„Donald Trump alapvetően felelőst akar keresni, hogy miért nem sikerült megállapodni, a békét tető alá hozni”, az ukránok pedig el akarják kerülni, hogy őket tegyék ezért felelőssé – mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő a múlt héten kiszivárgott 28 pontos, az oroszoknak kedvező amerikai béketervről, amelyről a hétvégén Genfben tárgyalt Ukrajna, az Egyesült Államok, valamint a felekkel külön is egy német, francia és brit delegáció.
Jójárt szerint az ukránok be vannak szorítva, most nem érdemes az amerikai elnökkel szembemenniük. Már csak azért sem, mert Trump a genfi találkozó előtt megint a „hálátlan” ukrán vezetésről posztolt.
- Az ukrán vezetés nem is ment szembe vele nyíltan, Zelenszkij Trump erőfeszítéseit megköszönve a genfi találkozó összegzése után a megbeszélések folytatásáról beszélt. Ugyanakkor valójában az amerikai béketerv több pontját is érintette, amikor például jelezte, Ukrajna vörös vonalnak tekinti, hogy a béketárgyalásokon ne ismerjék el hivatalosan oroszként az elfoglalt ukrán területeket.
- Inkább az EU és a NATO meghatározó európai tagjai mentek óvatosan szembe Trumppal, amikor a több lapban megjelent információk szerint egy 24 pontos, Ukrajnának kedvezőbb csomaggal álltak elő.
- Moszkva erről gyorsan kijelentette, hogy ez nem működőképes és nem is konstruktív javaslat. Láthatóan az eredeti amerikai tervhez ragaszkodnának, bár egyértelműen emellett sem foglaltak állást.
„A javaslat legkritikusabb elemeit az ukránok semlegesíteni vagy elodázni tudták” mondta Jójárt hétfőn napközben, ám vannak kérdések, amelyeket a hírek szerint az amerikai és az ukrán elnök szintjén egyeztetnek majd. „Nem nagyon tudjuk, milyen hangulatú volt a találkozó”, viszont Jójárt szerint a hivatalos nyilatkozatok ellenére nem feltétlenül volt oldott.
Hétfőn este fontos új fejlemény volt, hogy Szerhij Kiszlicja ukrajnai külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy az ukránok és amerikaiak kidolgoztak egy új, 19 pontos béketervezetet, aminek részleteiről keveset árult el, de azt mondta, hogy kevéssé hasonlít Trump eredeti, 28 pontos béketervére. A Financial Times szerint az új verzióban nem járna amnesztia a háborús bűnök elkövetőinek, de olyan kulcskérdésekről nincs benne végleges javaslat, mint az orosz területi követelések és Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának kérdése. Kiszlicja szerint ezeket a kérdéseket Trumpnak és Zelenszkijnek kell megbeszélniük. Az ukrán várakozások szerint Washington a következő napokban megkeresi az oroszokat az új javaslattal.
Lelkes és kevésbé lelkes nyilatkozatok
Miközben a vasárnapi tárgyalást Trump Ukrajnának szóló figyelmeztetése előzte meg, később Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője optimista hangú közös közleményt adott ki és sajtótájékoztatót tartott Genfben, ahol mindketten komoly előrelépésről, konstruktív hangulatú tárgyalásról beszéltek, bár részletekbe nem mentek bele.
A Jermak vezette ukrán küldöttség szerint a 28 pontos tervet érdemben átdolgozták az Egyesült Államok külügyminisztere által vezetett delegációval, így most már Ukrajna szempontjait is tükrözi. Rubio „élő, lélegző dokumentumnak” nevezte az amerikai javaslatot, amivel arra utalt, hogy az még sok tételében változhat, mielőtt végleges javaslatként az oroszok elé tárják.
A hétfői rendkívüli, informális uniós csúcstalálkozó után António Costa, az Európai Tanács elnöke úgy vélte, „jelentős haladást” értek el a vasárnapi találkozón. „Néhány ügyet még rendezni kell”, de dicsérte Trump és Zelenszkij elnök erőfeszítéseit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont azt mondta, az európai vezetők nem érdekeltek Trump kezdeményezésének elfogadásában, szerinte feltétel nélkül támogatni kellene a 28 pontos béketervet.
Az oroszok az eredeti tervről, amely Kijev és az EU első reakciói szerint alapvetően orosz érdekek szerint zárta volna le Oroszország Ukrajna elleni háborúját, azt nyilatkozták, hogy „nem mindegyik, de számos eleme elfogadható nekünk”. A vasárnap a sajtóban kiszivárgott európai ellenjavaslatról Jurij Uszakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy „abszolút nem konstruktív és nem működőképes”.
