Amikor kiszabadultam, mindent füst és por borított. Felnéztem és a tető eltűnt, több emelet megsemmisült

Maria Drucka lefeküdt aludni, miután Kijevben szerda késő este megszólaltak a szirénák, és a légvédelem elkezdte leszedni az ukrán fővárost támadó orosz drónokat. „Két és fél órát tudtam aludni, amikor elkezdtek ballisztikus rakétákat lőni ránk” – mondta az ukrán külügyminisztériumi dolgozó a CBC kanadai televíziónak. A légiriadó szirénái, a légvédelem és a drónok hangja már az élet megszokott részei lettek Ukrajnában és Kijevben, de „a ballisztikus rakéta hangja már más”, akkor már nincs idő menekülni, olyan gyorsan történik minden – mondta a nő.

Amikor hallotta a semmi mással össze nem téveszthető, erőteljes és rémisztő robbanásokat, Drucka azonnal magához vette az útlevelét, és a folyosóra menekült, várva, hogy mikor éri találat a házát. „Arra gondoltam, ha reggelre a romok alatt leszek, az útlevelet látva legalább könnyen azonosítani tudják a holttestemet” – mondta. Az ő házát végül nem érte találat. Nem messze tőle azonban egy négyemeletes lakóházban legalább 22-en haltak meg, köztük négy kisgyerek, amikor orosz rakéták az épület egy részét teljesen romba döntötték.

Oroszország szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a háború egyik legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen. Az ukrán légierő közlése szerint Moszkva 598 drónt és 31 rakétát indított az ország ellen, aminek többsége Kijevet célozta. Az ukrán légvédelem szerint 563 drónt és 26 rakétát semmisítettek meg, a többi azonban becsapódott. Az orosz védelmi minisztérium most is azt állította, hogy katonai ipari létesítményeket és katonai repülőtereket céloztak „nagy pontosságú fegyverekkel”, annak ellenére, hogy a támadás több civil célpontot is elért.

A támadások a következő napokban is folytatódtak. Szombatra virradóra az oroszok közel 540 drónnal, 8 ballisztikus rakétával és 37 más típusú rakétával támadtak civil célpontokat – írta Volodimir Zelenszkij az X-en. Az ukrán elnök szerint Zaporizzsjában a mentőszolgálat épp egy ötemeletes lakóépületet ért orosz támadás helyszínén dolgozott, ahol egy ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek, köztük gyerekek is.

Az ukrán elnök azt mondta, hogy ennek a háborúnak nem fognak véget vetni a politikai nyilatkozatok, valódi lépésekre van szükség, és „tetteket várunk az Egyesült Államoktól, Európától és az egész világtól”, mert Moszkva a béketárgyalások előkészítésére szánt időt újabb tömeges támadások megszervezésére használta fel.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában találkozott, utána három nappal pedig Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és európai vezetőket fogadott a Fehér Házban. Utóbbi végén Trump azt írta, hogy megkezdte egy találkozó szervezését Putyin és Zelenszkij között, az ukrán elnök pedig jelezte, kész tárgyalni. A találkozóból azonban azóta sem lett semmi, az orosz támadások pedig folytatódtak, augusztus 21-én Munkácson is rakétacsapás ért egy gyárat.

Ha egy perccel később mentem volna az óvóhelyre, nem lennék most itt, el lennék temetve

Kijevben a ballisztikus rakéták helyi idő szerint hajnali három óra körül kezdtek el becsapódni. A helyi hatóságok közlése szerint a város összes kerületében legalább 33 helyen csapódtak be drónok, rakéták vagy törmelékek, közel száz ház rongálódott meg, és több ezer ablak tört be.

A megrongálódott épületek között több lakóház, valamint egy óvoda és irodák is voltak. Megsérült az Európai Unió küldöttségének épülete, a British Council brit kulturális intézet kijevi kirendeltsége, az Európai Befektetési Bank és a Szabadság Rádió épülete, valamint az ukrajnai OTP Bank székháza és két bankfiókja is.

Az ukrán fővárosban a legfrissebb, pénteki hivatalos adatok szerint legalább 25-en haltak meg a több órán át tartó orosz támadásokban, és Vitalij Klicsko kijevi polgármester közlése szerint 63-an – köztük 11 gyerek – sebesültek meg. Közülük 35-en szorultak kórházi kezelésre. Ez volt a legsúlyosabb orosz támadás az ukrán főváros ellen július 31-e óta.

A halottak közül 22-en – köztük négy gyerek, a legfiatalabb egy kétéves kislány – az említett négyemeletes társasházban éltek, amit az ukránok szerint ballisztikus rakéták döntöttek romba az éjszaka kellős közepén. Szemtanúk kígyósziszegéshez hasonló hangot hallottak, majd hatalmas robbanást. „Meghallottam a sziszegést, majd a következő pillanatban a lökéshullám elhajított az ablaktól” – mondta egy Hanna nevű nő.

