Netanjahu az iráni néphez: Közel a döntő pillanat. Megpróbáljuk felszabadítani Iránt, a döntés a tiétek

- Szombaton hajnalban 80-nál is több vadászbombázóval támadta Izrael Iránt, éjszaka Libanonban is csapásokat hajtottak végre.
- Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos országoktól a támadás miatt, és azt mondta, ha ők nem támadnak, Irán sem fog rájuk támadni.
- Ezután az iráni fegyveres erők azt állította, nem támadja a szomszédos országokat, de az ott lévő amerikai bázisokat és izraeli célpontokat igen.
- Donald Trump bejelentette, hogy Irán nagyon súlyos csapás fogja érni szombaton.
- Több iráni ajatollah is sürgeti a legfelsőbb vezető utódjának mielőbbi megválasztását, amire akár 24 órán belül is sor kerülhet.
- Dróntámadás érte a Dubaji Nemzetközi Repülőteret, ideiglenesen felfüggesztették a működését, de hamar újra is indult.
- Netanjahu szerint közel a döntő pillanat, megpróbálják felszabadítani Iránt.
- A légvédelmi rendszerek elfogták az amerikai nagykövetségre kilőtt rakétákat Bagdadban.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
A közel-keleti konfliktusról szóló hírfolyamunkat vasárnap folytatjuk.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megerősítette, hogy több üzemanyag-tároló komplexumot is megsemmisített Teheránban. Korábban közzétett felvételeken hatalmas lángok látszottak a város felett.
Az IDF szerint ez egy „jelentős csapás” volt az üzemanyagtartályok ellen, amelyeket állításuk szerint az iráni rezsim közvetlenül és gyakran használt a katonai infrastruktúra működtetéséhez.
(BBC)
Donald Trump elnök az Air Force One fedélzetén válaszolt újságíró kérdésekre. Kiderült többek közt, hogy Irán következő vezetőjének olyan elnököt akar választani, aki nem „vezeti az országot háborúba”, mert az USA nem akar „öt vagy tízévente visszatérni”.
A feltétel nélküli kapitulációról Trump azt mondta, hogy ez akkor következhet be, amikor Irán már nem tud tovább harcolni. Az olajárakról is beszélt az amerikai elnök: szerinte azok emelkedni fognak, de aztán csökkeni is, és „nagyon gyorsan”.
Az iráni állításokról, miszerint az Egyesült Államok megtámadta a Hormuzi-szorosban található Qeshm-szigeten lévő sótalanító üzemet, ami 30 falu vízellátását érintette, Trump azt mondta, hogy semmit sem tud róla.
(BBC)
Donald Trump elnök szombaton Iránra hárította a felelősséget az iráni déli részén található általános iskolára mért csapásért, amelyben legalább 168 gyermek és 14 tanár halt meg. Ezzel ellentmond a CNN, más médiumok és szakértők elemzéseinek, amelyek szerint valószínűleg az amerikai hadsereg a felelős.
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán követte el” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak. Pete Hegseth védelmi miniszter szintén Iránt okolta, és újságíróknak azt mondta: „Az egyetlen fél, amely civileket támad, Irán.”
A Fehér Ház korábban még nem zárta ki, hogy az amerikai katonaság hajtotta végre a támadást. A CNN arról számolt be, hogy műholdas felvételek, földrajzi helymeghatározással ellátott videók, amerikai tisztviselők nyilvános nyilatkozatai és lőszer-szakértők értékelései arra utalnak, hogy az Irán déli részén található Minab városában található általános iskolát február 28-án, nagyjából ugyanabban az időben támadták meg, amikor az amerikai erők valószínűleg az iráni Forradalmi Gárda 600 méterre fekvő bázisára mértek csapást.
Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára szerint Donald Trump amerikai elnök Irán elleni háborúja „nemzetközi tévedésének” eredménye. Trump azt hitte, hogy Iránban is megismételheti a venezuelai modellt, de most stratégiai patthelyzetbe került.