Trump a 28 pontos terv kiszivárgása után eredetileg csütörtökig adott határidőt az ukrán vezetésnek, hogy reagáljon a javaslatra. Vasárnap azonban Rubio már nem beszélt kőbe vésett határidőről, és új helyzetet jelent, hogy Svájcban tárgyaltak a delegációik. Oleksandr Bevz, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Genf után „a 28 pontos terv nem létezik többé”, azonban a találkozón jelezték, hogy a rendezési tervről a végső szót Trump és Volodimir Zelenszkij mondja majd ki.
Donald Trump a közösségi oldalán, a Truth Socialön reagált a tárgyalásokra. „Tényleg lehetséges, hogy nagy előrelépés történt az Oroszország és Ukrajna közti Béketárgyalásokon??? Ne higgyék el, amíg nem látják, de lehet, hogy valami jó dolog történik éppen” – írta az elnök. Így most az a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz az amerikai elnök következő lépése a béketervekkel, miután hétfőn este az ukránok a 19 pontos új javaslatról beszéltek.
Ennek részletei azonban még kevéssé ismertek. A Financial Times szerint az amerikai és ukrán fél több kérdésben is egyezségre jutott, de a leginkább megosztó kérdéseket félretették, hogy ezekről Trump és Zelenszkij állapodjon meg. Kiszlicja szerint az amerikaiak meghallgatták az érveiket arról, hogy miért ne 600 ezerben maximálják az ukrán hadsereg létszámát, és hajlandónak mutatkoztak erre.
A CBS forrásai szerint felmerült, hogy az ukrán elnök még novemberben Washingtonba utazna, de erről Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hétfőn azt mondta, hogy Zelenszkij és Trump várhatóan nem találkozik a héten a terv véglegesítéséhez. Ugyanakkor szerinte Trump optimista, hogy egy békemegállapodás elérhető közelségben van, és a nézetkülönbségek csökkentek. Szerinte „néhány pontban nem ért egyet” az USA és Ukrajna.
Trumpék eredeti béketerve
Trump eredeti, 28 pontos tervének – amely így egészében nem került nyilvánosságra, csak részleteiben, de a sajtóban ezt a megnevezést kapta – egyik legvitatottabb eleme az, hogy Oroszország nemcsak hogy megtarthatná az eddig elfoglalt területeket, Ukrajna csaknem ötödét, 110 ezer négyzetkilométert, de Donyeck megye olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború évei alatt nem is tudott elfoglalni. Márpedig a korábban, a svéd parlamentnek címzett üzenetében Zelenszkij azt mondta: „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”, és hogy „az agresszornak teljeskörűen meg kell fizetnie a háborúért, amit elkezdett”. Trump terve a jóvátételt is lazábban kezelné, részesedést kérve a beruházásokból, bár ennek gyakorlati kivitelezése sem tisztázott. Az életbe lépése esetén Putyin fölényét bebetonozó tervről itt írtunk részletesen.
A béketerv olyannyira Oroszországnak előnyös pontokat fogalmazott meg Ukrajna rovására, hogy többekben az is kérdésként merült fel, valójában honnan ered. Rubio kiállt amellett, hogy Washington fogalmazta meg orosz és ukrán szempontok figyelembe vételével, ugyanakkor több szenátor, köztük a republikánus Mike Rounds azt állítja, hogy maga a külügyminiszter nem hivatalosan nekik már azt mondta, hogy az valójában az orosz igények gyűjteménye, amely pusztán a tárgyalások kiindulási pontja lenne. Ha így van, akkor a szöveg első verziója az orosz küldöttséget már az amerikaiakkal való közvetlen tavaszi tárgyalásokon Szaúd-Arábiában is vezető Kirill Dmitrijev és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff között születhetett.
Putyin a múlt héten azt mondta, az amerikai terv jó alap lehet a végső rendezésre. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint még nem várható, hogy a héten találkozzanak az orosz és amerikai delegációk, de Oroszország „nyitott az ilyen kapcsolatokra és tárgyalásokra”. Már a terv kiszivárgásakor sejthető volt, hogy az oroszok kivárnak, hogy Genfben mennyire próbálják majd átalakítani a tervet az európai és ukrán igényeknek megfelelően. Usakov nyilatkozata világossá tette, hogy a Kremlnek a módosítás nem áll érdekében, és a Moszkovszkij Komszomolec lap is arról cikkezett hétfő reggel, hogy „az európai és ukrán banda »kijavítja« Trump tervét, olyan módon, hogy az teljességgel elfogadhatatlanná válik Oroszországnak”.
