A Fehér Ház szóvivője: Trump békepárti, de készen áll a pokol elszabadítására Iránban

Nemcsak Iránban, hanem Libanonban is véget kell vetni a háborúnak – ezt az ENSZ főtitkára, António Guterres mondta helyzetértékelésekor.

Felszólította az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy állítsák le a hadműveleteiket, míg Iránt arra kérte, fejezze be a környékbeli országok elleni légi támadásokat. Guterres felszólította Izraelt arra is, hogy ne lője Libanont, és a Hezbollahnál is azt szeretné elérni, ha abbahagyná a támadásait.

Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu eközben szerdán jelentette be, hogy Libanon déli részén egy valódi ütközőzónát képzelnek el, a Litani folyóig, ami az izraeli határtól 30 kilométerre van.

Guterres szerint a gázai modellt nem szabad lemásolni Libanonban.

Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi az állami rádiónak nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban az általa barátinak tekintett országokon keresztül több üzenetet is küldött Teheránnak. A külügyminiszter szerint ez a típusú kommunikáció nem minősül tárgyalásnak.

„Az a tény, hogy üzeneteket küldenek, és mi figyelmeztetésekkel válaszolunk, vagy ismertetjük az álláspontunkat, nem tárgyalásnak vagy párbeszédnek nevezzük; ez egyszerűen üzenetek cseréje” – hangsúlyozta. (CNN)

A Fehér Ház szóvivőjétől azt is megkérdezték, hogy a háború véget ér-e Donald Trump elnök május közepére (14-15) tervezett kínai útja előtt. Karoline Leavitt megismételte, hogy az Iránnal vívott háború idővonala továbbra is négy-hat hét.

„Mindig is körülbelül négy-hat hetet becsültünk” – jelentette ki. Mivel a bombázások február 28-án kezdődtek, e szerint legkésőbb április közepére véget kell érjen. (CNN)

Karoline Leavitt konkrét adatokat is közölt. Az Egyesült Államok 140 iráni hadihajót pusztított el eddig, a második világháború óta ilyen veszteség egyetlen államot sem ért három hét alatt.

„Teljesen világos, hogy a hadművelet elsöprő katonai diadal volt. Eddig több mint 9000 ellenséges célpontot támadtak. A hadművelet kezdetéhez képest Irán ballisztikusrakéta- és dróntámadásai nagyjából 90 százalékkal csökkentek” – magyarázta a Guardian tudósítása szerint.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szerdai sajtótájékoztatóján rögzítette: Donald Trump erőteljes fenyegetései célba értek, és Irán tárgyalásokat kíván folytatni. Trump hajlandó meghallgatni az ország képviselőit, és konstruktív megbeszéléseket folytatni.

Nincs szükség több halálra és pusztításra. De ha Irán nem fogadja el a jelenlegi helyzetet, ha nem érti meg, hogy katonailag vereséget szenvedett, akkor Trump gondoskodni fog arról, hogy nagyobb csapást szenvedjen el, mint valaha.

Leavitt szerint Trump nem az a típus, aki blöfföl, és készen áll arra, hogy elszabadítsa a poklot.

Kitért arra is, hogy látta a 15 pontos tervről készült híradásokat. Óva inti azonban az újságírókat attól, hogy spekulatív pontokról, névtelen forrásokból származó spekulatív tervekről számoljanak be.

„A Fehér Ház soha nem erősítette meg ezt a tervet. Vannak benne igazságelemek, de amiket olvastam, nem voltak teljesen tényszerűek.”