Az iráni állami televíziónak adott szombati interjújában Laridzsáni azt mondta, hogy az Egyesült Államok most „saját téves számításainak mocsarában ragadt”, és hogy Trump nem tudta elérni céljait az Irán elleni csapásokkal. Laridzsáni szerint az iráni vezetés és több mint ezer iráni polgár meggyilkolása nem marad válasz nélkül, Irán nem fog visszavonulni, amíg ezt meg nem torolja, és az agresszort meg nem bünteti. „Trump ezt nem ússza meg szárazon, megfizet” – mondta.
Keir Starmernek, az Egyesült Királyság miniszterelnökének címezte posztját Donald Trump saját közösségi platformján.
„Az Egyesült Királyság, egykor nagy szövetségesünk, talán a legnagyobb közülük, végre komolyan fontolóra veszi, hogy két repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre. Semmi baj, Starmer miniszterelnök úr, már nincs szükségünk rájuk – de nem fogjuk elfelejteni. Nincs szükségünk azokra, akik csak akkor csatlakoznak a háborúhoz, amikor már megnyertük!” – írta szövetségesének az amerikai elnök.

Az amerikai és izraeli jelentések szerint a katonai célokkal haladnak előre, és Irán a harcok nyolcadik napján messze nem tud annyi ballisztikus rakétát és drónt indítani, mint múlt szombaton. Az azonban nem látszik, pontosan meddig folytatódhat a háború, és a rezsim teljes bukásával jár-e majd. Az iráni elnök nyilatkozata ellenére továbbra is rakétákat és drónokat indítanak az Öböl-országok felé. Összefoglaló cikkünket itt olvashatják arról, hogy is áll most a háború.
A légvédelmi rendszerek elfogták a bagdadi amerikai nagykövetségre ma este kilőtt rakétákat, idézi a biztonsági forrásokra hivatkozó AFP-t a Times of Israel.
Ez volt az első ilyen támadás a bagdadi nagykövetség ellen a közel-keleti háború kezdete óta. Az AFP újságírói szerint szombat este hangos robbanások hallatszottak Bagdadban, és az amerikai nagykövetségnek otthont adó, megerősített terület közelében tartózkodó szemtanú arról számolt be, hogy a légvédelmi rendszerek aktiválódtak.
„Négy rakétát lőttek ki a nagykövetség felé” – mondta egy biztonsági tisztviselő, hozzátéve, hogy a légvédelem hármat elfogott, míg egy a nagykövetség légibázisának nyílt területén csapódott be. Két másik biztonsági forrás is megerősítette a támadást, egyikük szerint az összes rakétát lelőtték, beleértve azt is, amely a légibázisra esett.
Az iraki miniszterelnök közölte, hogy utasította a biztonsági erőket, hogy találják meg az amerikai nagykövetség ellen elkövetett terrorcselekmény elkövetőit, mivel az Irakban működő diplomáciai képviseletek és nagykövetségek megcélzása olyan cselekmény, amelyet semmilyen körülmények között nem lehet igazolni vagy elfogadni.
Az Irán ellen folytatott háború változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy videóüzenetben szombat este. Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van az Irán elleni háború következő szakaszára, hogy „destabilizálja a rezsimet és lehetővé tegye a változást” – mondta Netanjahu.
A miniszterelnök azt üzente, hogy az Iráni Forradalmi Gárda tagjait is célba veszik, de aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. „Aki viszont ezt nem teszi meg, annak vére a saját fejére száll” – idézte a Bibliát.

Az iráni népet megszólítva Netanjahu arról beszélt, hogy közel a döntő pillanat, Izrael nem megosztani próbálja Iránt hanem felszabadítani. „De végső soron tiétek a döntés” Irán felszabadításáról – mondta.
Netanjahu bírálta az ENSZ-t, amiért nem emelte fel a hangját, amikor az irániakat a „saját vezetésük mészárolta le”, és bírálta a nyugati vezetőket is „gyengeségükért és erőtlenségükért”, amiért magára hagyták az iráni népet. „Hol volt az ENSZ? Hol voltak a nyugati államok?”
