Noha Vlagyimir Putyinnak politikailag veszteséget jelentene, ha az iráni rezsimmel egy újabb szövetségesét és partnerét bukná el, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja másrészről kiszélesítheti az orosz–ukrán háborúban a szankciókkal sújtott, de olajban gazdag Oroszország gazdasági lehetőségeit. Ez pedig előnyhöz juttathatja Putyint Ukrajnával szemben.
Az orosz agresszió ellen ötödik éve védekező ukránokat közben egyrészt aggaszthatja, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások és az iráni válaszcsapások globálisan is megnövelik a rakéták és a légvédelmi rendszerek iránti igényt – azaz csökkenhet az Ukrajnának potenciálisan nyújtható forrás. Emellett pedig a Hormuzi-szoros iráni lezárása, esetleges elaknásítása következtében megugrott olajár növelheti Oroszország bevételeit, megkönnyítve háborús gépezetének finanszírozását.
Igaz, Ukrajna is nyerhet valamit a hadiipar világpiacán a feszültté vált helyzetben: az oroszok elleni védekezés évei alatt olyan képességekre tettek szert a drónos hadviselésben, amelyet most kamatoztathatnak. Volodimir Zelenszkij szerint 11 ország kereste meg őket azzal, hogyan érdemes védekezni az iráni drónok ellen, de megkérnék a segítség árát.
Egy szövetséget elbukhat, de piacot nyerhet
Oroszország nagyon várta Donald Trump visszatérését a Fehér Házba, és az első elnöki éve részben igazolta is ezeket a várakozásokat, amikor az amerikai elnök rendszeresen inkább Ukrajnára gyakorolt nyomást az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Egészében nézve és különösen az elmúlt hónapokban azonban Putyin politikailag sokat veszített az Egyesült Államok elnökének beavatkozásaival, ezek ugyanis Moszkva szövetségeseinek hatalmát törték meg. Januárban Washington egy kommandós akcióval elfogta, és amerikai bíróság elé állította a Venezuelát 13 éven át vezető Nicolás Madurót, majd a február 28. óta tartó amerikai–izraeli légicsapások első napján megölték az Iránt 37 éve irányító Ali Hamenei ajatollahot.
A helyezkedéseket mutatja, hogy Putyin sietett gratulálni Modzstaba Hameneinek, miután vasárnap őt választották meg apja utódjaként az új legfelsőbb vezetőnek. A Kreml honlapján közzétett üzenetben azt írta, ebben a nehéz helyzetben, amikor Irán fegyveres agresszióval néz szembe, Hameneinek nagy bátorságra és eltökéltségre lesz szüksége. Putyin azonban biztos benne, hogy az új iráni vezető az apja nyomdokaiba lépve képes lesz egyesíteni az iráni népet. Mint írta, továbbra is teljes mellszélességgel kiáll az iráni kormány és az iráni emberek mellett, Oroszország pedig szerinte a jövőben is megbízható partnere lesz Iránnak. Ugyanakkor a Kreml egyelőre nem lehet biztos benne, meddig tartanak az amerikai–izraeli légicsapások, és milyen Irán jön a háború után.
Az Irán elleni amerikai légicsapások azonban váratlan ajándékot is hoztak Moszkvának: nemcsak hogy kilőtt az olaj ára – egy ideig 2022 óta nem látott magasságba, alkalmanként 120 dollárig is emelkedett a brent nyers kőolaj hordónkénti ára –, de egy ideig nem is kell rejtegetnie a szankciók miatt most inkább fű alatt zajló kőolajexportját.
Többet, drágábban és könnyebben adhat el, miután az amerikaiak jelezték, hogy egy időre enyhíthetnek az orosz energiahordozók kereskedelmére vonatkozó szankciókon, és mentesíthetik a büntetővámoktól az orosz kőolajból vásárló országokat.
Trump azt mondta, „bizonyos olajjal kapcsolatos szankciókat feloldhat az árak csökkentése érdekében”. A részletekbe nem ment bele, de azt elismerte, hogy hétfőn telefonon egyeztetett Putyinnal. Oroszország hatalmas olajipara számos korlátozással néz szembe – beleértve a nyersolajra vonatkozó ársapkát és a két legnagyobb termelője elleni amerikai szankciókat –, amelyek célja, hogy megfosszák az országot az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges bevételektől.