A lapokban megjelent európai javaslatok
A sajtóban kiszivárgott hírek szerint az európaiak az említett ellenajánlattal álltak elő az amerikaiak rendezési tervével szemben. Valójában a források szerint ennél óvatosabban fogalmaztak, saját pontjaikat az amerikai tervek kiegészítéseként adták elő – bár hivatalosan a dokumentumot nem ismertették az érintettek, a Reuters vasárnap közölt egy, a francia–német–brit félnek tulajdonított tervet.
Eszerint területi kérdésekről csak a frontvonal jelenlegi állapotának megfelelő tűzszüneti megállapodás után kellene tárgyalni – tehát Ukrajnának semmiképpen sem kellene már most lemondania a Trumpék szerint az oroszoknak véglegesen átadható területekről. Az amerikaiak eredetileg 600, az európaiak viszont 800 ezer főben határoznák meg az ukrán katonai erők maximális létszámát, és olyan védelmi garanciát javasolnak az esetleges orosz agresszióval szemben, amely egyenértékű a NATO kollektív védelmét biztosító 5-ös cikkellyel. Ennek amerikai biztosításáért az Egyesült Államok anyagi ellentételezést kapna az európai országoktól.
Ellentétben az eredeti amerikai tervvel, az európai nem zárná ki Ukrajna esetleges NATO-tagságát, de megjegyzi, hogy ez a bővítés csak a szövetség tagjainak konszenzusával lehetséges, ez az egységes támogatás pedig jelenleg nem áll fenn. Ukrajna minden védelmi garanciájától elesik, amennyiben a békekötés után megtámadná Oroszországot.
Visszatérés a G8-hoz?
Oroszországnak a lapinformációk szerint az európai terv felajánlotta volna, hogy a békekötés után visszatérhet a G8-as klubba is, ahonnan 2014-ben, a Krím orosz megszállása után zárták ki. Pontosabban a hét legnagyobb nyugati gazdaság és Oroszország informális fórumában a hét másik tag felfüggesztette részvételét és visszatért az 1975 óta létező G7-hez.
Bár az évenkénti találkozókkal működő klubban való részvétel inkább presztízst hoz, mint konkrét gyakorlati hasznot – az orosz fél is gesztusként kapott helyet 1997-ben, amikor gazdasága az első 15-be sem fért bele –, egy ilyen lépés komoly jelzés volna Oroszország nyugati elszigeteltségének lezárására. A G7 tagjai már 2017-ben készek voltak visszaállni a G8-ra, amennyiben az akkor még lokális, a Krím orosz elfoglalása után csak Kelet-Ukrajnára korlátozódó konfliktust lezárják a minszki megállapodások szerint. Ez nem valósult meg, Oroszország szerint Ukrajna miatt, az ukrán fél szerint az oroszok miatt.
Trump első elnöksége alatt hajlandó lett volna arra, hogy vendégként meghívják Putyint a G7 egyik találkozójára. Moszkva közölte, valójában nem is törekszik a részvételre, mert a G20 fontosabb fórum – hiszen ott minden nagy gazdaság, így a kínai és az indiai is jelen van. Ettől függetlenül Moszkva bizonyosan nem bánná, ha újra lenne G8, de ennek inkább politikai jelentősége lenne, és szimbolikus betetőzése lenne a reintegráció folyamatának gyakorlatban fontosabb szakasza után: azaz az Oroszország elleni szankciók megszűnése után, ami állítólag szintén része lenne a rendezési tervnek.
Az orosz félnek azonban nem áll érdekében az Ukrajnának kedvezőbb terv után kapni, hiszen az amerikai sokkal több engedményt adna, ráadásul Moszkva remélheti, hogy a fronton Ukrajna rovására még előnyösebb helyzetet alakíthat ki a tárgyalásokhoz.
Tervek hálójában
„Nyilván homlokegyenest más, mint amit az amerikaiak javasolnak” – mondta az európai javaslatról Jójárt Krisztián. Szerinte ez összhangban van azzal, amit az európaiak kommunikáltak az elmúlt években Ukrajnáról, bár „a területi realitásokat figyelembe veszik” ők is. Azaz azt a tényt, hogy az oroszok jelentős területeket már így is ellenőriznek, amennyiben a javaslat szerint a tárgyalásoknak a kontaktvonalból kell kiindulnia, és az ukránok nem törekszenek területeik katonai erővel történő visszaszerzésére. Szerinte is látható, hogy az oroszok nincsenek abban a helyzetben, hogy rá kellene bólintaniuk a javaslatra.
