- Iráni dróntalálat ért egy teljesen feltöltött kuvaiti olajszállító hajót Dubajban kedd hajnalban, a hajón tűz keletkezett.
- Meghalt két ENSZ-békefenntartó Dél-Libanonban, de egyelőre tisztázatlan, ki felelős a támadásért.
- A Pentagon határozottan cáfolta Pete Hegseth brókere befektetést keresett volna az iráni háború előtt.
- Nyolcszáznál több Tomahawk rakétát használt fel az amerikai haditengerészet a közel-keleti konfliktus kezdete óta.
- Irán kazettás bombákkal támadhatta Izrael középső részét, miközben Teheránt újabb légicsapások érték.
- Olaszország nem engedte, hogy az amerikai hadsereg használja a Sigonella légibázist, Trump szerint Franciaország pedig nem egyezett bele, hogy az amerikai katonai gépek használják a légterét.
- Az amerikai elnök szerint azok az országok, amik a Hormuzi-szoros körüli korlátozások miatt nem jutnak üzemanyaghoz, maguknak kell megoldaniuk a helyzetet.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint Washington pontosan látja, mit tesz Oroszország és Kína Iránnal kapcsolatban, és kezeli a helyzetet. A Pentagonban tartott tájékoztatón egy olyan kérdésre reagált, ami szerint Moszkva hírszerzési információkat adhat át Teheránnak az amerikai csapatmozgásokról.
Hegseth arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok dolgozik a Hormuzi-szoros teljes újranyitásán, ugyanakkor megismételte Donald Trump álláspontját, miszerint más országoknak is részt kell vállalniuk ebben.
A Pentagon vezetése szerint a térségbe vezényelt több ezer amerikai tengerészgyalogos nem feltétlenül egy szárazföldi invázió előkészítését jelenti. Dan Caine vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy az erők más feladatokra is bevethetők a jelenlegi hadműveletek során.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során arról beszélt török kollégájának, hogy ismétlődően hamis zászlós műveletek zajlanak, amelyek célja a térségbeli kapcsolatok aláásása.
Az iráni külügy szerint ezek az akciók a feszültség további növelését szolgálhatják. A figyelmeztetés egy nappal azután hangzott el, hogy a NATO elfogott egy Iránból indított ballisztikus rakétát Törökország felett.
Az eset tovább növelte a regionális feszültséget. Törökország eközben közvetítő szerepet próbál betölteni Washington és Teherán között más térségbeli országokkal együtt, annak érdekében, hogy csökkentsék a feszültséget, és lezárják a konfliktust.
Dan Caine amerikai vezérkari főnök szerint az Egyesült Államok erői már több mint 11 ezer csapást hajtottak végre iráni célpontok ellen a háború során. A Pentagonban tartott tájékoztatón azt mondta, a műveletek elsősorban rakétaképességek, gyártó- és tároló létesítmények, valamint kutatási központok ellen irányultak.
Caine arról is beszélt, hogy az amerikai légifölénynek köszönhetően megkezdődtek a szárazföld feletti B–52-es bombázók bevetések. Ez azt jelzi, hogy az amerikai erők egyre mélyebben és közvetlenebbül tudnak csapást mérni iráni célpontokra.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy Pentagonban tartott tájékoztatón közölte, hogy szombaton a Közel-Keleten járt, ahol személyesen is megtekintette az Irán elleni hadműveleteket.
Azt mondta, az Epic Fury hadművelet eddig sikeresnek bizonyult. Hegseth szerint az elmúlt 24 órában jelentősen csökkent az Irán által indított rakéták és drónok száma. Donald Trump álláspontját visszhangozva azt állította, hogy a támadások nyomán gyakorlatilag „rezsimváltás történt” Iránban.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy az új iráni vezetésnek „bölcsebbnek kell lennie”, és jelezte: az Egyesült Államok kész megállapodást kötni. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Teherán nem hajlandó erre, Washington még intenzívebb katonai fellépést helyez kilátásba.
Az Egyesült Államokban ismét 4 dollár fölé emelkedett az átlagos benzinár gallononként, ami több mint három éve nem fordult elő. Az amerikai autómobil szövetség adatai szerint az ár elérte a 4,018 dollárt, ami jól mutatja, hogy az iráni háború milyen hatással van az üzemanyagköltségekre.