„Nem értettük, hogy mi történik, mintha valami leszállt volna a házunkra. Majd az emberek elkezdtek sikoltozni” – mondta a Guardiannek egy férfi, aki a feleségével és fiával a folyosón keresett menedéket a robbanások elől. Egy 21 éves nő a New York Timesnak azt mondta, hajnali három órakor az ágyból ugrott ki barátjával együtt, amikor nagy robbanást hallottak a közelükben. A pincében lévő óvóhelyre rohantak, amikor a házukba becsapódott egy rakéta. „Minden égni kezdett, a vízcsövek eltörtek, ömlött ránk a víz. A kijárat felé szaladtunk, amikor újabb robbanás történt, törmelékek zuhantak le, és emberek kezdtek el kiabálni, hogy bennragadtak” – mondta a nő a New York Timesnak.

Az ENSZ-nek egy másik lakó hasonlóan írta le, hogy mi történt. A férfi azt mondta, hogy a pincében volt több szomszédjával együtt, amikor egy robbanás után por és füst lepte be a helyiséget, ahova víz kezdett el ömleni. „Sikerült elhagynom az óvóhelyet, de egy újabb robbanásban megsérültem. Nem hallottam semmit, a lábam csupa seb volt, a szememet vér lepte be” – mondta.

„Ha egy perccel később mentem volna az óvóhelyre, nem lennék most itt, el lennék temetve” – mondta az AFP-nek egy Andrij nevű férfi. Vitalij Procjuk és felesége pedig épp arra készült, hogy lemenjenek az épület pincéjébe, amikor egy robbanás után törmelék temette be őket.

„Amikor kiszabadultam, mindent füst és por borított. Felnéztem, és a tető eltűnt, a negyediktől a földszintig az emeletek teljesen megsemmisültek”

– mondta a férfi a CNN-nek az épület egyik részéről. A feleségét elsőre nem találták meg. Egy nő a 14 éves fiával a pincében sem volt biztonságban, miután az egyik rakéta a közelükben csapódott be. A nő megsebesült, de túlélte, fia azonban a kórházban meghalt – mondta a Guardiannek a ház egyik lakója.

„Az emberek segítségért kiáltoztak a romok alól, minden égett” – jellemezte a támadás utáni órákat egy 11 éves fiú. Olekszandr Khilko a támadás után ért a házhoz, ahol a testvére él, és három túlélőt mentett ki a romok alól, köztük egy kisfiút. „Embertelen civilekre támadni” – mondta az AP-nek.

Az épületnél kétszáz fős mentőalakulat kezdte el kimenteni a romok alatt rekedt embereket. A mentés több mint egy napon át tartott, és péntek délelőttre már senki sem maradt a törmelékek alatt. A helyi hatóságok közlése szerint 17 embert, köztük négy gyereket mentettek ki, több holttestet még nem tudtak azonosítani.

A mentőszolgálat egyik szóvivője a Szabad Európának pénteken azt mondta, hogy négy azonosítatlan holttest van, miközben hét embert keresnek a rokonaik, ami azt jelentené, hogy hárman mindenképpen eltűntek. Ők azonban lehet, hogy nem voltak az épületben a támadás idején – tette hozzá a szóvivő. Péntekre a város polgármestere gyásznapot hirdetett az áldozatok tiszteletére, és a lobogókat félárbócra eresztették.

Macron: Ez Oroszország elképzelése a békéről

A támadást alig két héttel azután hajtotta végre Oroszország, hogy Vlagyimir Putyin Alaszkában találkozott Donald Trumppal, hogy az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyaljanak. A két államfő találkozóján nem született megállapodás semmiről, de utána az európai országok vezetői komoly tárgyalásokba kezdtek az Ukrajnának egy békekötés részeként adandó biztonsági garanciákról, amikben valamilyen koordinációs vagy légvédelmi szerepet az Egyesült Államok is vállalna Trump nyilatkozatai alapján. Pontos részletek azonban továbbra sem derültek ki.

Bár Trump azt írta, hogy elkezdte egy kétoldalú találkozó leszervezését Putyin és Zelenszkij között, az úgy tűnik, hogy egyelőre nem fog megtörténni. Friedrich Merz német kancellár csütörtökön a Kijevet ért támadásról szólva kijelentette, hogy azzal Oroszország „megmutatta a valódi arcát”, és az EU-s delegáció épülete elleni támadás jelezte, hogy a Kreml egyre merészebb. Szerinte „egyértelmű, hogy a Zelenszkij és Putyin közti találkozó nem jön létre”. Az orosz–ukrán háború még hónapokig folytatódhat, mivel Putyin nyilvánvalóan nem hajlandó előrelépni a tárgyalásokon – mondta.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint a támadással Oroszország „kigúnyolja a béketörekvéseket”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint pedig Moszkva „egyértelmű választ adott mindenkinek, aki hetek és hónapok óta tűzszünetet és valódi diplomáciát követel”. „Ez Moszkva valódi válasza a békefenntartó erőfeszítésekre” – kommentálta a kijevi csapást Katarina Mathernova, az EU kijevi nagykövete.

