Irán szerint az Egyesült Államok nem tartja magát a tűzszünet feltételeihez, Trump szerint Izrael Libanon elleni csapásai nem részei a megállapodásnak

A közel-keleti háború negyvenedik napjáról szóló hírfolyamunk befejeződött. Köszönjük, hogy minket olvastak!

Mohammed Shia al-Sudani iraki miniszterelnök közölte Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy elfogták azokat, akik egy márciusi dróntámadásért felelősek. A támadás az észak-iraki Erbílben történt.

Az incidens során egy francia katona meghalt, hat másik pedig megsérült. A katonák a térségben terrorellenes kiképzési feladatokat láttak el. Az iraki kormány szerint az elfogások fontos lépést jelentenek a felelősök elszámoltatásában, miközben a térség biztonsági helyzete továbbra is feszült.

(Times of Israel)

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy telefonon egyeztetett Maszúd Peszeskján iráni és Donald Trump amerikai elnökkel, és mindkettőjüknek jelezte: a tűzszünet elfogadása a lehető legjobb döntés volt. Macron hangsúlyozta, hogy a megállapodást minden hadszíntéren be kell tartani, beleértve Libanont is.

Ezzel lényegében Irán álláspontját erősítette, szemben azzal, hogy Izrael és az Egyesült Államok nem tekinti Libanont a megállapodás részének. A francia elnök szerint egy tartós megállapodásnak az iráni nukleáris és ballisztikus rakétaprogram kérdését, valamint a térségbeli politikáját és a Hormuzi-szoros hajózásának akadályozását is kezelnie kell.

(Reuters)

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint a libanoni tűzszünet az egyik alapfeltétele volt annak a tízpontos tervnek, amellyel Teherán a közel-keleti háború lezárását célozza. Az állami hírügynökség beszámolója szerint ezt egy telefonbeszélgetés során mondta el Emmanuel Macron francia elnöknek.

Peszeskján hangsúlyozta, hogy Irán a tűzszünet elfogadásával a diplomácia iránti elkötelezettségét mutatta meg, és komolyan törekszik a konfliktus politikai rendezésére. A nyilatkozat ismét rávilágít arra az ellentmondásra, hogy míg Irán a libanoni helyzetet a megállapodás részének tekinti, addig Izrael és az Egyesült Államok ezt nem ismeri el, ami tovább bonyolítja a tűzszünet fenntartását.

(Times of Israel)

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint 182 ember halt meg egyetlen nap alatt az izraeli légicsapásokban, ami a legmagasabb napi halálos áldozatszám az Izrael és a Hezbollah közötti háborúban, írja az AP hírügynökség libanoni forrásokra hivatkozva. A támadások többek között Bejrút központi részeit is érintették.

A csapások akkor történtek, amikor életbe lépett egy törékeny tűzszünet az Egyesült Államok és Irán között. Irán szerint a megállapodás Libanonra is kiterjed, míg Izrael és az Egyesült Államok ezt nem ismeri el. A minisztérium adatai szerint további 890 ember megsérült a támadásokban. A háború kezdete óta – alig több mint öt hét alatt – összesen 1739 halottat és 5873 sebesültet regisztráltak Libanonban.

Még Budapesten, a távozása előtt reagált J. D. Vance amerikai alelnök arra, hogy a tűzszünet ellenére Izrael rakétázta Libanont. Vance szerint Izraelnek “magába kellene kicsit néznie”, de majd az alelnöki repülőn fog több részletet tudni a helyzetről.

Az amerikai alelnök szerint ha Izrael alábbhagy Libanon támadásával, az azért lesz, mert azt akarják, hogy sikeresek legyenek az Egyesült Államok tárgyalásai Iránnal, nem pedig a tűzszünet feltételei miatt.