A benzin ára február vége óta meredeken nőtt: több mint egy dollárral emelkedett gallononként azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Az árak napokig a 4 dolláros szint közelében voltak, mielőtt most átlépték ezt a határt.
A háttérben továbbra is bizonytalan a helyzet: miközben diplomáciai tárgyalások lehetősége is felmerült, az Egyesült Államok katonai jelenlétet növel a térségben, és újabb csapások lehetőségét is lebegteti. Elemzők szerint ugyan nem a 2022-es, 5 dollár körüli csúcsról van szó, de az autósok hamar megérezhetik az árak emelkedését.
(CBS News)
António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn telefonon egyeztetett Maszúd Peszeskján iráni elnökkel, és arra kérte, hogy biztosítsa a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban. Costa hangsúlyozta, hogy a térség egyik kulcsfontosságú kereskedelmi és energiapiaci útvonaláról van szó.
Az uniós vezető a diplomáciai megoldások felé való elmozdulást és a feszültség csökkentését sürgette. Közlése szerint Iránnak fel kell hagynia az általa elfogadhatatlannak nevezett támadásokkal a régió országai ellen.
Costa kiemelte a civilek és a polgári infrastruktúra védelmének fontosságát, valamint a nemzetközi jog betartását. Hozzátette, hogy az ártatlan áldozatok – köztük a minabi iskola érintettjei – halála különösen aggasztó.
Donald Trump amerikai elnök szerint Franciaország nem engedte, hogy az Izrael felé tartó, fegyvereket szállító amerikai repülőgépek átrepüljenek a légterén. Trump a Truth Social felületén azt írta, hogy Franciaország „nagyon nem volt segítőkész” az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában.
A bejegyzésben élesen bírálta Párizst, és azt állította, hogy az ország akadályozta a katonai támogatás eljuttatását Izraelhez. Azt is hozzátette, hogy az általa „Irán mészárosának” nevezett célpontot szerinte már sikeresen kiiktatták.
Dévai László
Libanoni médiumok szerint izraeli légicsapás érte Bejrút déli külvárosát, amely a Hezbollah egyik erős bázisának számít, írja a Times of Israel. A támadást megelőzően az izraeli hadsereg evakuációs figyelmeztetést adott ki a térségre.
Az izraeli hadsereg később megerősítette, hogy végrehajtotta a csapásokat, és közlése szerint a Hezbollah infrastruktúráját vették célba. A hadsereg egy újabb támadási hullámról beszélt a libanoni fővárosban. További részleteket egyelőre nem közöltek, az IDF későbbre ígért részletesebb tájékoztatást.
Dévai László
Donald Trump amerikai elnök szerint azok az országok, amik a Hormuzi-szoros körüli korlátozások miatt nem jutnak üzemanyaghoz – például az Egyesült Királyság –, maguknak kell megoldaniuk a helyzetet.
A Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésben azt írta: „menjenek a szoroshoz, és egyszerűen szerezzék meg”. Trump úgy fogalmazott, hogy ezeknek az országoknak „meg kell tanulniuk saját magukért harcolni”, mert az Egyesült Államok nem fog többé segítséget nyújtani.
Külön kiemelte azokat az államokat, amelyek szerinte nem vettek részt az Irán elleni katonai fellépésben. A bejegyzésben azt is állította, hogy Irán „gyakorlatilag megsemmisült”, és a „nehezén már túl vannak”. Posztját azzal zárta: „szerezzétek meg magatok az olajat”.
Az izraeli hadsereg szóvivője, Nadav Shoshani szerint Izrael felkészült arra, hogy még hetekig folytassa a műveleteket Irán ellen. A Reutersnek nyilatkozva azt mondta, rendelkezésre állnak a szükséges célpontok, fegyverek és erők, a folytatásról pedig a politikai vezetés dönt.
A kijelentés azután hangzott el, hogy Benjámin Netanjahu hétfőn arról beszélt: a háború már félidőnél tart. Hozzátette, hogy ez a megfogalmazás a kitűzött célokra vonatkozik, nem pedig az időtartamra. A nyilatkozatok arra utalnak, hogy Izrael egyelőre nem tervezi a hadműveletek gyors lezárását, és a konfliktus elhúzódására készül.
Erre rímel az EU energiaügyi biztosának, Dan Jorgensennek a hétfői levele, amiben arra kérte a minisztereket egy rendkívüli ülés előtt, hogy időben tegyék meg a szükséges előkészületeket egy tartósabb energiapiaci fennakadás lehetőségére.