Egyes hírügynökségek és az iráni állami média arról számolt be, hogy Teherán negatívan reagált az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló, 15 pontos javaslatára, de ellentmondásos nyilatkozatok vannak arról, hogy egyértelműen elutasította-e azt. A Reuters egy magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva ugyanis arról számolt be, hogy Teheránnak kezdetben nem volt pozitív válasza a javaslatra, de még tanulmányozzák és vizsgálják azt. Irán félhivatalos hírügynöksége, a Fársz egy hozzáértő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az állam nem fogadja el a tűzszünetet, és úgy véli, hogy nem lenne logikus tárgyalásokba kezdeni. (Guardian)

36 százalékra süllyed Donald Trump amerikai elnök támogatottsága az Egyesült Államokban a Reuters és az Ipsos közös közvélemény-kutatása szerint. Arra jutottak, az amerikaiaknak nem tetszik, hogy Trump azt ígérte, nem indít háborúkat, erre mégis, ráadásul elszállóban vannak az üzemanyagárak és a megélhetés költségei. Hogy részkérdésekben milyen számok jöttek ki a felmérésben, arról itt olvashat bővebben.

Naim Kasszem, a Hezbollah vezetője elutasította a tárgyalást Izraellel, amíg Libanont támadások érik, és kényszerű megadásnak minősített minden egyeztetést a jelenlegi helyzetben.

„Amikor az izraeli követelések teljesítése érdekében a fegyverek feletti kizárólagos rendelkezést követelik, miközben a megszállás és az agresszió folytatódik, az egy lépés Libanon végzete felé” – írta Kasszem a Telegramon.

A Hezbollah vezére szerint ilyen helyzetben a tárgyalás Izraellel kényszerű megadás lenne, és megfosztaná Libanont minden képességétől. Hozzátette, harcosai eltökéltek, hogy korlátok nélkül folytassák a küzdelmet, ha a konfliktus tovább eszkalálódik.

(CNN)

Az iraki külügyminisztérium utasítást kapott az amerikai nagykövetség ügyvivőjének bekéretésére, miután szerda reggel több iraki katona is meghalt az ország védelmi minisztériumához tartozó egyik egészségügyi klinika elleni támadásban.

„Annak ellenére, hogy Irak folyamatos politikai és gyakorlati erőfeszítéseket tesz, hogy az országot távol tartsa a jelenlegi regionális konfliktustól… a katonai egységeinket célzó, elítélendő támadások továbbra is folytatódnak” – nyilatkozta Szabáh an-Numán katonai szóvivő.

Az iraki védelmi minisztérium korábban közölte, hogy az ország nyugati részén, Anbár tartományban hét iraki katona meghalt egy légicsapásban. Azt viszont nem árulták el, ki hajtotta végre a támadást.

A szóvivő szerint a támadás „kimeríti a nemzetközi jogot és az államközi kapcsolatokat szabályozó normákat sértő bűncselekmény fogalmát, és aláássa az iraki és az amerikai nép közötti kapcsolatot”. Hozzátette, az iraki külügyminiszter ismertetni fogja az amerikai ügyvivővel Irak határozott és rendíthetetlen álláspontját a szuverenitásának védelméről, valamint az ilyen felelőtlen akciók elítéléséről.

Kedden vélhetően amerikai–izraeli légicsapások értek egy katonai parancsnokságot Nyugat-Irakban, ami a Népi Mozgósítási Erőkhöz (PMF), az Irán által támogatott síita milícia ernyőszervezethez tartozik. A helyi hatóságok arról is beszámoltak, hogy az észak-iraki Irbil városában található katonai bázison legalább hat kurd pesmerga harcos meghalt, további harminc pedig megsebesült.

(CNN)

A Pentagon bejelentette, hogy fokozza több védelmi rendszer és hadianyag gyártását. Az amerikai hadügyminisztérium honlapján azt írták, hogy felgyorsítják a precíziós csapásmérő rakéták gyártását, valamint a THAAD rendszer keresőfejeinek előállítását. A minisztérium közlése szerint így helyezik háborús készültségbe a védelmi ipart. Mint írták, növelik a navigációs rendszerek és az elektronikai hadviselési eszközök gyártását is. (BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden kiterjedt támadást hajtottak végre egy víz alatti kutatóközpont ellen az iráni Iszfahánban. Az izraeli hadsereg állítása szerint ez az egyetlen olyan létesítmény az országban, ahol a tengeralattjárókat gyártanak és egyéb támogatást nyújtanak az iráni haditengerészetnek. Irán egyelőre nem reagált a támadás hírére. (BBC)

Egy thaiföldi olajszállító hajó biztonságosan áthaladt a Hormuzi-szoroson, miután Irán tárgyalt Ománnal, közölte Szihaszak Phuangketkeo thaiföldi külügyminiszter.

