Trump és Putyin közel három órán keresztül tárgyalt, de nem született megállapodás

- Hat év elteltével, az orosz–ukrán háború negyedik évében egy alaszkai katonai bázison újra találkozott egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin.
- Az első értesülések négyszemközti megbeszélésről szóltak, azonban végül két-két tanácsadóval az oldalán ült le tárgyalni a két elnök. A tárgyalás közel háromórásra nyúlt.
- A megbeszélés után mindkét vezető sikeresként tálalta a megbeszélést, azonban semmilyen konkrétumot nem közöltek, és nem jelentettek be semmilyen megállapodást.
- A sajtótájékoztató végén Putyin Moszkvába hívta Trumpot.
- A megbeszélést követő munkaebédet törölték, a két vezető idő előtt elhagyta Alaszkát.
- Trump a találkozó után a Fox Newsnak arról beszélt, hogy van egy-két kulcsfontosságú dolog, ami felett nem sikerült egyelőre dűlőre jutni.
- A következő lépés egy második, már háromoldalú lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bevonásával.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Véget ért a tárgyalás Donald Trump és Vlagyimir Putyin között – írta a CNN a Kremlre hivatkozva. A tévécsatorna élő közvetítése szerint a szervezők megkérték az újságírókat, hogy foglalják el a helyüket a teremben. A Kreml pedig közölte, hogy a két vezető közös sajtótájékoztatója hamarosan kezdődik.
Az Egyesült Államok megbeszéléseket folytatott arról, hogy orosz jégtörőket használjanak a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermeléséhez Alaszkában – írta a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva. A lap szerint erről is megállapodhat Trump és Putyin Anchorage-ben.
A Reuters egyik forrása szerint a Fehér Ház tisztviselői megvitatták az orosz jégtörők felhasználását mint egy olyan megállapodást, amiről a két vezető megegyezhet Alaszkában.
Kizárólag Oroszországnak vannak atommeghajtású jégtörői, amelyek központi szerepet játszanak az északi-tengeri hajózás fenntartásában. Trump kormánya pedig vezetéken keresztül akar földgázt szállítani Alaszkából Ázsiába. Az amerikai elnök egy 44 milliárd dolláros projektet javasolt, amely csökkentené az ázsiai vásárlók függését az orosz LNG-től. Trumpék másik, ázsiai piacokat célzó projektje a Qilak LNG.
Mead Treadwell, a Qilak LNG alapítója szerint nem lenne szokatlan, ha egy amerikai LNG-projekt az USA kormánya által szorgalmazott jégtörőkre támaszkodna.
„A nyugati média olyan állapotban van, amelyet zavarodottságból teljes őrületbe való átmenetnek is nevezhetnénk: három éven át Oroszország elszigeteltségéről beszéltek, ma pedig vörös szőnyeget láttunk, amelyen az orosz elnököt köszöntötte az Egyesült Államok elnöke” – írta a Telegramon az orosz külügyminisztérium szóvivője. A pikírt megjegyzésektől sosem idegenkedő Marija Zaharova a nyilatkozatot a sajtó hitelességének cáfolatául szánta, pedig Putyin három éven át zajló elszigeteltségéről azért lehetett beszélni, mert elszigetelt volt – hiszen nyugati politikus nem tárgyalt vele az Ukrajna ellen indított háború óta, kivéve Orbán Viktort, aki épp akkor utazott tavaly nyáron Moszkvába, amikor Magyarország megkapta fél évre az EU soros elnöki tisztjét.
Az elszigeteltségen valóban enyhít Putyin közvetlen találkozója Trumppal – erről szó is van a sajtóban –, épp ezért lehet arról is beszélni, hogy az orosz elnök már a találkozó tényével is nyert, miközben nem kellett érdemben lépnie a háború lezárása felé.
Az orosz állami sajtó is ünnepli a találkozót, már előtte a Ria Novosztyi publicisztikájának a szerző, Kirill Sztrelnyikov egyenesen azt a címet adta, hogy „A találkozó megtörtént, az eredmény a mi javunkra szolgál, Kijev elindult a kapituláció felé”. Érvként azt a hagyományos diplomáciában valóban kézenfekvő koreográfiát hozza fel, amely szerint az elnöki szintű találkozók egy folyamat végét jelentik, amely előtt alacsonyabb szinten a felek már minden részletet megtárgyaltak. Sztrelnyikov szerint ez történt az amerikaiak esetében is – bár kérdés, hogy Trump különmegbízottja, a diplomatamúlt nélküli ingatlanmágnás, Steve Witkoff legutóbbi moszkvai útja mennyiben tekinthető részletekbe menő megbeszélésnek –, és ezek szerint a mostani megbeszéléseken az elnökök már csak szentesítik az egyezséget, amelynek Sztrelnyikov szerint a legfontosabb alakítója az orosz hadsereg volt, amely a héten megingatta a védekező ukrán hadsereg állásait Donyeck megyében.
Azonban sem az ukrajnai háború, sem Trump nem illik bele a hagyományos diplomáciába, így kérdés, milyen előzetes megállapodás születhetett. Trump nyilatkozatai alapján nagyon is nyitottak a legalapvetőbb kérdések is, így az is, hogy sikerülhet-e tető alá hozni egy tűzszünetet az ukrán fronton.
Oroszország több légitámadást is végrehajtott Ukrajna ellen, miközben Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal tárgyal Alaszkában – írta a Wall Street Journal az ukrán légierő közlésére hivatkozva. A beszámoló szerint Moszkva drónokkal és rakétákkal lőtte Ukrajna keleti területeit.
Trump nem sokkal az orosz elnökkel tartott találkozója előtt egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Moszkva a tárgyalási pozícióját akarja erősíteni a pénteken végrehajtott dróntámadásokkal. Az amerikai elnök szerint Putyin „azt gondolja, hogy ezzel jobb üzletet tud kötni, de valójában csak árt neki”.
„Az oroszok a tárgyalás napján is gyilkolnak” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos esti videóüzenetében, miközben az amerikai és az orosz államfő Alaszkában találkozott, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Zelenszkij felsorolta, hogy milyen ukrán területeket ért orosz támadás pénteken, ami szerinte azt mutatja, hogy nincsen semmi jele annak, hogy Moszkva a háború befejezésére készülne.
„Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, amit elkezdett, és ami évek óta húzódik. Az öldöklést be kell fejezni” – mondta az ukrán elnök. Zelenszkij közölte, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója szükséges volt, de csak Kijev bevonásával lehet elérni a békét, amihez biztonsági garanciákra is szükség van.
Már két órája tárgyal Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A CNN élő közvetítése szerint a tárgyalás után lesz egy ebéd is, amit a közös sajtótájékoztató követ majd.
A találkozó előtt leült ugyan Trump és Putyin a kamerák elé tanácsadóik és külügyminisztereik társaságában, de csak pár vágókép erejéig, nem azért, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Putyin például azt kapta kérdésként, hogy „hajlandó a tűzszünetre?”, „befejezi a civilek gyilkolását?”, és hogy „miért bízzon önben Trump?”, de fel sem merült, hogy erre felelne, bár az orosz elnök elemében érezte magát az egyébként szintén aktív, bár ezen a ponton hallgatagon ülő Trump mellett.
Aztán kezét megafonnak használva kiáltott valamit az újságírók felé Putyin, de nem nekik, hanem a rendező biztonságiaknak: „Pojehali!” – azaz „Gyerünk!”
A szervezők azzal a lendülettel ki is tessékelték a sajtót a teremből. Igaz, Putyin már csak azután szólt, hogy előtte Trump egy köszönömmel jelezte, hogy a sajtó jelenlétének ezennel egyelőre vége.

