A Mol szerint kőolajigényének 80 százalékát is fedezheti az adriai vezeték, aztán arra jutott, hogy az kevés és nem is biztos

Gyorsan cáfolta magát a Mol, miután egy pillanatra úgy tűnt a részvényesi tájékoztatója alapján, hogy az olajtársaság mégis úgy látja, hogy az Adriai-tenger felől érkező Janaf kőolajvezeték mégis képes lehet arra, hogy fedezze a cég kőolajigényének nagy részét. Eddig a magyar fél úgy vélte, hogy a horvát vezeték kapacitása ehhez messze nem elég, ezért megkerülhetetlen az Oroszország felől futó Barátság kőolajvezeték.

A tájékoztatóban ugyanis az állt, hogy „Ha a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol fokozhatná az Adriai-vezeték kihasználtságát, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna” – idézte a Hvg a részvényesi tájékoztatót. Ez a 80 százalék azonban jóval több, mint amennyit jelenleg a Mol igénybe vesz: most a cég pozsonyi és százhalombattai finomítójához szükséges kőolajmennyiség kevesebb mint 20 százalékát hozza a Janaf-vezetéken keresztül. A horvát fél szerint a vezeték képes lenne a Mol 11 millió tonnás igényének egészét is leszállítani, ezt azonban a beszámoló alapján is vitatja a Mol, de tény, hogy ehhez nem is közelített a beszerzésekkel.

Az olajtársaság a részvényesi tájékoztató vonatkozó részének sajtóban megjelent értelmezésére reagálva közölte: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.”