A Mol friss pénzügyi jelentésében azt írta, el tudná látni finomítóit az Adria-vezetéken keresztül, aztán meggondolta magát

„Ha a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol fokozhatná az Adriai-vezeték kihasználtságát, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna” – idézte a HVG a Mol pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató eredeti változatát. Ezzel a Mol a százhalombattai és a pozsonyi létesítményére utalt, mert az Adria-tenger mellett fekvő rijekai létesítmény nem orosz olajjal működik.

Cikkünk megjelenése után a Mol sajtóosztálya közölte: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.”

Ezután az olajtársaság elküldte a befektetői prezentáció frissített változatát, amiben az eredeti szöveg helyett már egy jóval visszafogottabb álláspont szerepelt. Eszerint a Mol fokozhatná az Adriai-tengeri vezeték kihasználtságát, ha a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj mennyisége jelentősen csökkenne. Hozzátették azonban, hogy a horvát infrastruktúra jelenleg szűk keresztmetszetet jelent, és nem teszi lehetővé a Mol szárazföldi finomítóinak 80 százalékos kapacitáskihasználását.

„Ha Horvátországban megfelelő tranzitkapacitást feltételezünk, ez a Mol szárazföldi finomítóinak kihasználtságát 80 százalék alá csökkentené, ami magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna” – olvasható a frissített változatban.

Az eredeti megállapítás azért volt érdekes, mert az elmúlt időszakban még jobban egymásnak esett a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető és a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnaft. A szlovák vállalat szerint november 6-án kellett volna megérkeznie az aktuális, 58 ezer tonna Arab Light típusú olajszállítmánynak Pozsonyba, de a horvát vezetékrendszert működtető Janaf nem tudta megoldani a szállítást.

A Slovnaft reméli, hogy a horvát vállalat gyorsan megoldást talál a logisztikai problémára, egyúttal felszólítja a Janafot, hogy haladéktalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A mostani szerződésszegés miatt a Slovnaft fontolóra veszi a jogi lépéseket is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a két vállalat merőben mást állít a vezeték kapacitásáról. Amíg a Janaf szerint az Adria-vezeték minden molos igényt ki tud elégíteni, addig a Mol szerint a horvát cég nem végzi el a megfelelő teszteket, és nem tudná nagy megbízhatósággal biztosítani a teljes magyarországi és szlovákiai kőolajellátást.

Ahogy arról részletesen írtunk, a Janaf-vezeték két vevőt szolgált ki, az egyik a szerb NIS (3,5 millió tonna/év), a másik a Mol-csoport (nagyságrendileg 2 millió tonna/év).

A Mol és a Janaf között van egy szerződés, amelynek keretében a Mol azért fizet fix összeget, hogy adott mennyiségű olajat leszállíthasson a vezetéken. Ezt az összeget akkor is ki kellett fizetnie a Janafnak, ha nem igényli az olajat, cserében a Janaf vállalja, hogy ő szerződés szerint képes szállítani. A Slovnaft már hetek óta látta, hogy nem fog megérkezni a szerződés szerinti ütemben az olaj. Ez azért fáj, mert csak olyan mértékben exportálhatnak terméket, amilyen mértékben az alapanyaga nem orosz olaj.

A Janaf problémája pedig az volt, hogy mivel a Gazprom-csoport tulajdonában álló szerb NIS amerikai szankciót kapott, már nem szállíthattak nekik. Korábban a szerb szállítás „tolta meg” a Mol-csoport olaját a vezetékben. A Janaf jelezte, hogy mivel immár a Mol a Janaf egyetlen vevője, ha a magyar csoport nem tölti fel teljesen a csövet, nincs szállítás. A Mol-csoport, így a Slovnaft is ezen akadt ki, szerintük a szerződésben nincs olyan passzus, hogy a Janaf csak akkor szállít, ha a NIS is tud olajat venni. A horvátok szerint ez egy előre nem látható körülmény volt, a Mol ezt is vitatja. mert szerinte 9 hónapja ismert volt a szankció, igaz azt többször elnapolták.

Emiatt is érdekes, hogy milyen eredménnyel zárul Orbán Viktor és Donald Trump tárgyalása Washingtonban, ahol deklaráltan az energiakapcsolatok, az orosz leválás lesz az egyik fő téma.

Cikkünk frissült a Mol reakciójával.