Olaszország megtagadta, hogy az amerikai hadsereg használja a szicíliai Sigonella légibázist közel-keleti műveletekhez – írja a Reuters egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A döntés szerint az amerikai katonai repülőgépek nem szállhattak volna le a bázison, mielőtt továbbindultak volna a Közel-Keletre. A sajtóértesülések szerint több amerikai bombázó is érintett lehetett, amelyek a szicíliai támaszponton álltak volna meg.
A pontos számot és az időzítést azonban nem hozták nyilvánosságra. A döntés hátterében az állhat, hogy az Egyesült Államok nem kért hivatalos engedélyt, és az olasz katonai vezetést sem vonták be a folyamatba, pedig ezt a vonatkozó megállapodások előírják.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a CNN-nek megerősítette, hogy elutasította azt az amerikai kérést, hogy katonai repülőgépek használhassák a bázist. A beszámolók szerint a kérelem akkor érkezett, amikor a gépek már a levegőben voltak.
Az olasz állami média szerint sem engedélykérés, sem egyeztetés nem történt az olasz katonai vezetéssel, pedig ezt a kétoldalú megállapodások előírják. A hatóságok szerint a járatok nem számítottak szokásos vagy logisztikai műveletnek, így nem estek a meglévő egyezmények hatálya alá.
Törökország elítélte az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erő (UNIFIL) munkatársait célzó támadásokat, amiket a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezett. A török külügyminisztérium közlése szerint a békefenntartók elleni fellépések elfogadhatatlanok.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni. A nyilatkozat szerint az ilyen támadások aláássák a nemzetközi biztonsági erőfeszítéseket a térségben.
A közlemény egyúttal bírálta Izrael libanoni hadműveleteit is, amelyek szerintük tovább növelik a regionális instabilitást. Törökország a nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy lépjen fel Izrael terjeszkedése, agressziója és megszállása ellen.
Korábban a Telex is megírta, hogy meghalt két ENSZ-békefenntartó Dél-Libanonban, de egyelőre tisztázatlan, ki felelős a támadásért. Az eset után Franciaország kezdeményezte, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését. Az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erő (UNIFIL) szerint a támadásban további két békefenntartó megsérült, egyikük súlyosan.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac megerősítette, hogy az izraeli hadsereg új biztonsági övezetet kíván létrehozni Dél-Libanonban. A közlése szerint a határ menti libanoni falvakban lévő házakat lerombolnák, a Gázában alkalmazott műveleti mintákhoz hasonlóan, hogy megszüntessék a határ közeli fenyegetéseket.
Kac azt mondta, a hadművelet végén az izraeli hadsereg a Litáni folyóig terjedő terület felett biztonsági ellenőrzést tartana fenn. A terv részeként több mint 600 ezer dél-libanoni lakos visszatérését is megakadályoznák a folyótól délre eső térségbe addig, amíg Izrael északi részének biztonságát nem látják garantáltnak.
A miniszter szerint Izrael célja, hogy leválassza Libanont az iráni térségről, és hogy megszüntesse a Hezbollah okozta fenyegetést. Hozzátette, hogy az ország tartós katonai jelenléttel is alakítani kívánja a helyzetet Libanonban.
A Korean Air bejelentette, hogy vészhelyzeti működési módba lép a közel-keleti háború miatt megugró üzemanyagköltségek kezelésére. A légitársaság szerint a helyzet jelentős pénzügyi nyomást helyez a működésre.
A vállalat közölte, hogy belső célokat határoz meg a nem létfontosságú kiadások csökkentésére, miközben igyekszik fenntartani a járatok működését. A konkrét intézkedéseket egyelőre nem részletezték, és azt sem erősítették meg, hogy sor kerül-e jelentősebb járatcsökkentésekre.
A költségcsökkentő lépéseket áprilistól, több szakaszban vezetik be. A légitársaság szerint az üzemanyagköltségek már ebben a hónapban több mint kétszeresére nőhetnek a korábbi üzleti tervekben szereplő előrejelzésekhez képest.
(AP)
Az izraeli hadsereg szóvivője szerint elbocsátottak egy katonát, miután nem megfelelő megjegyzéseket tett a CNN stábtagjainak.