Az orosz kőolajból vásárló országok esetleges mentesülése a büntetővámok alól elsősorban India miatt meghatározó döntés. India ugyanis egy időre az orosz olaj legnagyobb importőre lett, miután az európai piac lényegében lenullázódott, csak a Barátság kőolajvezeték kapott mentességet 2027-ig, amelyen át Magyarország, Szlovákia és Csehország jutott orosz kőolajhoz. Igaz, utóbbi lényegében már teljesen átállt más beszerzési forrásra, a két előbbit pedig a vezeték leállása fosztotta meg egy időre az útvonaltól, ami nem mellesleg újabb mélypontra lökte a magyar–ukrán kapcsolatokat, miután az Orbán-kormány szerint nem az orosz dróntámadás miatti rongálás az igazi oka a leállásnak, hanem Kijev politikai döntése.
India azonban amerikai nyomásra, a büntetővámoktól tartva csökkentette a részben árnyékflottán érkező orosz olaj importját, és fokozatosan ismét az Öböl menti arab államokhoz fordult, igényeinek 55 százalékát Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek olajmezőiből fedezve.
Az egész világ szeme a Hormuzi-szoroson
Most azonban ez az útvonal egyelőre ellehetetlenült: Irán már múlt hét elején bejelentette, hogy lezártnak kell tekinteni a szorost, amelyen a világ kőolajtermelésének ötöde halad át. A CNN információi szerint kedden már aknákat is elkezdtek kihelyezni, Trump erről azt mondta, nem tudnak ilyenről, de szerdára 16 aknatelepítő hajót vagy csónakot is megsemmisítettek. A britek szerint szerdán három hajót is találat ért a szorosnál. Az iráni Forradalmi Gárda később elismerte, hogy egy thai és egy libériai zászló alatt hajózó teherhajót is megtámadtak, miután szerintük figyelmen kívül hagyták a jelzéseiket, és megpróbáltak „illegálisan áthaladni a Hormuzi-szoroson”.
Irán legfeljebb saját tankereit és a kínaiakét engedi át, így paradox módon most több iráni olaj megy át Iránból Kínába a stratégiailag fontos ponton, mint a háború előtt. Az arab országok nélkül azonban egészében jóval kevesebb, ez vezetett a kőolaj árának emelkedéséhez. Az Egyesült Államok el akarja kerülni a globális kőolajhiányt, így 30 napos mentességet adott Indiának az orosz kőolajat érintő szankciók alól. Ez egyúttal a brentnél egyébként is olcsóbb ural típusú orosz kőolaj árának emelkedését is hozza.
Az olajfeldolgozói révén a világ ötödik legnagyobb dízelexportőrének számító India így visszatérhet az orosz kőolajhoz, kedden vett is belőle 30 millió hordóval. Orosz remények szerint napi kétmillió hordós üzlet is kijöhet Indiával a 30 napos mentesség alatt. Az oroszok ráadásul ezt gyorsan biztosítani is tudják, mivel már most 130 millió hordónyi olajuk van tankereken a tengeren, ahol az utóbbi időben egyre inkább csak a kínai felvevőpiacra számíthattak, miután az amerikai beavatkozások Venezuelában és Iránban épp fontos beszállítóitól vágták el Kínát.
Putyin mozgástere így legalábbis rövid távon nő, de lehet, hogy tovább is: elvégre egyelőre nem tudni, meddig húzódik el az amerikaiak iráni beavatkozása, Trump erről ellentmondásosan nyilatkozik.
Hol „rövid kirándulásról”, hol a célok eléréséhez szükséges további akciókról beszél, ráadásul még az is kérdés, hogyan alakul az iráni rezsim sorsa, amely a legfelsőbb vezető utódjául a megölt Hamenei fiát, Modzstaba Hameneit választotta. Trump korábban elfogadhatatlannak és súlytalannak nevezte Ali Hamenei fiát, kedden pedig azt mondta, nem hiszi, hogy Modzstaba Hamenei békében tudna majd élni. Csalódott, „szerintünk ez csak ugyanazokat a problémákat fogja jelenteni az ország számára”.