Jójárt szerint a 28 pontos amerikai dokumentumot „tervnek erős lenne nevezni”, elkészítésekor körbekérdezték az oroszokat és az ukránokat, aztán megírták. Alapvetően kidolgozatlan szerinte az amerikai javaslat, ami alapján követelik az amerikaiak az előrelépést. A 28 pontból látszik, hogy „erősen az oroszoknak kedvez”. Az európai javaslat szerinte koherensebb, de nincs realitása.
„Szkeptikus vagyok, mi lehet a realitása bármiféle tervnek” – mondta. Az ukránok területileg hajlanak a kompromisszumra, hisz nem tudják visszafoglalni az elvesztett térségeiket. Az orosz politikai követelések, hogy Ukrajna vállaljon semlegességet és a NATO ne bővülhessen, azonban a háború előtt is ott voltak az asztalon, köztük a 2021 decemberében az amerikaiaknak és a NATO-nak átadott orosz szerződéstervezetekben. Ezek elfogadhatatlanok az ukránoknak – főleg mivel hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett el az ország a háborúban – és több európai NATO-szövetségesnek is, ezért az alkotmányba nem valószínű, hogy beleírják, hogy semleges lesz Ukrajna, és hogy nem várható NATO-csatlakozás.
Már az alaszkai Trump–Putyin-csúcs előtt azt vetették fel az oroszok, hogy ha az ukránok átadják a Donbasz még általuk ellenőrzött részeit, akkor befagyaszthatók a frontvonalak, a többi Oroszország által követelt, ám teljesen nem ellenőrzött megyében (Zaporizzsja, Herszon), illetve a harkivi és szumi területekről viszont kivonulhatnak az orosz csapatok. A mostani, 28 pontos javaslatban annyi tekinthető kompromisszumnak, hogy a Donbasz még ukránok által ellenőrzött részét harc nélkül átadnák az oroszoknak, de ez a rész demilitarizált övezet lenne. Ebbe tartozna Ukrajna két fő megerődített városa, Szlovjanszk és Kramatorszk is, amik így szintén orosz kézbe kerülnének. „Ez a területi kérdés, amiben úgy tűnik, az amerikaiak a leginkább kompromisszumot várnak az ukránoktól” – mondta a szakértő.
Szerinte a területi kompromisszumhoz ragaszkodni fognak az amerikaiak. Trump hivatalba lépése óta látszik, hogy nem érdekli őket, melyik ukrán megye hova tartozik, ez másodlagos nekik. „A katonai erőviszony az oroszoknak kedvez, az ukránok folyamatosan veszítenek területeket” – mondta.
Az oroszok egy év alatt meg tudják szerezni Donyeck maradék részét ebben a tempóban az amerikaiak szerint, de ha az amerikaiak elvágják a hírszerzési támogatást, ez még gyorsabban felmerülhet.
Jójárt szerint „amerikai részről azért van rugalmasság”, például az ukrán haderő létszámának korlátozásában elfogadhatják a 600 ezer helyett az európaiak által javasolt 800 ezer fős számot. A biztonsági garanciákról azt mondta, az amerikaiak katonai erőkkel támogathatnák Ukrajnát, de ez nem kötelezettség a szöveg szerint. Az ukránok 10 évre kapnának garanciát, de ez megújítható lenne.
A kiszivárgott információk szerint van egy olyan passzus is, hogy ha az ukránok megtámadnák Szentpétervárt vagy Moszkvát, akkor a garancia érvényét vesztené. „Ebből is látszik, hogy eléggé ötletszerű a szöveg, nincs átgondolva”, hiszen mi van akkor, ha más orosz várost támadnának az ukránok – magyarázta a szakértő.
Az ukránok majd meglátják, ha a szövetségeseik leírnak valamit egy papírra, az ér-e valamit, feltehetően szkeptikusak bármilyen írásos biztonsági garanciával szemben. „Az ukránok valami olyasmit szeretnének, hogy ők maguk rendelkezzenek elrettentő potenciállal, ami képes az oroszokat távol tartani” – mondta Jójárt. Ilyenek a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök, amiket saját forrásból is fejlesztenek, mint a Flamingó robotrepülő. Az amerikaiak is erre hajlanak, adnának például Tomahawkokat, és így nem kéne semmit sem vállalniuk. Ez viszont teljesen elfogadhatatlan az oroszoknak.