Az eset még a múlt héten történt Ciszjordániában, amikor a katona egysége feltartóztatta és őrizetbe vette az újságírókat. A történtek miatt több érintett katonát is megrovásban részesítettek.
A hadsereg hangsúlyozta, hogy az ilyen viselkedés nem elfogadható, és vizsgálat indult az ügyben. A vezérkari főnök az eset nyomán felfüggesztette az érintett zászlóaljat.
Három kínai hajó nemrég áthaladt a Hormuzi-szoroson az érintett felekkel történt egyeztetés után – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning. Azt nem részletezte, pontosan mely országokkal vagy szereplőkkel történt az együttműködés, de megköszönte a nyújtott segítséget.
A szóvivő ismét tűzszünetre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú útvonal a globális áruszállítás és az energiaellátás szempontjából. A térségben zajló konfliktus ezért nemcsak regionális, hanem világgazdasági hatásokkal is járhat.
(AP)
Dévai László
A Wizz Air bejelentette, hogy meghosszabbítja az izraeli járatok felfüggesztését, így április 20-ig nem közlekednek gépei az országba és onnan. A döntés hátterében az áll, hogy Tel-Aviv fő repülőtere továbbra is zárva marad a külföldi légitársaságok előtt a háborús helyzet miatt.
A diszkont légitársaság korábban április 14-ig tervezte a leállást, és még egy izraeli bázis létrehozását is fontolgatta, ami növelhette volna a versenyt és csökkenthette volna a magas jegyárakat, a konfliktus miatt azonban ezeket a terveket elhalasztották, írja a Times of Israel. Izrael légterét február 28. óta zárták le a külföldi légitársaságok előtt, amikor kitört a háború Iránnal, és a korlátozások azóta is érvényben vannak.
Az Európai Unió arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy készüljenek fel az energiapiacok elhúzódó zavaraira az iráni háború miatt. Az energiaügyi biztos, Dan Jorgensen egy március 30-i levelében arra kérte a minisztereket egy rendkívüli ülés előtt, hogy időben tegyék meg a szükséges előkészületeket egy tartósabb fennakadás lehetőségére.
Európa erősen függ az importált energiahordozóktól, ezért különösen kitett a közel-keleti konfliktus hatásainak. A gázárak már több mint 70 százalékkal emelkedtek azóta, hogy február végén kirobbant a háború az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán között.
Bár az ellátást közvetlenül nem érintette a Hormuzi-szoros helyzete, a globális árak így is jelentősen megugrottak. A rövid távú kockázatok közül Brüsszel főként a finomított kőolajtermékek – például a repülőgép-üzemanyag és a dízel – ellátását tartja kritikusnak.
A tagállamokat arra kérték, hogy kerüljék az olyan intézkedéseket, amelyek növelnék az üzemanyag-fogyasztást vagy visszafognák az európai finomítók termelését. A levél szerint a nem sürgős karbantartásokat is érdemes elhalasztani a finomítókban, hogy folyamatos maradjon a termelés. A nemzetközi szervezetek közben arra figyelmeztetnek, hogy a konfliktus már most is lassítja a világgazdaság növekedését.
Magyarországon március 9-én visszavezette az üzemanyag-árstopot a kormány, a bejelentéskor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, „védett árat” vezetnek be a benzin és a gázolaj esetében, mert „az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében sajnos Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás”.
(Reuters)
Az iráni igazságügy szóvivője szerint akár halálbüntetés és teljes vagyonelkobzás is várhat azokra, akiket ellenséges államokkal való együttműködéssel vádolnak. A szigorított szabályozást a háború egy hónapja alatt fokozottan alkalmazzák az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló konfliktus közepette.
A hatóságok szerint már az is hírszerzési együttműködésnek minősülhet, ha valaki olyan fotókat vagy videókat oszt meg, amelyek segíthetik az ellenséges célpontok azonosítását. Az iráni média beszámolói alapján az elmúlt hónapban több mint ezer embert tartóztattak le hasonló vádakkal.
A letartóztatottakat többek között érzékeny helyszínek filmezésével, kormányellenes tartalmak megosztásával vagy az „ellenséggel való együttműködéssel” gyanúsítják. A szóvivő szerint a tavaly elfogadott törvény a katonai, hírszerzési és bizonyos médiatevékenységekre is kiterjed.