„Azt kértem, hogy amennyiben thaiföldi hajóknak át kell haladniuk a szoroson, tudnának-e segíteni a biztonságos átjutás garantálásában” – mondta Phuangketkeo újságíróknak. Szerinte Irán azt válaszolta, gondoskodnak róla, és kérték, hogy adják meg az áthaladó hajók nevét. Irán korábban jelezte, hogy átengedi a nem ellenséges hajókat a Hormuzi-szoroson, ha azok egyeztetnek velük.

A Bangchak Corporation thaiföldi energiavállalat kedd este megerősítette, hogy egy tanker, amely hetek óta a Perzsa-öbölben vesztegelt, épségben átjutott a tengeri átjárón. A cég szerint a hajó már az Indiai-óceánon halad, és április elejére megérkezik Thaiföldre.

(Reuters)

Szerdán a brent kőolaj hordónkénti ára 100 dollár alá csökkent, miután Donald Trump a hírek szerint 15 pontos tűzszüneti javaslatot küldött Iránnak. A CNN azt írta, hogy West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj átlagára 4,6 százalékkal, hordónként 88 dollárra esett vissza. A kereskedést befolyásolta a konfliktus lezárásának lehetősége, ami enyhítené a globális olajellátásra nehezedő nyomást. A Guardian pedig arról számolt be, hogy az ázsiai és európai részvénypiacok is erősödtek: a tokiói Nikkei index 2,9 százalékkal, a londoni FTSE 100 index 1 százalékkal, a német Dax pedig 1,8 százalékkal emelkedett.

„Szorosan figyelemmel kísérünk minden amerikai mozgást a régióban, különösen a csapatösszevonásokat” – írta közösségi oldalán Mohammad Báger Gálibáf, az iráni parlament házelnöke. Azután posztolt az iráni parlament házelnöke, hogy több amerikai lap azt írta, az Egyesült Államok ezer vagy kétezer katonát küldhet a Közel-Keletre a már ott állomásozó csapatok mellé.

(Guardian)

Nir Barkat izraeli gazdasági miniszter szerint nem valószínű, hogy Irán beleegyezik az amerikai kormány 15 pontos tűzszüneti javaslatába. A miniszter a tervet papíron szépnek nevezte, de ennek megvalósításához szerinte garanciák kellenek.

Nir Barkat a BBC-nek azt mondta, a teheráni rezsim nem fog megváltozni, és Izrael célja, hogy Iránnak ne legyenek atomfegyverei, rakétái és szövetséges milíciái.

„Vagy holnap elérjük ezt a célt azzal, hogy felemelik a fehér zászlót, vagy aláírnak és betartanak egy megállapodást, vagy további csapásokat kell mérnünk az iráni rezsimre, beleértve azt is, amit szerintem Trump elnök tervez... Bízom benne, hogy Trump elnök és Netanjahu miniszterelnök a célokról egy véleményen vannak, és így vagy úgy, de el fogjuk érni azokat” – fogalmazott.

Izrael gazdasági minisztere szerint Trump talán elindítja a párbeszédet, de csapatokat is küld a régióba, és ezzel azt üzeni az iráni népnek, hogy nem viccelnek. Azt viszont nem árulta el, hogy az Egyesült Államok és Izrael álláspontja egyezik-e a 15 pontos javaslatról.