A Sky News újságírója, Dominic Waghorn Kijevből figyeli az eseményeket, és arról számolt be, hogy az ukránok dühösek, amiért vörös szőnyegen fogadták Putyint Alaszkában.
Waghorn az X-oldalán azt írta, hogy Ukrajnában virálissá vált az a felvétel, amelyen amerikai katonák letérdelnek, és vörös szőnyeget terítenek Putyin gépének lépcsője elé. Az újságíró szerint a fotó dühöt és haragot váltott ki Ukrajnában.
„Területeket foglal el, egész városokat pusztít el, gyilkol, erőszakol, rabol, emberrablásokat követ el, [embereket] kínoz, és mindezért vörös szőnyeges fogadtatásban részesül” – mondta egy ukrán a Sky News újságírójának Putyin érkezéséről.
Bár Vlagyimir Putyin az amerikai elnök páncélautójában utazott Donald Trumppal az orosz–amerikai csúcstalálkozóra, eredetileg nem erre készültek. Az orosz elnöki delegáció ugyanis magával vitte Putyin saját elnöki limuzinját.
Az orosz gyártású Aurus ott várta az orosz elnököt a katonai bázison, ahol repülőgépe leszállt – írta az AP és a New York Times az orosz állami sajtóra hivatkozva. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint Trump hívta meg Putyint, hogy utazzon vele, amit az orosz elnök el is fogadott – írta a CNN.
Nem sokkal azelőtt, hogy Putyin és Trump elkezdte a megbeszélését az alaszkai légibázison, újságírók próbáltak kérdezni a két vezetőtől. De mindketten figyelmen kívül hagyták a riporterek hevesen bekiabált kérdéseit.
Putyin ráncolta a homlokát, amikor rákérdeztek, hogy hajlandó-e a tűzszünetre. Majd megkérdezték tőle, megígéri-e, hogy nem öl meg több civilt, de az orosz államfő válasz helyett úgy tett, mintha nem hallaná a kérdést. Mielőtt a két elnök stábja kikísérte az újságírókat a teremből, egyikük odavetette, hogy Trumpnak miért kellene bíznia a Putyin szavaiban.