“Nézzék, ha Irán azt szeretné, hogy a tárgyalások szétessenek azért, mert éppen szétverik Libanont, amihez egyébként nincsen közük, és az Egyesült Államok sem mondta, hogy a tűzszünet része, akkor az ő döntésük” – mondta a CNN-nek. Vance úgy gondolja, hogy egy félreértés lehetett a háttérben Iránnal, amiért azt hitték, hogy Libanon a tűzszünet része. “Az irániak azt hitték, hogy Libanon a tűzszünet része volt, de ez nincs így. Ezt mi sosem ígértük” – mondta.”

Vance szerint ha csak három ponttal van baja az irániaknak a tűzszünettel, akkor jó sok egyetértésről lehet szó. Az alelnök szerint a tűzszünetek mindig zavarosak, és van bennük “egy kis akadozás”.

Az iráni parlament házelnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf korábban szerdán már beszélt arról, hogy a tűzszünetet feltételeit már megszegte az Egyesült Államok. Ghalibafra reagálva Vance eltűnődött azon, hogy “mennyire érti az angolt” a házelnök, mert szerinte elhangzottak tőle olyanok, amiknek nincs értelme a megbeszélések kontextusában

(CNN, AP)

Donald Trump szerdán találkozni fog Mark Rutte NATO-főtitkárral. Karoline Leavitt Fehér házi szóvivő szerint potenciálisan szóba kerülhet az Egyesült Államok NATO-tagsága is. Trumpot nehezen érintette, hogy a NATO-tagok nem álltak be mellé az Irán elleni háborúba, és nem segítettek neki a Hormuzi-szoros megnyitásában. A szerdai találkozó a tervek szerint zárt ajtók mögött zajlik. (AP)

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint a harcok felfüggesztése Libanonban is a tűzszünet része volt, de Benjámin Netanjáhu és Donald Trump más véleményen vannak – írja az AP.

Aragcsi az X-posztjában arról írt, hogy az USA és Irán közötti fegyverszünet feltételei „tiszták és egyenesek” voltak.

Miközben hivatalosan fegyverszünetet hirdettek szerdára, Izrael figyelmeztetés nélkül lőtte Bejrút lakott részeit is. Libanoni források szerint több mint százan haltak meg, és százak sérültek meg a támadásokban.

„Az Egyesült Államoknak választania kell: fegyverszünet vagy a háború folytatása Izrael által. Mindkettő nem lehet egyszerre” – írta.

Trump azt nyilatkozta az amerikai PBS-nek, hogy a Hezbollah érintettsége miatt Libanon egy külön megegyezés tárgya. „Ez egy külön összetűzés” – mondta. Netanjahu szerint a fegyverszünet nem érvényes a Hezbollah elleni konfliktusra, bár a felek között közvetítő Pakisztán szerint igen.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael kész újraindítani a háborút Iránnal, ha „erre szükség van” „Az ujjunk továbbra is a ravaszon van” – jelentette ki Netanjahu egy szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az Iránnal kötött ideiglenes tűzszünet nem vonatkozik Libanonra és a Hezbollah terrorszervezetre. „Továbbra is erőteljesen csapást mérünk rájuk” – mondta Netanjahu, megjegyezve, hogy a mai volt az eddigi legnagyobb csapásuk, állítása szerint tíz perc alatt száz célpontot támadtak meg Libanonban.

Netanjahu arról is beszélt, hogy Izraelnek további céljai vannak Iránnal szemben, és ezeket akár megállapodás, akár újabb harcok útján is, de el kívánják érni. „Készen állunk arra, hogy bármikor folytassuk a harcot, ha szükséges.” Netanjahu elmondta, hogy a tűzszünet Izraellel teljes összhangban lépett hatályba, és hogy országát nem érte meglepetésként. Az izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a harcok szüneteltetése nem jelenti az Irán elleni hadjárat végét.

„Ez a felkészülés az összes célunk eléréséhez vezető úton. Irán vereséget szenvedve, minden korábbinál gyengébb állapotban lép be ezekbe a tárgyalásokba” – mondta Netanjahu, azt állítva, hogy Izrael megsemmisítette Irán hadiiparát, és ígérete szerint ugyanezt teszik a dúsított uránkészletekkel is. „Akár megállapodás, akár újabb harcok révén” – mondta.