Putyin megragadja a pillanatot
Az orosz elnök már azzal is nyert, hogy Trump ismét aktívan beszél vele: hétfőn telefonon hívta őt az amerikai elnök. Ezután Trump veje, Jared Kushner és különmegbízottja, Steve Witkoff Putyin külügyi tanácsadójával, Jurij Usakovval beszélt. Trump és emberei a szokásos módon, rendkívül pozitívan nyilatkoztak a megbeszélésekről, amelyen Ukrajna és Irán ügyeit vitatták meg.
Még az amerikai sajtó katonai forrásokra hivatkozó értesülésein is felülemelkedtek, amelyek szerint az oroszok hírszerzési adatokkal, koordinátákkal segítették Irán ellencsapásait a térség amerikai bázisai ellen. A Fehér Háznak elegendőnek bizonyultak Putyin szavai, amely szerint Moszkva nem adott Iránnak ilyen jellegű információt. A korábban Iránnak eladott orosz légvédelmi rendszerek ugyanakkor nem bizonyultak különösebben hatékonynak az amerikai és az izraeli légicsapások ellen, ami nem különösebben jó ajánlólevél Moszkvának a hadiipar világpiacán.
Putyin most igyekszik átvenni a kezdeményezést a globális energiapiacon.
Ezt rövid idő alatt két ellentétes irányban is megtette. Az elmúlt évek az orosz agresszió miatti nyugati szankciókról, az orosz kőolaj és földgáz visszaszorításáról szóltak. A napokban viszont Putyin jelentette be, hogy talán maga állítja le mielőbb az EU által 2027-ig még engedélyezett földgázexportját – legfeljebb Szlovákia és Magyarország képezne kivételt, „ha megőrzi jelenlegi politikai irányát”. Az iráni háború miatt előállt új helyzetben a héten viszont már arról beszélt, hogy kész a megfelelő mennyiségben földgázzal és kőolajjal ellátni Európát a globális hiány áthidalására.
Oroszországnak ez alapvető érdeke volna, ezzel bebiztosíthatná győzelmét Ukrajna felett, hiszen kérdésessé tenné Ukrajna nyugati támogatásának értelmét, ha eközben ugyanezek az országok az orosz energiahordozók importjával maguk finanszíroznák a háborúzó orosz államot. Az orosz hadsereg ráadásul az ukrán fronton érezhető, de a Starlink műholdas kapcsolatától megfosztva némileg csökkent fölénye ellenére messze van katonai céljaitól, és gondja van az emberi erőforrásokkal is. A mozgósítást politikai okokból 2022 ősze után még egyszer nem akarja megkockáztatni, szerződéses katonákat viszont egyre drágább és egyre nehezebb bevonzania, így az utóbbi időben már az egyetemistákat is megcélozta az állami nyomasztás.
Már nem csak Ukrajnának kell Patriot, a drónvédelemmel viszont fontos tudás birtokosai
Ha a piacra való teljes visszatérést nem is éri el, mindenképpen igaz, hogy az iráni háború elhúzódása a Kreml kezére játszhat és Ukrajnának hátrányt okozhat. Nem csak azzal, hogy az ukrajnai háború iránti figyelem csökken az iráni háború miatt, de azzal is, hogy csökkenhetnek azok a készletek, amelyekből Ukrajna erősíthetné védelmét, még akkor is, ha ehhez meglenne a főként európai országok és az EU által biztosított anyagi fedezet. Orbán Viktor ugyanakkor a Barátság vezeték újraindulásáig az elvben már jóváhagyott 90 milliárd eurós pénzügyi segély megvétózásával fenyegetett.
Az ukrán elnök a múlt héten arra panaszkodott, hogy a Közel-Keleten három nap alatt 800 Patriot-rakétát használtak el, többet, mint amennyit Ukrajna a háború négy éve alatt összesen kapott. „Mindenki tudja, hogy nem áll rendelkezésünkre elég Patriot” – idézte a Kyiv Independent Zelenszkijt, aki hosszú ideje kéri a nyugati támogatóktól az ukrán légvédelem megerősítését az orosz rakétatámadások ellen.