Hozzátette, hogy a félelemkeltő álhírek terjesztése is büntethető, különösen háborús helyzetben, amikor a büntetések súlyosabbak lehetnek. A hatóságok eddig mintegy 200 ügyben emeltek vádat, és együttműködnek a biztonsági szervekkel a gyanúsítottak vagyonának felkutatásában és lefoglalásában.
Dévai László
Több robbanást is hallottak az elmúlt percekben Dubajban, miközben a hatóságok szerint a légvédelmi rendszerek egy rakétaveszélyre reagálnak, írja a BBC. A veszélyhelyzet jelenleg is fennáll, a rendszerek megpróbálják elfogni a beérkező eszközöket.
A támadás kezdetekor a lakosság hivatalos riasztást kapott a telefonjára, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy vonuljanak biztonságos helyre, és maradjanak ott. Az ilyen riasztásokat más Öböl menti országokban is használják.
A hatóságok szerint a hasonló támadások gyakrabban történnek éjszaka, mint nappal. Az Egyesült Arab Emírségek közlése alapján a legtöbb beérkező rakétát és drónt a légvédelem még a levegőben elfogja.
Nyolc ember könnyebben megsérült az Iránból indított rakétatámadás következtében Izrael középső részén – közölték az elsősegélynyújtók. A mentőszolgálat szerint a sérüléseket a becsapódások és a kazettás robbanófej szétrepülő részei okozták.
Becsapódásokról több városból is érkeztek jelentések, köztük Bné Brakból, Ramat Ganból és Petah Tikvából. A felvételeken több kigyulladt autó is látható, ami a robbanások erejére utal.
A beszámolók szerint a rakéta kazettás robbanófejet hordozott, amely a levegőben több kisebb robbanótestet szór szét egy nagyobb területen. Az ilyen fegyverek használata lakott területeken különösen veszélyes, mivel a szétszóródó részek nagy kiterjedésben okozhatnak károkat és sérüléseket.
A hatóságok közlése alapján többféle eszközt – ballisztikus és cirkálórakétákat, valamint drónokat – is észleltek a légtérben, és ezek elfogása folyamatban van. A minisztérium azt is közölte, hogy az ország több pontján hallható robbanások az elfogások következményei.
A légvédelem a levegőben semmisíti meg a beérkező eszközöket, ezért lehet szélesebb területen is hallani detonációkat. A támadások egy szélesebb regionális eszkaláció részei: az elmúlt hetekben Irán több száz rakétát és drónt indított a térség országaiba, köztük az Emírségekbe is, amelyek jelentős részét a légvédelem elfogta.
(BBC)
A Washington Post beszámolója szerint az amerikai haditengerészet hajói és tengeralattjárói több mint 850 Tomahawk rakétát indítottak az Epic Fury hadművelet első négy hetében. Ez minden idők legnagyobb rakétahasználatú hadművelete. A készletek pótlása időigényes lehet, ami rövid távon kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. A Tomahawkok nagy hatótávolságú, precíziós fegyverek, amelyeket az Egyesült Államok már az első Öböl-háború óta széles körben használ. A rakéták a jövőbeli konfliktusokban – például a nyugat-csendes-óceáni térségben – is kulcsszerepet játszhatnak.
Egy-egy ilyen rakéta ára a haditengerészet költségvetési dokumentumai szerint körülbelül 3,6 millió dollár. A jelentés szerint a kilőtt 850 rakéta a térségben rendelkezésre álló indítókapacitás jelentős részét lefedheti. A Tomahawkokat hordozó indítóegységek – például irányított rakétás tengeralattjárók és rombolók – ugyanakkor más típusú rakétákat is szállítanak, így a tényleges készlet még szűkösebb lehet. Ezeket az indítókat ráadásul nem lehet a tengeren újratölteni, a hajóknak vissza kell térniük a kikötőkbe.
Az amerikai haditengerészet a 2026-os pénzügyi évben 110 új Tomahawk rakétát vár, miközben a meglévő készletek nagysága az alacsony háromezeres tartományban lehet. Bár ez elegendő a jelenlegi hadműveletekhez, a nagy arányú felhasználás más térségekben is kockázatot jelenthet. A szakértők szerint különösen a nyugat-csendes-óceáni térségben jelenthet problémát a készletek csökkenése, ahol egy esetleges konfliktus esetén szintén kulcsszerep jutna ezeknek a fegyvereknek.