(BBC, CNN)

Az izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy rövid idő alatt mintegy 100 célpontot támadtak, olyan helyeken is, amelyeket a szervezet biztonságosnak hitt. Netanjahu hangsúlyozta, hogy a Teheránnal kötött ideiglenes tűzszünet nem vonatkozik a libanoni Hezbollahra, és Izrael továbbra is folytatja a szervezet elleni hadműveleteket.

A miniszterelnök szerint Izrael az iráni háború során mutatott erejével új regionális szövetségeket is épít. Azt állította, hogy az ország biztonsági övezeteket hozott létre Libanon, Szíria és a Gázai övezet területén. Netanjahu az észak-izraeli lakosoknak azt üzente, hogy a kormány elkötelezett a biztonság helyreállítása mellett, miközben a hadsereg tovább növeli a nyomást a Hezbollah és a Hamász ellen.

Jáír Golán, a baloldali demokraták vezetője időközben „Izraelre veszélyesnek” nevezte Netanjahút, szerinte a kormány ugyanis nem érte el stratégiai céljait, miközben Irán a háborúból erősebben kerül ki, és előnybe kerülhet a térségben.

Golán úgy véli, Izrael kiszorult a tárgyalásokból, és elvesztette befolyását saját biztonsága kérdésében. Állítása szerint a döntések már nem az izraeli kormány kezében vannak, ami súlyos politikai és stratégiai kudarcot jelent. A politikus azt is mondta, hogy Irán, a Hamász és a Hezbollah a következő konfliktusra megerősödve készülhet, különösen az Egyesült Államokkal kötött megállapodás után.

Benny Ganc, a Kék és Fehér párt vezetője szintén bírálta a kormányt, és úgy fogalmazott: a tűzszünet önmagában nem jelent semmit, csak a későbbi eredmények számítanak. Hangsúlyozta, hogy a hadműveletnek csak akkor lehet vége, ha Irán nukleáris és rakétaprogramját visszaszorítják, és Izrael megőrzi katonai mozgásterét a térségben.

(Times of Israel)

Éles ellentmondások látszanak az Egyesült Államok és Irán nyilvános kommunikációjában a tűzszünet és a tárgyalások állásáról. A Fehér Ház és az iráni fél több kulcskérdésben is eltérően értelmezi a jelenlegi helyzetet.

A Fehér Ház szóvívője, Karoline Leavitt szerint Donald Trump álláspontja egyértelmű: Libanon nem része a tűzszüneti megállapodásnak. A Fehér Ház állítása szerint ezt minden érintett féllel közölték is. Ez azonban élesen szembemegy az iráni Forradalmi Gárda korábbi figyelmeztetésével, amely szerint a Libanont érő támadások folytatása válaszlépéseket von maga után.

Hasonló bizonytalanság övezi a Hormuzi-szoros helyzetét is. Leavitt szerint az iráni vezetés nyilvános és zárt kommunikációja eltér egymástól, ami tovább nehezíti a tárgyalásokat és a helyzet értékelését. A legfontosabb nyitott kérdés az iráni dúsított urán sorsa. A Fehér Ház ezt vörös vonalnak tekinti, miközben Irán állítólag jelezte, hogy hajlandó lehet átadni az anyagot, bár ennek részletei nem ismertek.

A tárgyalások során felmerült az is, hogy az Egyesült Államok akár bevételhez juthatna a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomból. Ez az elképzelés azonban egyelőre csak felvetés szintjén létezik, és komoly vitákat válthat ki. Leavitt hangsúlyozta, hogy Trump korábbi fenyegetései – amelyek egy egész civilizáció elpusztításáról szóltak – nem üres szavak voltak, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy Irán tárgyalóasztalhoz üljön. A Fehér Ház szerint az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy elpusztítana egy egész civilizációt – morális fölényben van a konfliktusban.

Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy válaszcsapást mér, ha nem állnak le azonnal a Libanont érő támadások. Az állami média szerint Teherán figyelmeztette az Egyesült Államokat és Izraelt a további lépések következményeire, írja a BBC.