„Sok ország ma pontosan látja, kire számíthat” – mondja Netanjahu. „Izrael a hatalom és a remény világítótornya.” Netanjahu figyelmeztette a libanoni kormányt is, hogy az ő felelősségük a tűzszüneti megállapodás végrehajtása, a Hezbollah lefegyverzése, és ha nem teszi meg ezt, a Hezbollah támadásai katasztrófát hoznak Libanonra. „Eljött az idő, hogy önök is a saját kezükbe vegyék a sorsukat.” Netanjahu azzal zárta beszédét, hogy Izrael mindent meg fog tenni, ami szükséges az izraeli városok és lakosok védelméhez. (Times of Israel)
A CNN teheráni stábja szombat este újabb bombázásokat hallott, éppen akkor, amikor az IDF új „támadási hullámot” jelentett be a városban. Az iráni állami hírügynökség szerint az amerikai és izraeli bombázások célpontja egy teheráni olajfinomító volt.
Eközben a CNN stábja olyan hangokat hallott az iráni fővárosban, amelyek légitámadások sorozatának és hatalmas robbanásoknak tűntek. A tudósítók egy tüzet is láttak Teherán déli részén, az olaj- és gázlétesítmények területén. A támadások körülbelül egy órán át tartottak, és a város keleti, déli és északnyugati részén hallatszottak a robbanások.
Izraeli tisztviselők szerint az izraeli légierő támadást indított az iráni olajipari infrastruktúra ellen Teheránban – írja a Times of Israel, és ezt a közösségi médiára feltöltött felvételek is alátámasztják. Ez lehet az első alkalom a mostani háború kezdete óta, hogy Izrael támadást indít az iráni infrastruktúra ellen. Az IDF nemrégiben közölte, hogy új támadási hullámot indított, de további részleteket csak később közölnek majd.
Donald Trump megérkezett a Delaware állambeli Doverbe, ahol katonai tiszteletadás mellett fogadják annak a hat amerikai katonának a holttestét, akik életüket vesztették egy iráni dróntámadásban Kuvaitban. „ISTEN ÁLDJA ŐKET!” – írta Trump pénteken a Truth Socialön. J. D. Vance alelnökön, a first és second lady-n kívül várhatóan a kabinet tagjai is csatlakoznak az elnökhöz.

Szombaton evakuálták a Dubai Marina környékén található épületeket, miután a rakétavédelmi rendszer által kilőtt lövedékek maradványai megrongálták az egyik felhőkarcoló homlokzatát. Az evakuáltak között voltak a CNN munkatársai is. A dubai médiairoda közösségi médiában közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy az incidensben senki sem sérült meg. Amint a rakéták elfogásának hangja hallatszott a városban és megkezdődött az evakuálás, Dubai és Abu-Dzabi lakossága mobiltelefonos figyelmeztetést kaptak a közeledő rakétákról.
Irán belbiztonsági erői egyre súlyosbodó válsággal néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadásaiban akár 900–1000 ember is meghalhatott – derül ki az Euractiv által megszerzett nyugati hírszerzési értékelésből.
Gyorsan romlik a morál, a belbiztonsági erők szerint ellentmondásos parancsokat kapnak odafentről, így az egységek nem tudják, hogyan tovább, a beszámolók káoszt és összevisszaságot említenek. Sok helyen a parancsnokságnak nem merik jelenteni a súlyos helyzetet, mert félnek a fegyelmi következményektől.
Belső jelentések szerint sok tiszt inkább járművekben vagy ideiglenes szálláson alszik, mintsem hogy olyan bázisokon maradjon, amelyek ismét támadás érhet. Vannak, akik attól tartanak, hogy hamarosan nem kapnak majd fizetést, egyesek azt állítják, hogy a bérek kifizetése máris késik. Sokan felháborodtak azon is, hogy a magas rangú tisztek vagyontárgyakat adnak el és kriptóra váltják a pénzt, hogy külföldre utalhassák. A helyzetről bővebben ebben a cikkben olvashatnak.