A nélkülözhetetlen információk
A Trump által eredetileg adott november 27-i határidő, ameddig az ukránoknak választ kellene adniuk valamiféle letárgyalt javaslatra, nem arra vonatkozik, hogy fogadjanak el egy kész dokumentumot, csak legalább legyen előrelépés. Szerinte az ukránok közben úgy láthatják, hogy rábólinthatnak akármire, úgyse lesz semmi sem elegendő az oroszoknak. „Nem érdemes foggal-körömmel ragaszkodni az elképzeléseikhez”, a valóság úgyis kicsorbítja a javaslatokat, mondta.
„Trump fejébe kellene belelátni”, bármi elképzelhető, akár a hírszerzési információk és katonai támogatás megvonása is, ha a tárgyalások rosszul mennek. A Reuters pénteken arról írt, hogy Trump hírszerzési támogatás és a fegyverszállítás leállításával akarhatja belekényszeríteni Ukrajnát az oroszoknak kedvező megállapodásba, habár azóta ezt nem erősítették meg. „Az ukránok is érzik, hogy ott a kés a torkukon” – mondta Jójárt.
„Vannak képességek, amiket az európaiak tudnak pótolni”, de a hírszerzés nem ilyen. Kérdés, mi lenne a Starlinkkel, a SpaceX internetelérést segítő műholdas rendszerével; ezt Elon Muskék simán lekapcsolták egyszer már (most a lengyelek fizetik a használatot az ukránoknak). Ha ezt elvágnák, az végzetes lenne, az ukrán hálózatcentrikus hadviselés alapja ez a rendszer. Fegyverek terén van mozgástér, főleg, mivel a drónok játsszák a főszerepet a háborúban, és azokat Ukrajna is nagyüzemben gyártja. Tüzérségi lőszerben is masszív az ukrán gyártás, az európaiak is adnak nekik eleget. A légvédelem a kritikus pont, a Patriot elfogórakétákat az amerikaiak szállítják Ukrajnának.
Putyin és a gazdasági szempontok
Az európai javaslat alapján ha az oroszok rábólintanak egy fegyverszünetre, „vissza kell hozni őket a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, pozitív perspektívát kell adni nekik” Jójárt szerint. A kiszivárgott információk alapján benne van a javaslatban, hogy ha az oroszok megszegik a feltételeket, visszavezetik a szankciókat.
A jóvátétel is fontos kérdés, a lefoglalt orosz vagyon kamataiból támogatják Ukrajnát. Hamarosan újabb uniós pénzügyi segélyt kéne elfogadni Ukrajna részére, ehhez vagy hitelfelvétel kéne, amit sokan nem akarnak, vagy lefoglalni az orosz vagyont, ami nemzetközi jogi szempontból rizikós lépés. „A befagyasztott orosz pénzeszközöket lényegében ráfordítanák Ukrajna újjáépítésére” az európai tervek szerint a következőképp: az európaiak a lefoglalt orosz vagyonból hiteleznék tovább Ukrajnát, tehát nem magára az újjáépítésre fordítanák a pénzt. Az amerikai javaslat viszont lényegében feloldaná a befagyasztott orosz vagyont, és befektetné Ukrajna újjáépítésébe, amiből még az amerikaiak és oroszok is profitálnának.
Jójárt szerint ugyanakkor „az oroszok számára a gazdasági kérdések másodlagosak voltak”: kidobták a németekkel való különleges kapcsolatot a háború megindításával, Európa pedig lényegében levált az orosz gázról. A szankciókat szeretnék feloldani, és „nyilván az oroszok sem tudják a végtelenségig folytatni a háborút”. Ha megvan a Donbasz, akkor már elérték a minimum területi célt, de a politikai célok, mint a kijevi rezsimváltás és Ukrajna demilitarizálása, nem elérhetőek a háború folytatásával sem. „Egyre nagyobb költség nekik is folytatni a háborút.”
Remélik ugyanakkor, hogy a háború utáni terhek miatt összeomlik Ukrajna. Szerinte Ukrajna a háború után nem tudna egy akkora haderőt fenntartani, mint a mostani, már a 600 ezres is épp reális javaslatnak tűnik, még ha ki is alkudnák az európaiak a masszívabb 800 ezer főt. A Kreml úgy láthatja, hogy az orosz politikai célok hosszú távon elérhetők lesznek háború nélkül is, főleg ha nem kínálnak Ukrajnának perspektívát, például EU-csatlakozásra. Ha ez nincs meg, Ukrajna letérhet a nyugatos demokratizálódó útról.