A közlemény szerint minden Hezbollah elleni támadást Irán elleni támadásnak tekintenek. Az iráni fél azt állítja, hogy a katonai erők már készülnek egy „súlyos válaszlépésre”.

Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök szerint több helyen is megsértették a tűzszünetet a konfliktuszónában, ami aláássa a békefolyamatot. Pakisztán közvetítő szerepet tölt be az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokban.

Sharif úgy fogalmazott, hogy ezek az incidensek gyengítik a diplomáciai erőfeszítéseket, ezért minden felet önmérsékletre szólított fel. Arra kérte az érintetteket, hogy tartsák be a két hétre megállapított tűzszünetet.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy csak így kaphat esélyt a diplomácia arra, hogy tartós, békés megoldást találjon a konfliktusra.

(BBC)

Irán figyelmeztette a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladáshoz engedély szükséges, különben célponttá válhatnak. A jelentések szerint a Forradalmi Gárda haditengerészetéhez köthető üzenetet nemzetközi hajózási rádiócsatornákon sugározták.

Az üzenet szerint minden hajónak előzetes engedélyt kell kérnie az áthaladáshoz, és az engedély nélküli közlekedést megsemmisítéssel fenyegették. A hajózási szakértők szerint több hajó személyzete is hallotta a figyelmeztetést.

Iráni médiumok szerint gyakorlatilag leállt az olajszállító hajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, miközben Izrael fokozta támadásait Libanonban. A jelentések szerint ugyan reggel még két tanker áthaladhatott iráni engedéllyel, de azóta a forgalom leállt.

A döntést az iráni Forradalmi Gárdához köthető források az izraeli hadműveletekkel hozták összefüggésbe. A szoros működése kulcsfontosságú az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet szempontjából is, így a forgalom leállása tovább növelheti a feszültséget és veszélyeztetheti a megállapodást.

(BBC)

A konfliktuszóna több pontjáról érkezett hír a tűzszünet megsértéséről – közölte Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök szerdán. Pakisztán szerepe azért fontos, mert közvetítőként lép fel az Egyesült Államok és Irán között. Sarif az X-en közölte, a fegyverszünet megsértései aláássák a békefolyamat szellemét. Ezért arra kérte a feleket, hogy tartózkodjanak ettől, hogy a tárgyalások vezessenek végül békés megállapodásra.

Eközben Navaf Szalam libanoni miniszterelnök arra kérte „Libanon minden barátját”, hogy segítsenek leállítani az izraeli támadásokat. Szerinte az izraeli haderő sűrűn lakott városrészeket támad és fegyvertelen civileket öl meg, mindez pedig a nemzetközi jog semmibe vétele.

Nyugati vezetők egy csoportja is közleményt tett közzé, amiben „gyors és tartós békét” akarnak elérni. A brit, francia, olasz, német, kanadai, dán, holland, spanyol vezetők mellett az Európai Bizottság és Tanács vezetői is aláírták a nyilatkozatot. Üdvözölték a kéthetes tűzszünetet és Pakisztán közvetítői szerepét, majd rátértek, hogy diplomáciai tárgyalások kellenek, és meg kell óvni az iráni civileket. „Felszólítunk minden felet, hogy léptesse életbe a fegyverszünetet, Libanont is beleértve” – közölték.

Rakan Nassereddine libanoni egészségügyi miniszter szerint több száz ember halt meg és újabb százak sebesültek meg Izrael szerdai légitámadásaiban, amik a legnagyobbak voltak a háború kiújulása óta. Bejrút központját is támadta a Hezbollahot eltörölni szándékozó Izrael. Az egyik légicsapás egy népszerű tengerparti promenád közelében történt. Ez azért is ritka, mert Bejrút ezen részében inkább szunnita muszlimok és keresztények élnek, nem a Hezbollah gerincét adó síiták. A CNN által elemzett felvételek egyikén egy félig elpusztított épület látható, amiből fekete füst ömlik.