(Sky News)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra számít, hogy az Egyesült Államok fel fog oldani egyes szankciókat Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozója után. Ezt egy újságírói kérdésre válaszolva közölte – jelentette a Washington Post.
„Feltétlenül fel fogják oldani valakiről, ez biztos” – mondta Lavrov.
A Trump és Putyin találkozója előtti napokban az orosz hadsereg előretört a kelet-ukrajnai Donyeckben a régóta ostromolt Pokrovszktól északra. Egyelőre még nem látszik, pontosan meddig nyomulhatnak előre az orosz erők, és az ukránok hol fogják tudni megállítani őket. Az oroszok célja az, hogy elérhető közelségbe jussanak a megye ukrán ellenőrzés alatt lévő részének utolsó nagy erődítéseihez, köztük Kramatorszkhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy erősítéseket küldenek Donyeckbe és Zaporizzsjába is, hogy megállítsák az oroszok előrenyomulását. Elemzésünket a kelet-ukrajnai front helyzetéről itt olvashatják.
Az alaszkai találkozó napján azonban a nyílt forrásokból dolgozó Deepstatemap adatai szerint az oroszok 11 kilométeres kiszögellését az ukrán erők félúton átvágták:

Az Unian információi szerint a helyzetet az Ukrán Nemzeti Gárda „Azov” egységének átcsoportosítása hozta meg. A csoport szerint 13 orosz katonát ejtettek foglyul, emellett az orosz erőknek 271 halottjuk és súlyos sebesültjük van, továbbá többek között egy tankot, két páncélozott járművet vesztettek.
Önmagában azonban ez az ellenakció nem oldja fel az ukrán erők helyzetét Donyeckben, ahol az orosz hadsereg érzékelhető, bár jelenleg nem döntő fölénnyel bír. Oroszország számára kulcsfontosságú lehetne, ha itt látványosan törnének előre, ez hatással lenne Putyin és Trump találkozójára is.
Miközben Donald Trump leült Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, csapata egy adománygyűjtő levelet küldött szét a nevében – írta az AP.
„Putyinnal találkozom Alaszkában. Kissé hűvös van. ENNEK A TALÁLKOZÓNAK NAGYON NAGY A TÉTJE az egész világ számára” – olvasható az emailben az AP beszámolója szerint. Emellett közlik benne, hogy „senki a világon nem tud úgy megállapodásokat kötni, mint én”, és arra biztatják a címzetteket, hogy adjanak legalább tíz dolláros adományokat.
Már javában zajlik a megbeszélés Trump és Putyin között. Az orosz külügyminisztérium egy videót is közzétett az X közösségi oldalon arról, ahogy a felek megérkeznek a találkozónak helyet adó terembe.
Hillary Clinton közölte, hogy személyesen jelölné Nobel-békedíjra Donald Trumpot, ha az amerikai elnöknek sikerülne elérnie az ukrajnai békét úgy, hogy Kijevnek nem kell feladnia semmilyen területet – írta a Wall Street Journal. A volt amerikai külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, aki 2016-ban kikapott Trumptól az elnökválasztáson, erről egy podcastben beszélt, amiről pénteken osztott meg egy posztot az X közösségi oldalon.

