen már arról beszélt, területcseréről nem lesz szó a pénteki alaszkai tárgyaláson. Viszont csütörtökön a Fox News Radiónak arra is utalt, hogy ha lesz második, háromoldalú találkozó, azon Oroszország és Ukrajna területeket is feloszthat.
Putyin a Witkoffal tartott moszkvai megbeszélésén állítólag csupán annyit mondott, hogy a tűzszüneti tárgyalás alapja lehet, ha Ukrajna lemond Donyeck és Luhanszk teljes területéről. Saját részről elfoglalt területek feladásáról Putyin nem beszélt, júniusban pedig kijelentette: „Van egy régi szabály: ahová egy orosz katona beteszi a lábát, az már a miénk”. Az Axios is felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai értelmezés pontatlan, Putyin a két megye vonatkozásában legfeljebb a jelenlegi frontvonalak befagyasztásáról beszélhetett.
Az orosz fél az elmúlt napokban világossá tette, hogy Oroszország semmilyen, jelenleg ellenőrzése alatt tartott területről nem mond le, ellenben igényt tart Donyeck megye egészére – ahol még fontos ukrán erődítések vannak –, továbbá Herszon és Zaporizzsja megyék még el nem foglalt részeire. És ez csak a békefeltételek területi része: az orosz vezetés továbbra is követeli, hogy Ukrajna garantáltan maradjon a nyugati katonai tömbön kívül, korlátozzák a haderejét, katonai együttműködésről csak orosz jóváhagyás mellett dönthessen, és tartsanak új választást Ukrajna „nácitlanítása” jegyében, hogy oroszbarát kormány jöjjön létre a megmaradt országrészen.
Az tehát téves elképzelés, hogy Oroszország kivonulna a részlegesen elfoglalt Zaporizzsja és Herszon megyékből, még akkor is, ha cserébe a világ tudomásul venné a Krím 2014-es elcsatolását és Donyeck és Luhanszk megyék annexióját. Ez már csak azért sem valószínű, mert Oroszország Zaporizzsján és Herszonon keresztül biztosítja a szárazföldi összeköttetést a Krímmel és egyúttal el is vágja Ukrajnát az Azovi-tengertől. Az, hogy ez az egyértelmű elutasítás sem lett akadálya a pénteki találkozónak, szintén jó előjel Moszkvának.
A menetrendről azt tudni, hogy a megbeszélés előtt is mond majd néhány szót a kamerák előtt Trump és Putyin, ezután tolmácsok kíséretében négyszemközt tárgyalnak, később pedig csatlakozik hozzájuk az öt-ötfős delegációjuk. Orosz részről a már említett Usakov mellett ott lesz a külügyminiszter Szergej Lavrov, a védelmi és a pénzügyminiszter, valamint a korábbi, alacsonyabb szintű amerikai-orosz tárgyalásokon már szintén szerepet kapott Kirill Dmitrijev is.
A Fehér Ház szerint a tárgyalás után lesz egy ebéd is, utána jöhet a sajtótájékoztató. Trump arra utalt, hogy ha a találkozót sikeresnek értékelik, akkor először közös sajtótájékoztatót tarthatnak, aztán külön is beszélnének. Ha viszont ennek ellenkezője történik, akkor egyenként állnak az újságírók elé.
Erősíti Putyin pozícióját az is, hogy az orosz hadsereg az utóbbi napokban előretört Donyeckben a régóta ostromolt Pokrovszktól északra. Egyelőre még nem látszik, pontosan meddig nyomulhatnak előre az orosz erők, és az ukránok hol fogják tudni megállítani őket. A céljuk az, hogy elérhető közelségbe jussanak a megye ukrán ellenőrzés alatt lévő részének utolsó nagy erődítéseihez, köztük Kramatorszkhoz.
