Pénteken lépett életbe teljesen a „politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról” szóló uniós rendelet, közölte az Európai Parlament (EP). Ebből az alkalomból a Telexnek is alkalma volt beszélgetni a rendelet európai parlamenti felelősével arról, hogy mit vár az új szabályoktól.
A jogszabályt tavaly fogadták el a tagállami kormányok az EP-vel együtt, előbbiek közül csak a magyar szavazott ellene. Az előírások választást, népszavazást vagy jogalkotást érintő fizetett hirdetésekre vonatkoznak, de a tartalmukra vagy a politikai kampányokra nem, így azoknál maradnak a nemzeti előírások. Nem szól a szponzorálás nélküli újságcikkekről, politikai véleményekről sem.
A szabályozás értelmében címkével kell jelezni, ha politikai reklámról van szó. Meg kell adni bizonyos kulcsfontosságú információkat, például a politikai hirdetés reklámozóját, azt a választást vagy népszavazást, amelyhez a hirdetés kapcsolódik, a fizetett összegeket és hogy használtak-e olyan technikákat, amelyekkel bizonyos társadalmi csoportokat lehet megcélozni. Ilyen célzásra ezentúl csak szigorú feltételek mellett lesz lehetőség.
Az adatokat az érintettektől kell összegyűjteni, és csak a kifejezett, külön felhatalmazásuk alapján használhatják fel ezeket politikai reklámokhoz. Az olyan különleges személyes adatok, mint például az etnikai származás vagy a politikai véleményre utaló információk nem használhatók fel profilalkotásra. A választások vagy népszavazások előtt három hónappal a jogszabály szerint tilos harmadik országbeli reklámozóknak hirdetési szolgáltatásokat nyújtani.
Magyarországon azért lehet különösen nagy hatásuk a Google-ös és a facebookos politikai hirdetések eltűnésének, mert az utóbbi években európai viszonylatban is kiemelkedően sok pénz ment el ezekre, különösen a kormánypárt részéről. Már a YouTube mint reklámfelület elvesztésekor azt írtuk, milliárdos kampányfegyvert vettek el a Fidesztől, és ez a Facebook esetében hatványozottan igaz. Míg a magyar politika az elmúlt hat és fél évben 3 milliárd forintot költött a Google rendszerében hirdetésekre, a Facebookon több mint 18 milliárdot, és a tiltást megelőző utolsó heteket különösen meg is tolták. A facebookos politikai hirdetések eltűnése rögtön meg is látszott azon, hogy a Harcosok órája nézettsége nélkülük egy csapásra látványosan bezuhant.
Úgy 12-13 tagállamban eléggé előrehaladott a rendelet alkalmazása, válaszolta a Telexnek a rendelet európai parlamenti felelőse (jelentéstevője) arra, hogy szerinte mennyire készült fel a jogszabályra az EU. Sandro Gozi ugyanakkor elismerte, hogy másoknál vannak problémák. Szerinte 2026-ban lesz az egész első igazi stressztesztje, a francia liberális képviselő a francia szenátusi választásokat említette. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok az Európai Bizottsággal együtt részt vettek a felkészülésben, és köztes intézkedések is segítettek. (Nem tette hozzá, de egy jogszabály kései vagy rossz alkalmazásakor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, aminek pénzbüntetés lehet a vége.)
A jogszabály egy része már a 2024-es EP-választásra életbe lépett, de nem emiatt kapott nagy visszhangot már az október 10-i határidő előtt. A Google és a Meta ugyanis előre bejelentette, hogy inkább letiltja a politikai hirdetéseket. Gozi erről úgy vélte, hogy például a Meta nem is annyira közvetlenül, pénzügyileg volt érdekelt a politikai hirdetésekben, mert az a bevételei töredékét adta. Szerinte inkább azzal van baja, hogy ingyenesen adatokhoz jutott, most viszont be kell tartania a szabályokat, és csak nem érzékeny adatokat használhat a politikai reklámoknál.
„Meg akarják tartani a vadnyugatot a politikai hirdetéseknél”
– jelentette ki. Jobbnak tartotta volna, ha a feladás helyett megfelelnének a szabályoknak. Hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen kísérlet világszerte, nagyjából öt év múlva pedig érdemes lenne felülvizsgálni a szabályokat.
Míg a szabályozás célja épp a nagyobb transzparencia lenne, a politikai hirdetések teljes lelövésével a nagy techcégek tovább csökkentik az átláthatóságot – a korábbi évek politikai hirdetési adatait tartalmazó adatbázisokat például már el is kezdték elérhetetlenné tenni.
Amikor a Magyarországon is látott kiskapukról kérdeztük, mint amikor nem a politikai hirdetések kategóriájába kerülnek ilyen tartalmak, vagy amikor a már futó kampányoknál a hirdető egyszerűen nem nyilatkozik arról, hogy a hirdetése politikai-e, Gozi kiemelte: a szabályokat minden szereplőnek be kell tartania. Szerinte ennek mindig meglesz a kockázata, de bízni kell a szolgáltatókban, a hatóságokban és a többi szereplőben.
„Ellen kell állnunk Donald Trump és a techóriások szentségtelen szövetségének”
– válaszolta, amikor arról kérdeztük, hogy az Egyesült Államok kormányzata vámokat lengetett be a digitális szabályok miatt. Szerinte az EU önrendelkezését támadná és elfogadhatatlan lenne, ha az USA döntene demokratikusan jóváhagyott szabályokról. „Megvannak az eszközeink az ellenálláshoz, megvan az igazságszolgáltatási rendszerünk” – mondta. A rendeletet nem valaki ellen fogadták el, hanem azért, hogy „megvédjük a demokráciát és a jogalkotási folyamatokat”.