Clinton a Journal beszámolója szerint közölte, hogy „Nobel-békedíjra jelölném” Trumpot, ha meggyőzné Putyint egy tűzszünet támogatásáról, a csapatainak kivonásáról Ukrajnából, és arról, hogy Oroszország ne kapjon meg semmilyen ukrán területet.
Trump erre reagálva közölte, hogy „ez nagyon kedves volt, lehet, hogy újra meg kell kedvelnem őt”.
Nem sokkal magyar idő szerint este kilenc után üdvözölte egymást az amerikai és az orosz elnök az alaszkai légibázison.
Az Egyesült Államok egyebek mellett azzal akarja rávenni Vlagyimir Putyint a tűzszüneti megállapodásra, hogy szankciókat vetnek ki a Rosznyeft és a Lukoil orosz olajcégekre, ha az orosz elnök nem áll kötélnek. Erről a Bloomberg News írt az ügyet ismerő emberekre hivatkozva – írta a Reuters.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin megkezdte a tárgyalást, amin a tolmácsokon kívül kettő-kettő tanácsadójuk is jelen van.
Trump mellett Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff különleges követ, Putyin mellett pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó ül.

(Sky News)
Donald Trump és Vlagyimir Putyin a Beast (Szörny) becenevű amerikai elnöki páncélautóban indult el a katonai bázisról a tárgyalás helyszínére. Így végül megtörtént a két államfő közötti négyszemközti beszélgetés.
Bár a találkozó az Egyesült Államokban van, Trumpnak is hosszú repülőutat kellett megtennie Alaszka fővárosáig. Anchorage 5370 kilométerre van légvonalban Washingtontól, és hétezer kilométerre Moszkvától. (Oroszországot és az Egyesült Államokat Alaszka határánál mindössze 3,5 kilométer választja el a Diomede-szigeteknél.)
Az alaszkai 11 órára időzített találkozó kezdete Trumpnak washingtoni idő szerint délután három órát, Putyinnak pedig moszkvai szerint este tíz órát jelent. Ennek alapján talán a 79 éves Trumpnak kényelmesebb az időzítés, mint a 73 éves Putyinnak.

Egyébként is, keletre repülve a jetlaget nehezebb kipihenni, ez is Trump felé billenti az időzónák mérlegét. Igaz, Moszkvából nyugatra sem lett volna sokkal hosszabb az út. Putyin azonban tett egy kitérőt a rossz időjárásáról és ennek következtében száműzetésre való kiváló alkalmasságáról a cári időkben és Sztálin alatt is méltán hírhedt Magadanban, így a mai repülése Anchorage-ba rövidebb volt, vagyis a jetlag terhe sem olyan nagy, hogy fáradtságát használhassa ki Trump egy előnyös megállapodáshoz.
Volodimir Zelenszkij egy közleményben fejezte ki reményeit az alaszkai csúccsal kapcsolatban. Közölte, hogy Ukrajna „számít Amerikára”, illetve reménykedett abban, hogy Ukrajna részvételével hamarosan egy hármas találkozó is létrejöhet. Azt is mondta, hamarosan kézhez kap egy hírszerzési jelentést Oroszország valódi szándékairól. Az ukrán elnök mondatairól bővebben itt olvashat.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hat éve először fogott kezet egymással. Az alábbi fotó alapján jókedvűen köszöntötték egymást Alaszkában.

Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin kezet fogtak, egy B2-es amerikai bombázó repült el felettük, és a két államfő figyelmen kívül hagyta a helyszínen lévő riporterek feléjük kiabált kérdéseit.
Amikor egy újságíró azt kérdezte az orosz elnöktől, hogy befejezi-e a civilek gyilkolását, Putyin csak grimaszolt egyet, és a fülére mutatott – jelentette a New York Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó és Szergej Lavrov külügyminiszter kíséri majd el a tárgyalásra – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN-nel.
Az első tervek arról szóltak, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin négyszemközt fog megbeszélést folytatni az ukrajnai békéről Alaszkában. Megérkezése után azonban Karoline Leavitt fehér házi szóvivő közölte, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozóján kettő-kettő tanácsadójuk is jelen lesz.
Trumpot Marco Rubio amerikai külügyminiszter, valamint Steve Witkoff különleges követ kíséri el a tárgyalásra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tíz éve először lépett amerikai földre, miután megérkezett Alaszkába, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaljon az ukrajnai békéről.
Putyin 2015-ben az ENSZ közgyűlésére érkezett New Yorkba, ahol találkozott Barack Obama akkori amerikai elnökkel. A két államfő másfél órás megbeszélést folytatott, ami a beszámolók szerint fagyos hangulatú volt, mivel az amerikai elnök élesen kritizálta Putyint az ukrajnai harcok, valamint a szíriai konfliktus miatt.

A Vlagyimir Putyin orosz elnököt szállító repülőgép magyar idő szerint este kilenc óra előtt megérkezett az alaszkai Anchorage városába – írta a BBC.

Vörös szőnyeg és egy „Alaszka 2025” felirat várja Trumpot és Putyint az alaszkai Anchorage-ben.

Donald Trump egyelőre nem szállt ki az elnöki különgépből, miközben mindenki arra vár, hogy Vlagyimir Putyin is megérkezzen Alaszkába. Az amerikai elnök addig is alaszkai politikusokkal találkozik: Lisa Murkowski és Dan Sullivan szenátorokkal, valamint Mike Dunleavy kormányzóval. Mindannyian a Republikánus Párt tagjai.

Bár Putyin időhúzásra is játszhat a találkozóval, Trump ennek igyekezett elé vágni azzal, hogy egy konkrét célt is kijelölt útban Alaszka felé. „Semmi sincsen kőbe vésve, de akarok néhány dolgot. Tűzszünetet akarok látni” – idézte az amerikai elnököt a Guardian.
Azért hagyott egy kis mozgásteret Putyinnak – és tulajdonképpen magának is, hogy ne fusson bele ennek híján egy eredménytelen találkozóba –, amikor hozzátette: „Nem tudom, hogy ez már ma megtörténhet-e, de nem fogok örülni, ha ma nem. Mindenki azt mondja, ezt mára elérni lehetetlen, én csak azt állítom, hogy meg akarom állítani a gyilkolást.”

Trump az Ukrajnának szánt vissza nem térítendő támogatásokat ugyan visszafogta, üzleti alapon azonban nem ellenzi, hogy Ukrajna amerikai fegyverekhez jusson. „Mi ebbe nem öntjük a pénzt, hanem ebből pénzt csinálunk” – mondta még Alaszka felé a repülőn. „Ők [vélhetően Trump az európai szövetségesekre gondolt] megveszik a fegyvereinket, mi elküldjük a NATO-nak, a NATO pedig nagy, gyönyörű csekkeket küld nekünk” – mondta egyik kedvelt szófordulatával az elnök, aztán hozzátette, hogy valójában nem a pénz a lényeg: „Ami számít, hogy 7011 ember halt meg a múlt héten, majdnem mind katonák. És még 36 ember az egyik városban, amelyet rakétatalálat ért. Több mint hétezer katona, őrület.”