Keir Starmer brit kormányfő azzal vádolta Putyint, hogy „gyerekeket és civilek öl, és szabotálja a béke reményét” az értelmetlenként jellemzett támadással, és a brit kormány bekérette az orosz nagykövetet a British Council épületét ért támadás miatt. Emmanuel Macron francia elnök „terror és barbárság” szavakkal jellemezte a „lakóházak és polgári infrastruktúra elleni szándékos támadásokat”, amik megmutatták, hogy „ez Oroszország elképzelése a békéről”. Macron később arról beszélt, hogy Putyin átverte Trumpot, ha hétfőig nem egyezik bele, hogy találkozik Zelenszkijjel. Ennek pedig semmi esélye, mert Putyin vasárnaptól Kínában vesz részt a Sanghaji Együttműködési Fórum éves találkozóján.

„Ezek a hallatlan támadások veszélyeztetik a békét, amit az amerikai elnök el akar érni” – értékelte a támadást Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja. Ő is hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem katonákat és fegyvereket, hanem lakónegyedeket” támadt meg Kijevben. A Fehér Ház csütörtökön közölte, hogy az elnök „nem boldog”, de nem lepődött meg az ukrán fővárost ért támadásokon. „A két ország nagyon régóta áll egymással háborúban. Oroszország hajtotta végre a [ Kijevet ért] támadást, és hasonlóképp Ukrajna csapást mért Oroszország olajfinomítója ellen” – mondta Karoline Leavitt szóvivő. Ezzel egy szinten kezelte az orosz olajfinomítót ért ukrán és a kijevi civileket megölő orosz rakétatámadást.

Pénteken aztán viszont jóváhagyta a Trump-kormányzat, hogy Ukrajna 3350 amerikai gyártmányú, ERAM besorolású rakétát vásároljon az Egyesült Államoktól, nagyrészt európai finanszírozás mellett – írta a CNN.

A magyar kormány nem csatlakozott a többi EU-s tagország állásfoglalásához

Pénteken az EU 26 tagállama aláírt egy közleményt is, amiben elítélték a Kijev elleni támadást, kiemelve, hogy „a polgári és nem katonai célpontok ellen végrehajtott szándékos támadások háborús bűncselekménynek számítanak”, és azok végrehajtóit és az arra utasítást adó parancsnokokat is felelősségre kell vonni. A közleményt csak egy tagország nem írta alá: Magyarország.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszolt arra a kérdésünkre, miért nem csatlakozott Magyarország egyedüli uniós államként a Kijev elleni orosz támadást elítélő kiálláshoz. „Alaszkában hosszú idő után megindultak a tárgyalások Amerika és Oroszország között, ezzel végre közelebb kerültünk a békéhez. Ha béke lesz, nem lesz több bombázás és nem lesz több értelmetlen áldozata a háborúnak.

Magyarország a béke pártján áll, ezért csak olyan dokumentumokat tudunk támogatni, amelyek előremozdítják a béke ügyét” – írták.

A magyar kormány éppen csütörtökön az egész schengeni zónára kiterjesztve megtiltotta a beutazást Robert Brovdinak, a legmagasabb rangú magyar származású kárpátaljai katonának, aki a drónegységek parancsnokaként az irányítója volt a magyarországi és szlovákiai szállítást is biztosító Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszát érintő támadásnak. Ezután példátlan intenzitású diplomáciai üzengetés indult el, amibe Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön és az ukrán külügyminiszteren túl a lengyel külügyminiszter is beszállt, Kijevben pedig bekérették a magyar nagykövetet is. Erről részletesen itt írtunk.

Összesen már több mint 13 800 civil halt meg

Moszkva legutóbb július 31-én hajtott végre hasonló mértékű támadást az ukrán főváros ellen. Akkor 31 civil, köztük öt gyerek halt meg, valamint több mint 170-en sebesültek meg, ami a második legtöbb áldozattal járó támadás volt 2022 májusa óta. Az ENSZ adatai szerint a teljes orosz invázió megindítása, 2022 februárja óta több mint 13 800 civil, köztük 726 gyerek halt meg bizonyítottan, valamint több mint 35 500-an sebesültek meg, közülük 2234-en gyerekek.

A Kijev elleni támadás másnapján Irja Kucsenko egy széken ült a lerombolt emeletes ház mellett, és kétségbeesve próbálta hívni anyját, aki az óvóhely helyett csak az épület folyosóján keresett menedéket. „Soha nem hiszed, hogy a te házadat is támadás érheti” – mondta a nő a BBC-nek. Szerinte „ezek a támadások kegyetlenek”, mert este történnek, amikor az emberek alszanak, és alig tudnak magukhoz térni, ráadásul drónokkal és rakétákkal egyszerre. A nő hozzátette: „Lehetetlenség így élni.”