Az iráni legfelsőbb vezetőjének megválasztásáért felelős testület egyik tagja azt nyilatkozta, hogy „nagy reményeket fűz” ahhoz, hogy a döntés már a következő 24 órában megszületik – jelentette az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda által felügyelt hírügynökség.
A 88 ajatollahból álló testület nyilatkozó tagja arra kérte a lakosságot, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól. Az elemzők Hamenei fiát tartják az egyik legesélyesebb jelöltnek apja pozíciójára, de az elmúlt héten nem hallottak felőle. (BBC)
Az Egyesült Arab Emírségek elnöke először szólalt meg nyilvánosan, mióta az Egyesült Államok és Izrael támadást indított az Iszlám Köztársaság ellen, és Irán rakétákat lőtt ki öbölbeli szomszédaira. Mohammed bin Zájed al-Nahján kijelentette, hogy országa háborúban áll, de jól tartja magát, és és közölte ellenségeivel, hogy nem könnyű préda.
„Az Egyesült Arab Emírségek bőre vastag, húsa pedig keserű – nem vagyunk könnyű zsákmány” – mondta az emír, aki egyben Abu-Dzabi uralkodója is pénteken, amikor meglátogatta a támadásokban megsérülteket. A felvételt szombaton sugározta az Abu-Dzabi TV.
„Teljesítjük kötelességünket országunk, népünk és lakosaink iránt, akik szintén családunk tagjai” – mondta, majd hozzátette, hogy a hét emírségből álló Egyesült Arab Emírségek meg fogja védeni lakosait.
Egy teljes hét telt el azóta, hogy az iráni rezsim lekapcsolta az országban az internetet, így Irán digitális sötétségbe borult – írja posztjában a NetBlocks.

Az intézkedés azóta is érvényben van, így a lakosság továbbra is el van vágva a fontos hírektől és a riasztásokról sem tud tájékozódni, míg a tisztviselők és az állami média továbbra is hozzáférhet az internethez.
Az amerikai központú, Iránnal foglalkozó Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) szerint az Egyesült Államok és Izrael által szombat óta Iránban végrehajtott támadások következtében meghalt civilek száma péntek délutánra már 1172-re emelkedett.

A HRANA jelentése szerint az áldozatok közül legalább 194 gyerek. A civil áldozatok mellett 176 katona is életét vesztette. A HRANA szerint a csütörtöktől péntek estig tartó támadások során megsérültek a nemzetközi humanitárius jog által védett létesítmények is, köztük a Vöröskereszt egyik épülete, három teheráni lakóépület és az iráni nemzeti olajvállalat egyik létesítménye.
A legújabb konfliktus halálos áldozatainak száma megközelíti a tavaly nyári, 12 napos iráni-izraeli-amerikai háborúban elhunytak számát, amely a HRANA becslései szerint 1190 ember életét követelte Iránban.
Helyi idő szerint szombaton késő este újabb robbanások történtek Bahreinben és Abu Dhabiban, annak ellenére, hogy az iráni elnök korábban arra utalt, hogy a Perzsa-öbölben véget érnek a támadások. Szemtanúk Bahreinben több hangos robbanásról számoltak be, de egyelőre nem tudni, hogy ezeket a becsapódások vagy pedig az elfogások okozták-e, írja a CNN.
Az iráni hírügynökség szerint „hatalmas robbanások történtek az Egyesült Államok bahreini támaszpontjain”. Az Egyesült Arab Emírségek Nemzetbiztonsági Tanácsa az X-en írt arról, hogy „a légvédelmi rendszerek jelenleg rakétatámadásra reagálnak”, és azt tanácsolta az embereknek, hogy maradjanak biztonságos helyen.