Az Öböl menti országok szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kijelentették, hogy az iráni csapások számukra egzisztenciális fenyegetést jelentenek, és elítélték az infrastruktúrájukat ért támadásokat is.

Az amerikai–izraeli támadásokra válaszul Irán megtorló csapásokat mért az Öböl-országok energiaipari és polgári infrastruktúrájára.

„Egzisztenciális fenyegetés éri a nemzetközi és regionális biztonságot. Ez az agresszív megközelítés aláássa a nemzetközi jogot és a szuverenitást” – mondta Kuvait nagykövete, Nászer Abdalláh H. M. al-Hajen a genfi székhelyű tanácsnak. Más Öböl menti államok is elítélték Irán akcióit, szerintük ezek a terror terjesztésére irányulnak.

A 47 tagú tanács országai szavazni fognak az indítványról, amely elítéli az iráni csapásokat, jóvátételt követel Irántól, és felkéri az ENSZ emberi jogi főbiztosát a közel-keleti helyzet nyomon követésére.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa sürgette az országokat az iráni háború lezárására, hozzátéve, hogy a közel-keleti helyzet rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan. „A civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásoknak véget kell vetni. Ha ezek szándékosak, az ilyen támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek” – mondta.

Ali Bahreini, Irán ENSZ-nagykövete a vádakra reagálva úgy fogalmazott: „Mindannyiuk nevében harcolunk egy olyan ellenség ellen, amely, ha ma nem fékezzük meg, holnap megállíthatatlan lesz.” Teherán szintén rendkívüli ülést hívott össze egy iskolát ért csapás miatt.

(Reuters)

Irán pakisztáni nagykövete, Reza Amiri-Mogaddam kijelentette, hogy „sem közvetlen, sem közvetett tárgyalások” nem zajlanak az Egyesült Államok és Teherán között. A nagykövet az IRNA iráni állami hírügynökség szerint hozzátette: „a baráti országok igyekeznek megteremteni a párbeszéd alapjait Teherán és Washington között, ami reményeink szerint gyümölcsöző lesz e kényszerített háború lezárásában.”

Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök kedden arról posztolt, hogy országa kész helyszínt biztosítani a konfliktus rendezését célzó tárgyalásoknak.

Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy Washington konstruktív tárgyalásokat folytat Teheránnal. Irán központi katonai parancsnokságának szóvivője viszont úgy reagált, hogy az USA saját magával tárgyal.

(BBC)

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerdán a spanyol kongresszus előtt mondott beszédében bírálta az Irán ellen indított amerikai–izraeli támadásokat, szerinte azok egy „igazságtalan és illegális háború” részei.

Sánchez kijelentette, hogy az USA és Izrael „aláásta a nemzetközi jogot, destabilizálta a Közel-Keletet, valamint újra fellobbantotta a konfliktusokat Irakban és Libanonban”. A spanyol kormányfő azt mondta, az Egyesült Államok és Izrael bizonytalanságot hozott a Perzsa-öböl országaira, amelyek szerinte Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő döntései miatt váltak gyorsan sebezhetővé.

Sánchez azzal is vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy erősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök pozícióját az Ukrajna ellen indított háborúban. Szerinte Oroszország profitál a növekvő üzemanyagárakból és a szankciók feloldásából, amit szintén az amerikai kormány idézett elő.

A spanyol kormány korábban nem engedte, hogy az amerikaiak használják a rotai és moróni katonai bázisokat Irán ellen. Trump emiatt berágott a spanyolokra, és közölte, hogy megszakítana velük minden kereskedelmi kapcsolatot. Az amerikai elnök és a spanyol kormány konfliktusáról itt írtunk bővebben.

(CNN)

Kína szerdán kijelentette, hogy támogat minden olyan törekvést, amely a közel-keleti feszültségek enyhítésére és a béketárgyalások megkezdésére irányul.