Feltételezett fegyveresek felrobbantottak egy helyi gázvezetéket hétfőn Pakisztán délnyugati részén, Beludzsisztán tartományban – közölték a hatóságok. A támadás a tartományi főváros, Kvéta közelében történt, amely Irán határának közelében fekszik.
A merényletért egyelőre egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget. A hatóságok kedden számoltak be az esetről, hozzátéve, hogy a robbanás megzavarta a földgázellátást a környező városokban. A Sui Southern Gas Company közlése szerint a mérnökök már dolgoznak a megrongálódott vezeték helyreállításán.
(AP)
Dévai László
Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint négy katona vesztette életét hétfőn a dél-libanoni harcokban, ketten pedig megsérültek. A hadsereg a hírt egy Telegramon közzétett közleményben erősítette meg.
A tájékoztatás szerint a harcok során meghalt Noam Madmoni százados (22), Ben Cohen törzsőrmester (21) és Maxsim Entis törzsőrmester (22). Egy negyedik katona is életét vesztette ugyanebben az incidensben, de az ő nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A sérültek közül egy katonát súlyos, egy tartalékost pedig közepes állapotban szállítottak kórházba.
Dévai László
Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint újabb légicsapási hullám indult az iráni főváros, Teherán ellen. A művelet célpontjai a hadsereg megfogalmazása szerint az iráni rezsim terror-infrastruktúrájához tartozó létesítmények.
A támadások a beszámolók szerint katonai és fegyverfejlesztéshez köthető objektumokat érinthetnek, amelyek az izraeli értékelés szerint közvetlen fenyegetést jelentenek. Az IDF korábban is több hasonló célpontot támadott a városban, köztük fegyvergyártáshoz kapcsolódó létesítményeket.
(BBC)
Az amerikai hadsereg éjszaka nagyszabású légicsapásokat hajtott végre iráni lőszerraktárak ellen az Iszfahán környéki térségben. A beszámolók szerint nagy erejű, úgynevezett bunkerromboló bombákat vetettek be, amelyek mélyen föld alatti célpontokat is képesek elérni.
A támadásról készült felvételeken több egymást követő robbanás látható, amelyek a becsapódások után következtek be. A másodlagos detonációk arra utalnak, hogy a raktárakban jelentős mennyiségű lőszer lehetett.
Az egyik videót Donald Trump amerikai elnök is megosztotta a Truth Social felületén. A felvételen hatalmas tűzgömb és kiterjedt robbanássorozat látszik, ami a térségben zajló harcok további eszkalációjára utal.
Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint a Dél-Libanonban műveleteket végrehajtó egységek elfogtak egy Hezbollahhoz tartozó fegyverest. A hadsereg szerint a férfi a 36. hadosztály mozgását figyelte, elfogása után pedig Izraelbe vitték kihallgatásra.
A közlemény szerint az elmúlt egy napban a hadosztály több tucat Hezbollah-harcossal végzett, akik rajtaütést próbáltak végrehajtani az izraeli erők ellen.
A katonák emellett több fegyvert is találtak a térségben. Az egyik esetben a csapatok egy RPG-vel felszerelt fegyverest észleltek, akit még azelőtt lelőttek, hogy tüzet nyithatott volna – közölte a hadsereg.
Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint Iránból indított rakétákat észleltek Izrael irányába. A hadsereg tájékoztatása szerint a légvédelmi rendszerek működésbe léptek, és jelenleg is próbálják elfogni a támadást.
A lakosságot riasztották, az embereket arra szólították fel, hogy azonnal vonuljanak védett helyre, és maradjanak ott további értesítésig.
(BBC)
Dévai László
Iránban kivégezhettek két férfit, akik kapcsolatban állhattak az Iráni Népi Mudzsahedek Szervezetével (Mudzsahedin-e-Khalq), amit 1965-ben alapították az Iráni Szabadságmozgalomhoz köthető baloldali egyetemisták.
A kivégzett férfiak a vád szerint részt vettek több támadásban, köztük egy kormányzati épület elleni fegyveres akcióban – közölte az iráni igazságügyi hatóságokhoz köthető hírforrás.
A beszámoló szerint a férfiak rakétaindító eszközökkel hajtottak végre támadást, amiért halálra ítélték őket. A hatóságok további részleteket nem közöltek az ügyről, sem az elfogás körülményeiről, sem az akciók pontos idejéről.
