Orbánék már bizonyították, hogy Putyinnak nem kell tartania az elfogatóparancstól Budapesten

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az elkövetkező két hétben valamikor Budapesten fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Budapest korábban már többször is felmerült lehetséges helyszínként a két államfő személyes találkozójához, és Orbán Viktor júniusban egy francia televíziónak adott interjújában jelezte, hogy „ha Magyarországra akar jönni, tisztelettel fogadjuk” az orosz elnököt.

A helyszínválasztásban a politikai okok mellett feltehetően szerepet játszhatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két évvel korábban tett nyilatkozata is, amikor közölte:

„Nem tartóztatnák le Magyarországon Putyint.”

Az orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot. A szervezet szerint az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában. Az elfogatóparancs kifejezetten civilek, közöttük gyerekek deportálását, Oroszországba kényszerítését jelölte meg bűncselekményként.

Nem ő lesz az első, aki az elfogatóparancs ellenére Budapestre látogat. Tavasszal Benjámin Netanjahu járt többnapos látogatáson Magyarországon. Az izraeli kormányfő ellen háborús bűncselekmények miatt szintén nemzetközi elfogatóparancs volt életben, de az Orbán-kormány már tavaly novemberben jelezte, figyelmen kívül fogják hagyni, annak ellenére, hogy ez a nemzetközi jog megsértése.

Majd miután a kormány tettekkel is bizonyította, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi elfogatóparancsot, Netanjahu látogatására időzítve megkezdték Magyarország kiléptetését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amit az Országgyűlés is megszavazott, és erről júniusban értesítették az ENSZ főtitkárát is. A kilépés egy évvel később válik hatályossá.

A tervezett csúcstalálkozó idejére Budapest lesz a világ közepe, de az kérdés, hogy mit hozhat Trump és Putyin tárgyalása az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború rendezésében, különösen a béke vagy akár csak a tűzszünet szempontjából eredménytelen, az orosz elnököt inkább a harcok fokozására bátorító augusztusi alaszkai megbeszélés ismeretében. Orbán Viktornak azonban mindenképpen nagy presztízst jelent egy ilyen magas szintű találkozó házigazdájaként fogadni a két elnököt. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Gyerekek elhurcolása miatt kérték Putyin elfogását

Az Oroszország által megszállt ukrajnai területekről több tízezer gyereket vittek Oroszország nemzetközileg elismert határain belülre. Ezt az orosz vezetés is elismerte, az orosz védelmi minisztérium már 2022 augusztusában arról számolt be, hogy közel 3,5 millió embert, köztük félmillió gyereket „mentettek ki” a konfliktuszónából. A Save Ukraine és a War Child UK nevű szervezetek idén szeptemberben közzétett közös jelentése szerint az Oroszország által elhurcolt ukrán gyerekek több mint felét megpróbálták átnevelni, többen pedig kínzásról és szexuális erőszakról számoltak be.

A Telex is találkozott Ukrajnában olyan szülőkkel, akik az orosz megszállás idején oroszországi nyári táborokba küldték gyerekeiket, majd a terület újra Ukrajna ellenőrzése alá került. A szülők akkor már hetek óta eredménytelenül próbálták gyereküket visszakapni Oroszországból.

Az ICC szerint megalapozottan állítható, hogy mindez az orosz elnök tudtával történt, de felelősség terheli azért is, ha nem tudta biztosítani az ellenőrzést azok felett a csoportok felett, amelyek ezeket a bűncselekményeket elkövették, hiszen ezek a Putyin által indított háború nyomán kerültek Ukrajnába. Az orosz elnökön kívül az orosz gyermekjogi ombudsmant, Marija Lvov-Belovát nevezi meg az ICC elfogatóparancsa.

A bilincstől nem kellett tartania, de fájt neki

Attól Vlagyimir Putyinnak nem kellett tartania, hogy bilincsbe verve a vádlottak padjára kerül, de az orosz elnöknek mégis mérhető következményekkel járt az elfogatóparancs kiadása – írtuk még a döntés után.

Az ICC az 1998-as Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással, ilyen jelenleg 125 van a földön. A statútumot nem ratifikálta Oroszország, az Egyesült Államok és Kína sem. Ránézésre így csak szimbolikus az elfogatóparancs, hiszen Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát – az elfogatóparancsnak sem jogilag, sem gyakorlatilag nem lehet érvényt szerezni Oroszországban.

Sokkal fontosabb azonban, hogy ezzel jogilag bizonytalanná váltak Putyin külföldi útjai, mert az elfogatóparancs érvényesíthető azokban az országokban, amelyek aláírták a római statútumot, így érvényesnek tekintik magukra nézve az ICC joghatóságát. Ezt lehetett látni működés közben már 2023 augusztusában, amikor Putyin részben ezért döntött a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozó kihagyása mellett, idén nyáron pedig kifejezetten az elfogatóparancs miatt volt kénytelen távol maradni egy Brazíliában, valamint egy Dél-Afrikában tartott BRICS-találkozótól.

Ugyanakkor tavaly Mongóliában vörös szőnyeggel fogadták, annak ellenére, hogy az ország tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. És az orosz elnök azt is kezdettől tudhatta, hogy Magyarországon is hasonló fogadtatás várja, ha egyszer felmerülne, hogy ide utazik. A magyar kormány ugyanis az elfogatóparancs kiadása utáni napokban már világosan jelezte, hogy nem tartóztatnák le.