„Az iráni fegyveres erők tiszteletben tartják a szomszédos országok szuverenitását, és nem követtek el ellenük támadásokat” – közölte korábban az iráni félhivatalos Mehr hírügynökségen keresztül az iráni hadsereget és Forradalmi Gárdát koordináló Hatam al-Anbija parancsnokság azzal, hogy a korábbi akciók folytatásaként „az Egyesült Államokhoz és a »cionista rezsimhez« tartozó összes katonai bázist és érdekeltséget szárazföldön, tengeren és az űrben a régióban az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek erőteljes csapásai elsődleges célpontjának fogják tekinteni”.
A nyilatkozat Maszúd Peszeskján iráni elnök szavait követte, Peszeskján ugyanis délelőtt bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és azt ígérte, nem fogják támadni őket, kivéve, ha ők támadják meg Iránt.
Az izraeli légierő szombatra virradó éjjel 16 iráni katonai repülőgépet támadott meg egy teheráni repülőtéren, közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF), azt állítva, hogy a repülőgépeket fegyverek szállítására használták a libanoni Hezbollah számára. Az IDF szerint a Mehrabad repülőteret az Iszlám Forradalmi Gárda elit egysége használta „fegyverkezési és finanszírozási központként” Irán közel-keleti szövetségeseinek.
„Ezek a repülőgépek fegyvereket szállítottak a Hezbollahnak, amely a rezsim fő terrorista megbízottjaként szolgál” – közölte az izraeli hadsereg. Az IDF hozzátette, hogy több iráni harci repülőgépet is célba vett, amelyek veszélyt jelentettek az iráni légtérben repülő izraeli repülőgépekre.
A CNN által földrajzi helyre vonatkozóan azonosított videó a Mehrabad repülőtér lángokban álló állapotát mutatta a támadások után. Teheráni lakosok a CNN-nek nagyon intenzív éjszakai bombázásról számoltak be.
Az Egyesült Államok több mint egy tucat charterjárattal több ezer amerikait evakuált biztonságban a Közel-Keletről – jelentette be szombaton a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője a CNN szerint.
A minisztérium az elmúlt napokban növelte a régióból induló charterjáratok számát. Dylan Johnson, a globális közügyekért felelős külügyminiszter-helyettes szombati nyilatkozatában elmondta, hogy a minisztérium tovább növeli a charterjáratok és a földi szállítások számát.
A külügyminisztérium több mint 16 ezer külföldön tartózkodó amerikainak segített biztonsági tanácsadással és segítségnyújtással az utazáshoz, összesen több mint 28 ezer amerikai tért vissza az Egyesült Államokba a Közel-Keletről. Ez a szám magában foglalja azokat is, akik saját maguk utaztak haza a kereskedelmi járatokkal.
Törökország fontolgatja, hogy biztonsági intézkedésként F-16-os repülőgépeket küldjön Észak-Ciprusra, írja a Times of Israel a török védelmi minisztérium egyik forrására hivatkozva.
Hétfőn egy iráni gyártmányú drón csapódott be a szigeten található brit támaszpontra. A kormány szerint a drónt valószínűleg az Irán által támogatott libanoni Hezbollah terrorcsoport lőtte ki, és nem Iránból érkezett.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ciprusnak az incidens után több európai ország is segítséget ígért légvédelmi és egyéb katonai eszközök formájában. Az EU 27 tagállamának védelmi miniszterei a jövő héten tárgyalásokat tartottak volna Nicosiában, de a támadás óta az összes ilyen találkozót online formában tartják meg, elhalasztják.
A CNN riporterei Teheránból tudósítanak, ahol több tüntetést is tartottak. A csatorna csak kormányzati engedéllyel működhet Iránban. Ők az első amerikai tévécsatorna, akik élőben jelentkeztek Teheránból a háború kezdete óta.