Az orosz elnök messze van az Ukrajna ellen indított, villámháborúnak tervezett, de negyedik éve tartó háborúban az eredeti céljaitól, így bizonyos mértékig kényszerhelyzetben is van, mert fogy Trump türelme, és azt is el akarja kerülni, hogy az Egyesült Államok intenzívebben támogassa Ukrajnát. Azonban a mostani előretörés az alaszkai találkozó előtt azért is különösen fontos Putyinnak, mert így azt jelezheti Trumpnak, hogy amit nem szerez meg egyezséggel, azt erővel tenné meg.
Trump nem távozhat teljesen üres kézzel
Ugyanakkor a korábban folyamatosan időhúzásra játszó orosz elnök a kedvező pozíció tudatában sem dőlhet hátra. Trump ugyanis – aki elnökválasztási kampányában még egy nap alatt lezárhatónak vélte a háborút Putyinnal való jó kapcsolatában bízva – egyre többször beszélt arról, hogy az orosz elnök megvezeti őt, miközben Ukrajna városait újabb és újabb orosz rakéta- és dróntalálatok érik. Ez nagy kanyarokkal ugyan, de fokozatosan Zelenszkijhez hozta közelebb az amerikai elnököt, aki hónapokkal ezelőtt még az ukrán elnököt diktátorozta le, később azonban már Putyint nevezte őrültnek.
Trump nyilatkozatai a pénteki találkozóra készülve is széles skálán mozogtak. „Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta. Fontos területeket foglaltak el. Meg fogunk próbálni ezekből a területekből valamennyit visszaszerezni Ukrajnának” – mondta Trump egy hétfői sajtótájékoztatóján, amikor a péntekre tervezett találkozóról kérdezték. Azt mondta, megpróbálja majd rávenni Putyint a háború lezárására, és az európai vezetőket tájékoztatni fogja, ha az orosz elnök jó alkut ajánl. Először azonban Zelenszkijt fogja felhívni, „tiszteletből”, rögtön a találkozó után. „Vagy azt mondom neki, hogy sok szerencsét, harcoljatok tovább, vagy azt, hogy meg tudunk egyezni” – mondta az amerikai elnök.
Az európai vezetőkkel és Zelenszkijjel tartott virtuális csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy ki akarja deríteni Alaszkában, minek van esélye, és elképzelhetőnek tart egy második csúcsot is, amin már Zelenszkij is részt vesz. Trump szerint a virtuális találkozó az európai vezetőkkel nagyon jó volt, „10-esre értékelném, nagyon barátságos” volt a légköre. Volt fenyegetése is Putyin felé, mondván „nagyon súlyos következményei” lesznek, ha az orosz államfő nem megy bele a háború lezárásába. Azt mondta, egykor jó beszélgetéseket folytatott Putyinnal, de ezek után sokszor látta, hogy idősotthonba vagy lakóházba csapódik egy orosz rakéta, „és emberek holtan hevernek az utcán”.
Trump azt is jelezte, hogy ha az alaszkai találkozó nem vezet sehová, akkor újabb megbeszélést már nem tart Putyinnal.
Csütörtökön arról beszélt, hogy a célja elmozdulni a háromoldalú találkozó felé, amihez már három különböző helyszín is felmerült, köztük az, hogy azt is Alaszkában tartanák. A CNN szerint a korábbi telefonos nyilatkozatát is továbbgondolta. „Ha rossz lesz a találkozó, akkor nem hívok fel senki, hanem hazamegyek. Ha jól sikerül, akkor felhívom Zelenszkij elnököt és az európai vezetőket” – mondta.
Az orosz elnöknek így valamit fel kell mutatnia ahhoz, hogy megőrizze Trump fogyatkozóban lévő jóindulatát, amelyből annak ellenére maradt, hogy a Kreml eddig így, vagy úgy, de minden amerikai javaslatot lesöpört az asztalról, beleértve a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet is, helyette inkább fokozta a dróntámadásokat Ukrajna városai ellen az elmúlt hónapokban.