Egy napja még egymást lőtte Amerika és Irán, a tűzszünet után most viszont közös biznisz körvonalazódik a Times of Israel szerint. Donald Trump elnök Iránnal közösen szedne be egyfajta vámot azoktól a kereskedelmi hajóktól, amik át akarnak kelni a korábban lezárt Hormuzi-szoroson. Az ABC tudósítójának Trump a következőket mondta: „Egy közös vállalkozásként gondolunk erre. Ez egy mód, hogy biztosítsuk, hogy sok más embertől is biztosítsuk. Ez egy gyönyörű dolog.” Más amerikai tisztviselő nem említette még meg ezt a tervet. Annyi bökkenő is van, hogy a szoros déli része Omán területi vizeihez tartozik.

Iráni csapás érte Szaúd-Arábia kelet-nyugati irányú olajvezetékét, ami a Vörös-tengerhez viszi a kitermelt olajat, kikerülve a Hormuzi-szorost – írja a Reuters. Az iráni hatóságok jelenleg felmérik a károkat. Szaúd-Arábia más létesítményeit is támadta Irán a tűzszünet ellenére, ahogy a környező országokat, többek közt Kuvaitot és Bahreint is.

Irán 47 éven át fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra, de többé nem fog – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Ez volt a Pentagon első sajtóértekezlete azóta, hogy Donald Trump elnök kedden bejelentette az irániakkal kötendő, pakisztáni közvetítéssel létrejött tűzszünetet. Hegseth erre kitérve azt mondta, Trump történelmet írt, Irán pedig „fegyverszünetért könyörgött”. Az amerikai erők végül „megtizedelték Irán hadseregét” szerinte.

Hegseth és Dan Caine vezérkari főnök beszéltek még többek közt a Hormuzi-szorosról, az iráni uránról és arról, beváltották volna-e Trump korábbi fenyegetéseit a civil célpontok bombázásáról. Minderről itt olvashat bővebben.

A Wizz Air a korábban bejelentett április 20-i határidőhöz képest meghosszabbítja a járatok felfüggesztését, és legalább április 27-ig nem indít járatokat Izraelbe és Izraelből. A légitársaság azt írta, „az utasok, a személyzet és a repülőgép biztonsága továbbra is a társaság legfőbb prioritása, amely folyamatos kapcsolatban áll az összes érintett hatósággal, valamint a helyzet által érintett utasokkal”.

A február 28-án lezárt tel-avivi Ben Gurion repülőtér továbbra is zárva marad a külföldi légitársaságok előtt.

(The Times of Israel)

„Az Egyesült Államok szorosan együttműködik Iránnal, amelyről megállapítottuk, hogy rendkívül eredményes rezsimváltáson ment keresztül” – jelentette be Donald Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében.

Az amerikai elnök azt írta, Irán nem fog több uránt dúsítani, és az Egyesült Államokkal együttműködve kiássák és eltávolítják „az összes mélyen eltemetett (B-2 bombázók által elrejtett) nukleáris »port«”. Azt írta, szigorú műholdas megfigyelés alatt tartják a területet, a támadás napja óta semmihez nem nyúltak.

„Tárgyalunk és tárgyalni fogunk Iránnal a vámok és szankciók enyhítéséről. A 15 pont közül sokban már megegyezés született.”

Egy másik bejegyzésben arról írt, az Iránnak katonai fegyvereket szállító országokra az Amerikai Egyesült Államokba értékesített valamennyi áru után 50 százalékos vámot vetnek ki, amely azonnal hatályba lép. „Kivételek és mentességek nem lesznek!” – írta.

Háborúról és békéről is beszélt a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) fellépésén J. D. Vance amerikai alelnök, aki az iráni helyzetet is szóba hozta. Vance szerint jól alakul a helyzet, „sikerült megtizedelni Irán katonai erejét, ezzel teljesült a cél”. Az alelnök szerint a tartós megállapodás az iráni vezetésen múlik. „Remélem, jó döntést hoznak” – mondta, megjegyezve, hogy a Trump-kormányzat világossá tette, érdemi haladást akar elérni, így ha Irán csak időt akarna húzni, az nem vezet messzire. Hogy miket mondott még az alelnök az MCC-ben, arról itt írtunk.