Pénteken több ezer iráni radikális gyűlt össze, hogy meggyászolja Ali Hamenei halálát, és elítélje az Egyesült Államokat és Izraelt. Ugyan a megjelentek főleg vallási szélsőségesek voltak, a tömeg a CNN szerint azt mutatja, hogy a kormány még mindig elég erős ahhoz, hogy nagyobb csoportokat vigyen az utcára. Közben az USA és Izrael bombázza az országot, de az irániak nem hajlandóak tárgyalni velük, állításuk szerint hosszú időre elegendő rakétával és drónnal rendelkeznek a harchoz. A stáb ellátogatott a légicsapásban súlyosan megsérült kórházhoz is.
A Dubai Nemzetközi Repülőtér szombaton rövid időre felfüggesztette működését, a közösségi médiában ez a videó terjed, amin egy állítólag Teheránból indított drón becsapódik – valószínűleg – a repülőtér kifutópályáján. A CNN a geolokációs adatok alapján validálta a felvételt, a drón a repülőtér A termináljának keleti végéhez közel csapódott be, bár a videóból nem derül ki egyértelműen, hogy valóban a repülőtér területén landolt-e, és hogy mi sérült meg az ütközés következtében.
A CNN nem talált bizonyítékot arra, hogy a videó egy régebbi felvétel része lenne, és nem találta nyomát mesterséges intelligencia általi manipulációnak sem.
Kuvait közölte, hogy óvintézkedésként csökkentette a nyersolajtermelést és -finomítást az Irán által Kuvait ellen folytatott támadások miatt, és azok miatt az iráni fenyegetések miatt, amik a „Hormuzi-szoroson át közlekedő hajók biztonságos áthaladásával kapcsolatosak”.
A Kuwait Petroleum Corporation állami olajipari vállalat közölte, hogy a lépés része a „kockázatkezelési és üzletmenet-folytonossági stratégiájának”. (Guardian)
Libanonnak le kell fegyvereznie a Hezbollahot, és ha ezt nem teszi meg, azért az ország nagy árat fog fizetni – figyelmeztette a libanoni elnököt szombaton az izraeli védelmi miniszter. Jiszráel Kac egy televíziós nyilatkozatban jelezte, hogy Libanon azt ígérte, hogy lefegyverzik az Iránnal szövetséges fegyveres szervezetet, de az nem történt meg.
Kac közölte, hogy ha választani kell, hogy a saját polgáraikat és katonáikat, vagy Libanont védjék, akkor „a libanoni kormány és egész Libanon fogja megfizetni az árát”.
Megválasztása után Joseph Aoun libanoni elnök megfogadta, hogy lefegyverzik a Hezbollahot, de a szervezet továbbra is működik, és az Irán ellen indított amerikai-izraeli háború kezdete után támadásokat indított Izrael ellen – emlékeztetett a CNN. A támadásokra Izrael széles körű csapásokkal válaszolt libanoni területek ellen. Kac figyelmeztette a libanoni elnököt, hogy, ha nem cselekszik, akkor ők még nagyobb támadásokat fognak indítani.
Több ismert iráni ajatollah is sürgeti az új legfelsőbb vezető mielőbbi megválasztását azután, hogy egy héttel ezelőtt meghalt Ali Hamenei ajatollah az amerikai-izraeli csapásokban.
Nasszer Makarem Sirazi ajatollah gyors cselekvésre szólította fel az ország Szakértői Gyűlését, szombaton azzal, hogy „ennek a fontos ügynek az időben történő megvalósítása nemzeti tekintélyhez és az ügyek lehető legjobb megszervezéséhez vezet.” Felhívásához két másik hitszónok is csatlakozott az iráni állami média szerint.
Azt nem tudni, hogy a 88 ajatollahból álló testület tudott-e már ülésezni az egy héttel ezelőtti amerikai és izraeli légicsapások kezdete óta. Az elemzők Hamenei fiát, tartják az egyik legesélyesebb jelöltnek apja pozíciójára, de az elmúlt héten nem hallottak felőle. (CNN)
Az iráni fegyveres erők tiszteletben tartják a szomszédos országok szuverenitását, és nem követtek el ellenük támadásokat – közölte az iráni félhivatalos Mehr hírügynökségen keresztül az iráni hadsereget és Forradalmi Gárdát koordináló Hatam al-Anbija parancsnokság azzal, hogy a korábbi akciók folytatásaként „az Egyesült Államokhoz és a »cionista rezsimhez« tartozó összes katonai bázist és érdekeltséget szárazföldön, tengeren és az űrben a régióban az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek erőteljes csapásai elsődleges célpontjának fogják tekinteni”.