De nemcsak az nehezítheti Ukrajna beszerzéseit, hogy ellövik a készleteket a potenciális forrást jelentő országok, hanem az is, hogy világszerte megnőhet az igény a rakéták és a rakétarendszerek iránt, miközben az Egyesült Államok és Izrael a saját raktárait is igyekszik feltölteni. Zelenszkij már március elején aggódott az iráni háború kézenfekvő következménye miatt. „Mindenkinek világos, hogy a megfelelő fegyverek nekünk létkérdést jelentenek” – mondta az ukrán elnök.
Ugyanakkor Ukrajnának lehetőséget is jelent az iráni konfliktus, amely ismét megmutatta, hogy a drónok megjelenése jelentősen átírja az alapvetően múlt századi tapasztalatokra építő hadászati tankönyveket. Irán ugyanis a vártnál több válaszcsapást hajtott végre drónokkal. Az iráni rezsim a ballisztikus rakéták mellett annyira ráfeküdt a dróngyártásra is, hogy Oroszországnak fontos segítséget nyújtott Sahid típusú drónjainak eladásával az Ukrajna ellen indított háború elején. Később pedig az oroszok a Sahedek alapján kezdtek el saját drónokat gyártani.
Az iráni háborúban hat amerikai katona is iráni dróntámadásban halt meg Kuvaitban, drága radarrendszereket is ilyen olcsó fegyverekkel rongáltak meg. Az amerikai hadseregnek több éve volt arra, hogy ellesse Ukrajnától, hogyan érdemes védekezni a drónok ellen, de nem éltek a lehetőséggel. Erről itt írtunk részletesen.
Európát és Amerikát is érdeklik az ukrán drónok
Ukrajna az elmúlt négy évben saját dróngyártását is felfuttatta, eközben hatalmas harci tapasztalatra is szert tett a drónokkal, mind a támadások, mind a védekezés területén. Az ukránok közös vállalatot hoztak létre Németországgal a drónok gyártására, a franciákkal is folyamatban van az együttműködés kidolgozása. Ukrajna saját gyártása is jelentős, ráadásul ezt már kínai alkatrészek nélkül valósítja meg. Ez kiemelten fontos, miután az Oroszországgal szövetséges Kína a csipek és az ahhoz szükséges ritkaföldfémek területén meghatározó szereppel bír, és ezt kihasználva vissza is tudná fogni a gyártást.
A gyártásról szóló együttműködést Ukrajna az Egyesült Államoknak is felajánlotta. A közel-keleti drónfalról szóló ajánlatot azonban az Axios forrásai szerint végül elutasították az amerikaiak. Most viszont már elfogadnák a segítséget ezen a téren, felismerve, hogy az olcsó drónok nagy károkat tudnak okozni – írta az Axios. „Segítünk annak, aki segít nekünk” – mondta Zelenszkij.
Ezek a szavak többet jelentenek puszta formalitásánál: a Forbes információi szerint Ukrajna már elfogódrónokat is küldött az amerikai hadseregnek. Emellett drónszakértőket küld Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe az iráni drónok elleni védelem megszervezéséhez.
Zelenszkij szerint már 11 ország – köztük az Egyesült Államok és több európai ország – kért együttműködést és az ukrán tapasztalatok megosztását. Elvégre Ukrajna négy éve folyamatosan küzd az orosz dróntámadások ellen, jól ismeri nemcsak az iráni Sahidokat, de az annak alapján továbbfejlesztett orosz Gerany drónokat is.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy a drónok és rakéták elleni közös védelem és az ellenséges országokban fekvő gyártási központok megsemmisítése is terítékre kerülhet. A Reuters szerint az elfogódrónok gyártása és exportja Ukrajnát jelentős bevételhez juttathatja. Így, miközben az iráni konfliktus számos hátránnyal jár az Oroszország ellen védekező Ukrajnának, közvetve növelheti is Ukrajna súlyát a hadiipar világpiacán, és fontos partnerré teheti a védelmét támogató országok szemében.