„A tűzszünet és az ellenségeskedés beszüntetése az elsődleges prioritás, a továbblépés útja pedig a párbeszéd és a tárgyalások” – mondta Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője Pekingben.

A szóvivő szerint Vang Ji kínai külügyminiszter kedden közölte iráni kollégájával, Abbász Aragcsival: a feleknek meg kell ragadniuk minden lehetőséget a békére, hogy a béketárgyalások minél hamarabb elkezdődhessenek. „Támogatunk minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet deeszkalációjához és a párbeszéd újraindításához vezet” – tette hozzá Lin Csien, amikor Pakisztán közvetítő szerepéről kérdezték.

(AP)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint két kulcsfontosságú létesítményre mértek csapást Teheránban, ezeket tengeri robotrepülőgépek (cirkálórakéták) fejlesztésére használtak.

Az IDF a Telegramon azt írta, hogy a támadások az elmúlt napokban súlyos károkat okoztak a létesítményeknél, és az elpusztított robotrepülőgépek képesek lettek volna „tengeri és szárazföldi célpontok gyors megsemmisítésére”. Hozzátették, hogy a csapások újabb lépést jelentenek a teheráni rezsim gyártási infrastruktúrájának meggyengítésében.

(BBC)

A Hezbollah szerdán közölte, hogy légvédelmi egységei föld-levegő rakétákat lőttek ki egy izraeli vadászgépre, amely kedd este hajtott végre csapásokat Dél-Libanon felett. A libanoni szervezet állítása szerint visszavonulásra kényszerítették a repülőgépet. Hozzátették, ez volt az első alkalom, hogy ilyen típusú rakétákat lőttek ki, mióta Izraellel megint elkezdték támadni egymást. (AP)

A 26. napjába lépett az iráni internetleállás – posztolta a Netblocks internetfigyelő szervezet az X-oldalán. Mint írták, az irániak nem férnek hozzá a globális hálózathoz, de a BBC szerint néhányaknak időnként van hozzáférésük az internethez az országban.

Két pakisztáni tisztviselő szerdán közölte az AP hírügynökséggel, hogy Irán egy 15 pontos követeléslistát kapott az Egyesült Államoktól a tűzszünet elérése érdekében.

A tisztviselők úgy jellemezték a javaslatot, mint ami érinti a szankciók enyhítését, a polgári célú nukleáris együttműködést, Irán nukleáris programjának korlátozását, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általi ellenőrzését, a rakétakorlátozásokat és a hajók átkelésének biztosítását a Hormuzi-szoroson keresztül.

Irán továbbra is tagadja, hogy egyeztetne az Egyesült Államokkal, közben Trump hétfőn bejelentette, hogy Washington konstruktív tárgyalásokat folytat Teheránnal. A témáról itt írtunk bővebben.

Irán központi katonai parancsnokságának szóvivője az Egyesült Államok vagy Trump említése nélkül beszélt „önjelölt globális szuperhatalomról”, majd közölte, hogy ne nevezzék a vereségüket megállapodásnak. Ebrahim Zolfagári az iráni sajtóban megjelent videóüzenetében úgy fogalmazott:

„A belső konfliktusaitok már elérték azt a szintet, hogy saját magatokkal tárgyaltok?”

A szóvivő szerint soha nem fogják látni a régiós befektetéseiket, a korábbi energia- és olajárakat, amíg meg nem értik, hogy a térség stabilitását az iráni fegyveres erők garantálják. Majd hozzátette: „olyan valaki, mint mi, soha nem fog kiegyezni olyan valakivel, mint ti. Sem most, sem soha.”

(BBC)

A CNN két ügyre rálátó forrása szerint az amerikai hadsereg 82. légideszant-hadosztályának nagyjából ezer katonája számít arra, hogy a következő napokban a Közel-Keletre vezénylik őket.