Ide nyugodtan jöhet

Gulyás Gergely az elfogatóparancs kiadás után tartott kormányinfón azt mondta, hogy ha Putyin Magyarországra látogatna, akkor az elfogatóparancs ellenére magyar területen nem lehetne letartóztatni. Azzal érvelt, hogy nem tudják letartóztatni az orosz elnököt, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság egyezménye nem lett kihirdetve Magyarországon. Szerinte ez azért sem történt meg, mert a magyar alkotmánnyal ellentétes az egyezmény.

Az ellentét alapja, hogy a Római Statútum alapján és az ICC állásfoglalásai szerint az elfogatóparancs ellen nem nyújt védelmet az államfői mentesség, miközben az alaptörvény egyértelműen szól a köztársasági elnök immunitásáról – ami a Római Statútummal ellentétes.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nem fogalmazott pontosan. Hoffmann Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek akkor azt mondta, hogy Magyarország csak nemzetközi kötelezettségének megsértésével tehetné meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ICC döntését.

„Magyarország részese a Római Statútumnak, területén érvényes az elfogatóparancs, így a magyar jogalkalmazó szervek kötelesek lennének végrehajtani” – mondta a nemzetközi jogász. Szerinte az, hogy az ICC létrejöttét lehetővé tevő Római Statútumot Magyarország aláírta és ratifikálta, már jelzi, hogy az ICC részeseként Magyarország vállalja kötelezettségeit, és „a kihirdetés elmaradása nem akadályozná meg konkrét esetben az elfogatóparancs végrehajtását.”

Netanjahuval bizonyítottak

A magyar kormány végül tavasszal a gyakorlatban is bebizonyította, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi elfogatóparancsot, amikor nem tartoztatták Netanjahut többnapos budapesti látogatása alatt. Az ICC tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot a Hamász több már megölt vezetője mellett Netanjahu és Joáv Gallant akkori védelmi miniszter ellen. Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják.

Orbán Viktor már másnap közölte, hogy Budapestre hívja az izraeli kormányfőt. A magyar miniszterelnök a büntetőbíróság döntését cinikusnak nevezte, mert szerinte egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozott bele politikai célokból. „Itt nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel” – mondta.

Míg Putyin esetében jogi érveléssel állt elő a kormány, és politikai vonalon nem kommentálták a döntést,

Netanjahu esetében Szijjártó Péter külügyminiszter abszurdnak, szégyenteljesnek nevezte az elfogatóparancs kiadását. Tehát azt elsősorban nem jogi, hanem hangsúlyozottan erkölcsi alapállásból utasította el.

Benjámin Netanjahu április 3-án, szerdán érkezett meg Budapestre, és Gulyás Gergely még aznap bejelentette, hogy a kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy bár az ICC „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, az elmúlt időszakban azt látni, hogy politikai testületté vált, és a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja. A nemzetközi jogszabályok értelmében a kormány lépése egy évre rá lesz hatályos, addig tagja marad az ICC-nek, és ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint az összes többi tagnak.

Túl nagy kockázatot azonban Netanjahu és most Putyin fogadásával sem vállalt a kormány. Az ICC ilyen esetben eljárást indíthat, kimondja a kötelezettségszegés tényét, és elmarasztalja a jogsértésért az adott országot. Volt már hasonlóra példa: legutóbb tavaly ősszel járt így Mongólia, amikor az orosz elnök ellátogatott oda, és természetesen nem tartóztatták le.

Végül ez történt Magyarország esetében is Netanjahu miatt. Az ICC április közepén indított meg az eljárást, és július végén megállapították, hogy Magyarország kötelezettségszegést követett el.

Európai Bizottság: Putyin ellen nem rendeltek el beutazási tilalmat

Közvetlen jogkövetkezménye nem sok van annak, ha a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését, közvetve azonban a magyar jogállamiság hiányosságainak újabb bizonyítékaként hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország hozzájuthat-e az EU-tagság alapján járó, egyelőre befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta a Telexnek Netanjahu érkezése előtt Hoffmann Tamás.

Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a kilépés hatályossá válása után már nem lesz tagja az ICC-nek.

Arra nem reagált határozottan pénteken az Európai Bizottság szóvivője, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjaként Magyarország köteles lenne-e letartóztatni Putyint az ország területén, mivel az orosz elnök ellen még mindig nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Anitta Hipper külügyi szóvivő annyit mondott, hogy „Putyin vagyonát befagyasztottuk, de utazási tilalmat nem rendeltek el ellene”. Az igazságügyi témákért is felelős kollégája, Anouar El Anouni szóvivő ugyanakkor kifejezetten emlékeztetett rá, hogy a kilépés egy évvel a magyar értesítés után lép érvénybe. „Legyünk világosak: egy állam együttműködési kötelezettségeire ez nincs hatással az e dátum előtt indított nyomozásoknál és eljárásoknál” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy minden EU-tagállam egyéni hatáskörébe tartozik, hogy kit enged be a légterébe, és nem beszéltek arról, hogy ezen a téren az unión belül bármilyen aggályok felmerültek volna. A szóvivők azt mondták, hogy az Európai Unió minden kezdeményezést támogat, amely segít elérni a tartós békét Ukrajnában, de többször is hangsúlyozták, hogy egyelőre nem akarnak jóslatokba bocsátkozni az esetleges találkozó esetében.