Szerinte az oroszok is látják a repedéseket Ukrajna támogatásában. Tucatnyi európai állam hajlandó ugyan a végsőkig menni, de nincs meg minden eszközük a támogatáshoz. Az ukrán haderőnek közben komoly problémái vannak, például a mozgósítás terén. „Nem nagyon látom, hogy az oroszokat meg lehetne győzni róla, hogy nem érdemes a háborút folytatni”, az orosz perspektíva az, hogy ha folytatják a harcokat, kedvezőbb feltételekkel tudnak leülni később tárgyalni. Jön a tél, szaporodnak az ukrán kritikus infrastruktúra elleni orosz csapások, próbálják megtörni az ukrán lakosságot. Az oroszoknál is eljön egyszer egy töréspont, de az oroszok szerint az ukránoknál hamarabb fog ez megtörténni.
A háború a propaganda szintjén a Donbaszért indult, „orosz részről ezt minimum területi célnak érzem” – magyarázta Jójárt. A távlati cél az lett volna az oroszoknak, hogy Ukrajnát levágják a tengerről, az eredeti terv is azzal számolt, hogy mennek tovább Odesszáig. Egy életképtelen, gyenge államot akartak, de katonai erővel ezt nem tudják elérni. Így most inkább a saját szélsőségeseik felé akarják mutogatni a Donbasz elfoglalását.
A korrupciós botrány és az ukrán belpolitika
A kiszivárgott amerikai javaslatban 100 napot jelöltek ki a békekötés utáni ukrajnai választások megtartására, ami „nem hiszem, hogy reális” – vélte Jójárt. Ugyanis az elmúlt négy évben „megszűnt az ukrán belpolitika”, és 100 napon belül fel kéne építeniük az ellenzéki pártoknak magukat, kampányolni kéne, biztosítani a választás lebonyolításának feltételeit, hozzáférést kéne szerezni a médiához. Az ukrán politikai elit részéről lenne igény, hogy a befagyott politikát megmozdítsák.
A jelenlegi helyzetet árnyalja a Zelenszkij elnök köreit érintő korrupciós ügy, a pénzmosási ügybe már miniszterek is belebuktak. Egy elmélet szerint az amerikaiak vagy oroszok szivárogtatták ki a 28 pontos béketervet, mert meglátták a lehetőséget a belpolitikai válságban. Az elmélet szerint ebben a helyzetben az ukrán vezetés jobban rákényszeríthető egy kompromisszumra. A másik elmélet szerint Zelenszkijéknek volt érdekük a szivárgás, hogy most inkább a külpolitikán legyen a hangsúly, „de ez a kondíció irreálisnak tűnik”.
A társadalom mindenesetre összezárt Zelenszkij mögött, főleg múlt pénteki beszéde után, amikor azt mondta, egzisztenciális kérdés az országnak, hogy vagy elvesztenek egy kulcsfontosságú szövetségest, vagy feladják a büszkeségüket. Jójárt szerint ez egyelőre háttérbe tolta a korrupció kérdését. A kiszivárgás utáni napon Zelenszkij pártjának volt egy ülése, ami be volt tervezve a korrupciós ügy miatt. Ezen a cél éppen Andrij Jermak elmozdítása lehetett az elnöki hivatalból, de a kiszivárgott béketervek miatt elhalt ez a törekvés a Nép Szolgája párt részéről. Nem evidens Jójárt szerint, hogy Zelenszkij jobb vagy rosszabb pozícióba került-e most, de megmondta a pártjának, hogy addig nem mozdít el senkit, amíg nincs konkrét bizonyíték, ami még nem merült fel.
A hagyományos politikában nincs kihívója Zelenszkijnek, Valerij Zaluzsnij főparancsnokból lett londoni nagykövet a legnépszerűbb figura, de ő nem politikus. Jójárt hozzátette, „valószínűleg nem véletlen, hogy Jermak a korrupciós ügy kirobbanása után és a lemondását követelő hangok közepette épp hozzá utazott Londonba, miután a Steve Witkoffal való isztambuli találkozóját törölték”.
Megjelenés után a cikkünk frissült a Financial Times által említett 19 pontos terv ismert részleteivel és a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatával.