Putyint most önmagában az ukrajnai fronthelyzet nem hozza lépéskényszerbe és a diktatúra által uralt hazai nyilvánosságban sem kell tartania társadalmi nyomástól, hogy mielőbb befejezze az orosz erőknek is aránytalanul nagy veszteséggel járó háborút. Azt azonban el kell kerülnie, hogy Trump végleg szakítson vele, és ehhez kevés lesz az az udvariaskodás, amellyel Putyin nagyra értékelte az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében.
Egyrészt, mert Moszkvának nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét fokozza Ukrajna fegyverszállítmányokkal való támogatását, másrészt, mert elejét akarja venni annak, hogy Trump új szankciókkal sújtsa Oroszországot, és további másodlagos büntetővámokat vezessen be azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz fegyvereket vagy energiahordozót vásárolnak. A nyugati szankciók miatt az Európába irányuló orosz kőolaj- és földgázexport is a töredékére esett vissza – a kevés kivétel között van a szankciók alól részleges mentességet kapott Magyarország –, és Kína mellett India vált az egyik legfontosabb partnerré.
Utóbbival szemben a globális vámháborút indító Trump a már kiszabott 25 százalékos vám mellé szeptember közepétől érvénybe lépő, újabb 25 százalékos vámot vetett ki, épp az orosz kapcsolatok miatt. Ugyanakkor a Fehér Ház szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy az elnök nem szankciókban gondolkodik, hanem diplomáciában, bár „sok egyéb eszköz mellett a szankciós eszközökről is szó lehet, ha szükséges” – idézte Karoline Leavittet a Kyiv Independent. A Trump és Putyin közötti találkozót múlt hét végén pont azokban a napokban jelentették be, amikor lejárt az amerikai elnök által ötvenről tíz napra rövidített türelmi idő, amelynek elmulasztása esetére Oroszországgal és a vele kereskedő országokkal szemben is szankciókat lengetett be.
Valamit tehát Putyinnak is fel kell mutatnia, amit Trump a háború rendezése felé tett lépésként értékelhet. Kérdés, mi lehet ez, erről csak találgatni lehet:
- felmerülhet egy levegőre korlátozódó tűzszünet – elvégre több dróntámadás orosz területet is ért –, ez ugyanis nem akadályozná Putyint abban, hogy Donyeckben a szárazföldön továbbra is fokozza a nyomást,
- esetleg valamilyen homályos engedményt tehet Zaporizzsja és Herszon azon területeivel kapcsolatban, amelyeket eddig el sem tudott foglalni, de sajátjának tekint – bár a konkrét lemondás erről valószínűtlen.
- Vagy az elmozdulás a Trump által emlegetett háromoldalú találkozó felé, ami azonban ennek körülményeitől függően időhúzásként is Putyin céljait szolgálná.
- De egészen más irányba is elmehet Putyin: csütörtökön felvetette, hogy újra életet lehelhetnek a nukleáris töltetek korlátozásáról szóló, még Barack Obama amerikai elnök és a két putyini ciklus között lényegében átmeneti elnökként szolgált Dmitrij Medvegyev által aláírt, 2011-ben érvénybe lépett Új START szerződésbe.
Ez a 2021-es meghosszabbítás után 2026-ig lenne érvényben, ám 2023-ban Oroszország felfüggesztette. A kölcsönös ellenőrzést is biztosító megállapodás elődjei a hidegháború alatt is garanciát jelentettek a biztonságra – bár akkor a világ atomarzenáljának még nagyobb aránya volt a két ország kezében, de ez ma is közel 90 százalékos. Putyinnak azért is kedvező, ha ezzel az ígérettel jöhet elő az alaszkai tárgyaláson, mert ezzel egyrészt ismét egy globális probléma rendezésében partnerként jelenhet meg, és némiképp elviheti a fókuszt az ukrajnai háborúról.
