Az uniós átlaghoz képest magas a magyarok aránya, akik a közösségi médiából szereznek információkat a közéletről és a politikáról, és viszonylag kevesen érdeklődnek ilyen témák iránt a hagyományos médiából a csütörtökön megjelent Eurobarometer alapján.
Az Európai Parlament (EP) megbízásából készült uniós közvélemény-kutatás szerint Magyarországon válaszolták a harmadik legkevesebben (55 százalék), hogy naponta legalább egyszer a hagyományos médiából szereznek közéleti és politikai információkat. A közösségi médiánál ugyanerre a kérdésre viszont már magasan az uniós átlag felett áll a magyar eredmény (66 százalék). Magyarország a 27-ből az öt tagállam egyike, ahol többen szereznek információkat a közösségi médiából, mint a tévéből, bár csak kis különbséggel (55-53 százalék).
A magyar válaszadókat – az uniós országok túlnyomó többségéhez hasonlóan – különösen az egészségügy érdekelte 63 százalékkal. Ez csak kicsivel van az uniós átlag felett, de a második helyezett demokráciánál és jogállamiságnál (Magyarországon 53 százalék, az EU-ban 47 százalék), valamint a szociális ügyeknél (Magyarország: 45 százalék, EU: 40 százalék) már nagyobb az eltérés. A migráció és menedékjog a magyar válaszadóknál annak ellenére csak a nyolcadik lett, hogy uniós átlagban a harmadik. Mindössze a mezőgazdaság, valamint az EU energetikai és ipari önállósága érdekelte kevésbé a hazai megkérdezetteket a konkrét témák közül, például az éghajlatváltozás és az uniós védelempolitika is megelőzte ezeket.
A közösségi médiás közéleti információforrásoknál Magyarországon tarolt a Facebook 80 százalékkal. Ez a harmadik legmagasabb arány a tagállamok között, messze az 58 százalékkal második helyen álló YouTube, valamint a 34 százalékkal harmadik TikTok előtt. A magyar válaszadók az uniós átlag alatt keresnek tudatosan közéleti információkat, és átlag felett csak szembe jön velük.
Bár az Eurobarometer nem tért ki rá, de ez alapján is nagyobb lehet a jelentősége a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendelet múlt heti életbe lépésének, ami előtt például a Meta inkább le is lőtte az ilyen hirdetéseket. Így – legalábbis hivatalosan – a Facebookon sem találkozhatnak ilyen reklámokkal a magyarok, akik főleg innen kapnak közéleti információkat, nem annyira tudatosan keresik ezeket, és inkább csak szembe jönnek velük az értesülések az uniós átlaghoz képest.
A felmérésből az is látszik, mennyire erős Magyarországon a politikusok és a politikai influenszerek közösségi médiás szerepe. A magyarok a negyedik legnagyobb arányban követnek tartalomgyártókat, és leginkább a közelmúltbeli események politikai, társadalmi kommentárját részesítik előnyben tőlük például a termékértékelésekkel vagy motivációs fröccsökkel szemben. Mindeközben csak hat százalék sorolta fel őket a legmegbízhatóbbak között, ami nem sokkal marad el a nyolc százalékot elérő újságíróktól, de messze van a civil szervezetektől – utóbbiak 22 százalékos eredménye holtversenyben a legmagasabb az uniós országok között.
Magyarország az egyetlen tagállam, ahol a kormánnyal, pártokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy önkormányzatokkal szemben leginkább nemzeti politikusokat követnek.
Annak ellenére válaszoltak így, hogy a felsorolt típusú oldalakban mérsékelten bíznak, csak 48 százalékuk ért ezzel többé-kevésbé egyet, ami a hatodik legkisebb arány. Hasonló a helyzet annál, hogy segítenek-e az események megértésében: a 67 százalék önmagában magasnak tűnik, de a többi országhoz képest hátulról az ötödik.
A felmérés reprezentatív, azaz tükrözi a tagállamok társadalmi összetételét, hogy az eredményeket az egész ország lakosságára ki lehessen vetíteni.