A források azt állítják, hogy a kontingens tagja Brandon Tegtmeier vezérőrnagy, a 82. légideszant-hadosztály parancsnoka, a hadosztály vezérkara, valamint az 1. dandár egyik zászlóalja is, amely jelenleg a hadosztály azonnali reagálású erejeként (IRF) működik. Az egyik forrás szerint a hadosztály vezérkarának és a zászlóaljnak az első egységei várhatóan egy héten belül megkezdik a bevetést. A dandár többi egysége szintén készenlétben áll majd a bevetésre, bár ezek az elképzelések a helyzet alakulásával változhatnak.

A dandár lesz a „készenléti egység” a Közel-Keleten, amely szükség esetén bármikor mozgósítható – mondta az egyik forrás. A 82. légideszant-hadosztály hasonló mozgósítást hajtott végre 2020-ban, miután likvidálták Kaszim Szolejmánit, a külföldi milíciákat is koordináló iráni Kudsz Erők parancsnokát.

Az első forrás szerint még nem adtak ki hivatalos bevetési parancsot, de az bármelyik pillanatban megtörténhet. Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államok konstruktív tárgyalásokat folytat Iránnal, ezért elhalasztja az erőművek ellen belengetett támadást. Irán viszont tagadta, hogy bármilyen egyeztetés zajlik az USA-val.

A tárgyalások ellenére több ezer amerikai katona érkezik a térségbe a 82. légideszant-hadosztályon kívül.

Az iráni állami média jelentése szerint szerda kora reggel az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy újabb támadássorozatot indított Izraelben, többek között Tel-Avivban, valamint amerikai bázisok ellen Kuvaitban, Jordániában és Bahreinben. (Guardian)

Az iráni ENSZ-képviselet által közzétett üzenetben Irán kijelentette, hogy „nem ellenséges hajók” áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson, feltéve, hogy egyeztetnek „az illetékes iráni hatóságokkal”. A BBC cikke szerint ezzel az üzenettel hivatalossá vált az elmúlt napok gyakorlata, amely során egyes országok vagy vállalatok csendben tárgyaltak hajóik biztonságos áthaladásáról a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.

Az X-en közzétett bejegyzésben kijelentik, hogy a hajók akkor részesülhetnek ebben a lehetőségben, „ha nem vesznek részt Irán elleni agresszív cselekményekben, nem támogatják azokat, és teljes mértékben betartják a kihirdetett biztonsági előírásokat”. A hónap eleje óta a Hormuzi-szoroson kínai, indiai és pakisztáni hajók is sikerrel jutottak át.

Az olajszállításban jelentősen érintett Hormuzi-szoros szabad hajózása kiemelt helyet kap abban a 15 pontos tervben, amelyet a Fehér Ház a háború befejezésére vonatkozóan küldött Iránnak Pakisztánon keresztül, és amelyről az amerikai és izraeli média is beszámolt. (BBC)

• Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatnak Iránnal, ezért elhalasztja az erőművek ellen belengetett támadást.
• Irán szerint nincs szó egyeztetésről, az amerikai elnök meghátrált, időt akar nyerni, és az olajárat próbálja manipulálni a bejelentéssel.
• Trump szerint Irán beleegyezett, hogy nem lesz soha atomfegyvere.
• Az izraeli hadsereg szerint az iráni rakétaindító állások 70 százalékát megsemmisítették vagy harcképtelenné tették.
• Irán azt állítja, hogy támadás érte a busheri atomerőmű területét.
• Az izraeli hatóságok szerint iráni rakéták érték el Tel-Avivot, hat ember sérült meg könnyebben. Izrael vizsgálja, miért nem tudták elfogni a Tel-Avivba becsapódó iráni rakétát.
• Izrael biztonsági övezetet tartana fenn Dél-Libanonban a Hezbollah jelentette fenyegetés megszűnéséig.
• Ismét drágul a kőolaj, a brent hordónkénti ára kedden újra 100 dollár fölé került.
• Irán megnevezte Ali Laridzsáni utódját a nemzetbiztonsági tanács élén.