És Trumpnak is kényelmes helyzetet teremthet ahhoz, hogy az ukrajnai rendezés felé tett konkrét lépések nélkül se tűnjön eredménytelennek a megbeszélés. Ez az orosz elnöknek azért is érdeke, mert Trump súlyos következményekre figyelmeztette Putyint arra az esetre, ha nem lenne érdemi eredményük a tárgyalásoknak. Ezt ugyan az ukrajnai háborúra értette, de láthatóan az eredmény fogalmát tágan értelmezi, mert már most belengette, hogy egy újabb találkozó is jöhet majd, akkor már Zelenszkij bevonásával. Azt ugyanis az amerikai fél némi hezitálás után elvetette, hogy az ukrán elnök már a mostani találkozó idején Alaszkába jöjjön.
Zelenszkij Ukrajna feje feletti egyezkedéstől tart
Zelenszkijnek így most távolról kell figyelnie – az ország védelme mellett kiálló európai NATO- és EU-tagokkal együtt –, hogy miként alakul az amerikai–orosz találkozó Alaszkában. Némi megnyugvást adhat neki az európai útján kapott támogatás és a NATO vezető európai tagjainak képviselőivel közösen lebonyolított online megbeszélés Trumppal, aki a megbeszélést „10/10-re” értékelte. Az NBC forrásai szerint
az amerikai elnök azt is kijelentette: a pénteki találkozón nem vitat meg területi kérdéseket Putyinnal, elsődleges célja most egy tartós tűzszünet elérése.
Ez egybeesik Ukrajna érdekeivel is, hiszen Kijev nem engedheti meg, hogy az ország területének rovására, az ukrán vezetés feje fölött egyezkedjen Putyin Trumppal. Zelenszkij szerint az oroszok csak időhúzásra és megtévesztésre játszanak, mint eddig – hiszen sem a külügyminiszteri szintű amerikai–orosz találkozók, sem az orosz kezdeményezésre indított és amerikai unszolásra Ukrajna részvételével lebonyolított alacsonyabb szintű orosz–ukrán tárgyalások nem hozták közelebb a békét. Helyette Oroszország csak növelte a nyomást a fronton. Zelenszkij szerint egyébként sem bizonyos megyék megszerzése Oroszország valódi célja, Putyin egyszerűen „a szuverén Ukrajna létét tagadja, erről szól az egész” – idézte az ukrán elnököt a Politico.
Ukrajna legnagyobb félelme az lenne, ha a találkozó látványosan csökkentené Oroszország nemzetközi, diplomáciai és kereskedelmi elszigeteltségén, anélkül, hogy Ukrajna érdemi biztonsági garanciákat kapna. Az országnak most sokkal inkább érdeke lenne a teljes tűzszünet, mint Oroszországnak, viszont ezt szeretné biztonsági garanciákkal összekötni, nehogy az orosz vezetés ezt csak a további támadások kényelmes előkészítéséhez használja fel. Azt is kiemelten fontosnak nevezték, hogy területi kérdéseket ne vitassanak meg az alaszkai tárgyaláson Ukrajna nélkül, amely eleve elutasítja – hasonlóan az Ukrajnát támogató vezető európai országokhoz –, hogy az agresszort területi engedményekkel jutalmazzák, különösen úgy, hogy az egy tartós, érdemi tűzszünet előtt történjen.
Ugyanakkor Putyinnak is kényelmesebb, ha nem kell az alapvető ellentéteket felszínre hozó területi kérdéseket kinyitnia, hanem a tűzszünet – esetleg csak részleges és homályos – ígéretével fenntarthatja a konstruktivitás látszatát.
Európa garanciákat vár Putyin távoltartására
Ez azonban nem jelenti, hogy a gyakorlatban Oroszország ne tenne végül szert területi nyereségre, hiszen az a jelenlegi helyzetben valószerűtlennek látszik, hogy a megszállt régiókból ki lehetne szorítani. Erre utoljára 2022 őszén látszott esély, amikor Ukrajna Kijev térségének tavaszi, és Harkiv megye nyári felszabadítása után délen Herszon városát is visszaszerezte. Azóta, hasonló nem történt, és a 2023-as nyári ukrán offenzíva kudarcba fulladása óta erre valódi esély sem látszott, igaz, látványosan Oroszország sem tudott előretörni.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a pénteki találkozó Putyin valódi próbatétele lehet, amelyen kiderül, hogy az orosz elnök valóban megegyezésre törekszik vagy csak időhúzásra játszik.
