A magyar kormány „nincs olyan helyzetben, hogy el tudja fogadni” a hiteles hírekről tervezett uniós állásfoglalást, közölte az Európai Unió Tanácsának ülésén Magyarország helyettes állandó képviselője.
Ahogy azt az Euractiv észrevette, Molnár Katalin a találkozó nyilvános részén közölte: úgy látják, hogy az EU-nak nincs jogköre a hiteles hírek felett. Az Európai Uniónak és az intézményeinek nem szabadna kiterjeszteniük a jogköreiket az alapszerződéseken (az EU kvázialkotmányán) túlra jogalkotással vagy jogilag nem kötelező eszközökkel. Ennek alapozna meg az állásfoglalás a kormány aggodalmai szerint, a dokumentum elfogadása elismerné, hogy a hírek és a média terén van jogköre az EU-nak. Ezt egy perben is vitatja a kormány, amelyet az európai médiaszabadság-rendelet ellen indított, emlékeztetett Molnár. (Az idén augusztustól alkalmazott jogszabályra a 27 kormányból 26 mondott igent, a magyar nemet.)
Az EUrologus vette észre, hogy a lengyel kulturális miniszter kifejezetten a magyar kormánynak üzent az ülésen. Marta Cienkowskának nehezére esett megérteni, miért nincs konszenzus a javaslat mögött, úgy gondolta, hogy azt mindannyiuknak támogatni kellene. „Mindannyiunkra áll, hogy a szabad média a demokrácia őre és garanciája.” A blog többek között Lettország képviselőjét is idézte, aki a nyilvános ülésről készült videóban nagyon sajnálta, hogy nincs összhang, és a mesterséges intelligencia szerepére hívta fel a figyelmet.
„Sajnálom, hogy egy ország nem volt képes elfogadni következtetések tervezetét az európai médiaszektor előtt álló komoly kihívások ellenére”
– zárta le a témát az ülést levezető Jakob Engel-Schmidt. A soros elnök, Dánia kulturális minisztere rámutatott: egyetlen másik kormány sem jelezte, hogy ellenezné a szöveget. Javasolta, hogy a teljes testület helyett az elnökség nevében adják ki a szöveget, ezt pedig senki sem vitatta.
Sajnos egy tagállam kormánya nem támogatta az egységet a szabad média és a jog mögött, hogy ne tájékoztasson félre a média – tette hozzá a záró sajtótájékoztatón.
„Aggódom, hogy a magyarok az uniónk egyedüli tagjai, akik úgy döntenek, hogy külön állnak ilyen alapvető demokratikus ügyekben.”
Szerinte problémás üzenetet küld, ha egyetlen tag áll külön. Dolgozniuk kell azon, hogy mindenki elfogadja: a szabad média szerepe, a demokratikus ellenálló-képesség megérdemli a támogatást.
A kormány csütörtökön is vétózott egy állásfoglalást, akkor a felsőoktatási térség stratégiai keretéről.
Ahogy arra a Tanács tájékoztatója is rámutat, a következtetéseinek és állásfoglalásainak „nincsen jogi következménye”. „A Tanács arra használja ezeket a dokumentumokat, hogy kifejezze politikai álláspontját valamely, az EU tevékenységi köréhez kapcsolódó témáról. Az ilyen dokumentumok politikai kötelezettségvállalásokat vagy álláspontokat tartalmaznak – a szerződések nem rendelkeznek ezekről, így ezek jogilag nem kötelező erejűek.”
Cikkünket kiegészítettük az EUrologus és a Tanács ülését záró sajtótájékoztató alapján.