A nyilatkozat Maszúd Peszeskján iráni elnök szavait követte, Peszeskján ugyanis délelőtt bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és azt ígérte, nem fogják támadni őket, kivéve, ha ők támadják meg Iránt. (Guardian)
Donald Trump szerint az iráni elnök bocsánatkérése és ígérete a szomszédos Öböl menti országok felé csak annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok és Izrael könyörtelen támadást mért Iránra.
„Céljuk az volt, hogy átvegyék az irányítást és uralkodjanak a Közel-Keleten. Ez az első alkalom, hogy Irán több ezer év alatt vereséget szenvedett a környező közel-keleti országoktól. Azt mondták: »Köszönjük, Trump elnök úr!« Én azt mondtam: »Szívesen!« Irán már nem a »Közel-Kelet zsarnoka«, hanem »A KÖZEL-KELET VESZTESE«, és ez így lesz még évtizedekig, amíg meg nem adják magukat, vagy – ami valószínűbb – teljesen össze nem omlanak” – írta Trump a Truth Social közösségi média oldalán.
Azzal folytatta, hogy „ma Iránt nagyon súlyos csapás fogja érni”, majd közölte, hogy Irán rossz viselkedése miatt olyan területek és embercsoportok is „komoly megfontolás tárgyát képezik a teljes megsemmisítés és a biztos halál szempontjából”, amelyeket eddig nem kezeltek célpontként. (Donald Trump / Truth Social)
Átmenetileg felfüggesztették szombaton a Dubaji Nemzetközi Repülőtér működését, miután – ahogy az a BBC által is megerősített felvételen is látható – drón csapódott be annak területére. A lap azt írja, nem világos, hogy a becsapódást egy drón elfogása vagy célzott támadás okozta-e. A repülőtér közelében is dróntámadások miatt adtak ki figyelmeztetést.
A dubaji Emirates Airlines szombaton reggel bejelentette járatainak felfüggesztését, de a bejegyzést azóta törölték, mondván „a délelőtt 11:08-kor közzétett, a működési állapottal kapcsolatos bejegyzésünk már nem aktuális, és a szükségtelen félreértések elkerülése végett töröltük. Az Emirates légitársaság újraindította a működését.”
A dubaji repülőtérről elsőként a szaúdi Dzsiddába és az ausztriai Bécsbe tartó járatok indultak el elsőként. A Dubai Nemzetközi Repülőtér szóvivője közölte, hogy egyes járatok a Dubai International repülőtérről, másik pedig Dubaj második repülőteréről, az Al Maktoum Internationalről közlekednek majd. (CNN)
Libanon nemzetközi hírügynöksége szerint legalább 26 ember, köztük három libanoni katona is meghalt éjjel azokban az összecsapásokban, amik Izrael és Libanon között zajlottak a Bekaa-völgy keleti részén. A libanoni hírügynökség szerint az izraeli támadóegység és a helyi lakosok, valamint fegyveresek közötti összecsapás nyomán heves lövöldözés alakult ki, azt légicsapások is követték.
A Hezbollah szombaton közölte, hogy fegyveresei is részt vettek az összecsapásban, miután izraeli helikoptereket észlelték. Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy éjszaka a Hezbollah dél-libanoni és a Bekaa-völgybeli bázisát vette célba, de nem írtak helikopter-leszállásról vagy szárazföldi hadműveletről. Az IDF szerint a Hezbollah elit kommandós egységének parancsnokait is megtámadták, valamint két elit kommandós parancsnokságot a dél-libanoni térségében. (Guardian, BBC)