A NATO főtitkára szerint azonban a frontvonalakat tudomásul kell venni. „Lehetséges például, rögzíteni egy későbbi megállapodásban, hogy Oroszország a gyakorlatban ellenőriz bizonyos területeket, de ez nem jelent politikai, jogi elismerést” – mondta. Egyúttal a további orosz követeléseket elutasítva kijelentette, hogy Ukrajna szuverén nemzetként maga kell, hogy döntsön katonai erejéről és arról is, hogy milyen szövetségben találja meg biztonságának garanciáit.
Ebben a szellemben nyilatkozott a német kancellár is Zelenszkijjel folytatott szerdai találkozója után. Friedrich Merz ezután kijelentette, Ukrajnának ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a béketárgyalások során, amit pedig tűzszünetnek kell megelőznie. Merz szerint „nem történhet meg”, hogy elismerik Oroszország fennhatóságát a megszállt ukrán területeken. Emellett komoly biztonsági garanciák kellenek Ukrajnának. A német kancellár arról is beszélt, hogy ha nincs megállapodás, akkor Európának és az Egyesült Államoknak nyomást kell helyeznie Oroszországra.
Az EU-tagállamok 26 állam- és kormányfője közös állásfoglalást adott ki a hét elején. A nyilatkozatban kijelentették, hogy az ukránoknak szabadon kell dönteniük a jövőjükről, és hogy a diplomáciai megoldásnak meg kell védenie az ukrán és európai érdekeket. A hétfőn este elfogadott és kedden közzétett nyilatkozatban az állt, hogy „az ukrajnai béke útját nem lehet eldönteni Ukrajna nélkül. Érdemi tárgyalások csak tűzszünet vagy az ellenségeskedés csökkentése keretében folyhatnak le.”
Kijelentették benne, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokkal és más hasonló gondolkodású partnerekkel együttműködve továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának, mivel Ukrajna gyakorolja az önvédelemhez való eredendő jogát. „Emellett továbbra is fenntartja és bevezeti az Oroszországi Föderációval szembeni korlátozó intézkedéseket.” A nyilatkozat szövege szerint hangsúlyozzák Ukrajna azon alapvető jogát, hogy saját maga döntsön a sorsáról, és továbbra is támogatni fogják Ukrajnát az uniós tagság felé vezető úton.
Az állásfoglalást Magyarország kivételével az összes EU-tagállam vezetője jóváhagyta. Orbán Viktor kormányfő a Facebookon azt írta, azért nem tudta támogatni a nyilatkozatot, mert „1. A nyilatkozat feltételeket próbál szabni egy olyan tárgyalásnak, amelyre az EU vezetőit meg sem hívták. / 2. Már önmagában is szomorú, hogy az EU partvonalra szorult. Ennél csak az lenne rosszabb, ha még utasításokat is osztogatnánk a kispadról. / 3. Az egyetlen észszerű lépés az EU vezetői részéről az, ha az amerikai–orosz találkozó példáját követve kezdeményezzük egy EU–Oroszország csúcstalálkozó összehívását.”
Zelenszkij a berlini megbeszélés után köszönetet mondott Németországnak a katonai támogatásért, majd sorban több más európai vezetőnek is. Az ukrán elnök azt mondta még, további szankciókat szeretne Oroszország ellen, ha az orosz vezetés miatt nem lesz tűzszünet. Szerinte „Putyin blöfföl” a békemegállapodásról, hiszen csapatai tovább nyomulnak előre a frontvonalakon, és valójában nem akar békét.