A háború kezdete óta a legnagyobb koordinált támadást indította az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Hezbollah terrorszervezet célpontjai ellen Libanonban – írja a CNN. Több mint 100 parancsnoki központot és katonai helyszínt támadtak Bejrútban, Bekában és Dél-Libanonban. Sok célpont az IDF szerint civil térségekbe volt ágyazva, ami „része libanoni civilek élő pajzsként való cinikus kihasználásának” a Hezbollah részéről. Fel kell itt idézni, hogy az iráni tűzszünet Izrael szerint nem érvényes Libanonra – bár az első bejelentéskor a közvetítő pakisztáni kormány Libanont is belevette.

Eközben a Times of Israel szerint a Hezbollah politikai ágának egy képviselője, Ibrahim el-Musszavi figyelmeztetett, Irán válaszolni fog rá, ha Izrael nem tartja magát a fegyverszünethez. „Az egyezmény magában foglalja Libanont a feltételei alapján, és Irán ragaszkodott ennek belefoglalásához” – mondta egy helyi tévének.

Eközben a Hezbollah katonai szárnya arra kérte a civileket, hogy a tűzszünet előtt ne térjenek vissza azokra a területekre, amiket az IDF kiürítésre rendelt el. „Ma egy nagy történelmi győzelem küszöbén állunk, amit a harcosaink áldozatának, a mártírjaink vérének és páratlan kitartásunknak és türelmünknek hála fogunk tudni elérni” – közölték.

Két kereskedelmi hajónak sikerült sértetlenül átkelnie az Irán által korábban blokád alá vont Hormuzi-szoroson – írja a Times of Israel. A lap Marine Traffic tengeriforgalom-követő oldala alapján azt írta, a görög tulajdonú NJ Earth és a libériai zászló alatt közlekedő Daytona Beach is átkelt. Szakértők azt mondták korábban, hogy a forgalom akkor indul majd igazán újra, ha a hajótársaságok azt látják, hogy már áthaladt pár hajó biztonságban.

Irak újranyitja összes repülőterét szerdától – közölte Bangen Rekani, a repülési hatóság elnöke a BBC szerint. Ahmed Hosjár, az északi Erbil reptérigazgatója is megerősítette a híreket, míg az INA hírügynökség arról írt, hogy a kirkuki légikikötő is megnyit a következő 24 órában.

Pénteken kezdődhetnek az iráni–amerikai béketárgyalások, és várhatóan Mohammad Bager Galibaf, az iráni parlament házelnöke vezeti majd a teheráni delegációt – írta a CNN az iráni ISNA hírügynökségre hivatkozva. Egy másik iráni hírügynökség, a Tasznim ugyanakkor arról cikkezett, hogy még nincs meg a delegációvezetőjük. Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök hivatala tolmácsolta, hogy az iráni elnök, Maszúd Peszeskján megerősítette delegációjuk részvételét a tárgyalásokon.

Amerikai tisztviselők korábban azt mondták a CNN-nek, hogy a találkozó a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban lesz. Az amerikai delegációt Steve Witkoff különmegbízott, Jared Kushner elnök vő és J. D. Vance alelnök alkotja majd. Vance épp Budapesten tartózkodik egyébként – a tervezettnél is tovább –, szóval nagy a valószínűsége, hogy innen egyenesen Pakisztánba repül.

Elengedték a fogságból azt a két franciát, akiket 2022-ben fogtak el, majd ítéltek börtönre kémkedésért. A pár már el is hagyta az országot a New York Times szerint. A most 41 éves Cécile Kohler, egy középiskolai irodalomtanár, illetve párja, a 70 éves nyugalmazott matematikatanár, Jacques Paris ügye megrázta Franciaországot, és az iráni túszdiplomácia szimbólumává vált. Irán ugyanis a külföldi turistákat előszeretettel vetette börtönbe, hogy így alkudjon ki különböző kedvezményeket, megállapodásokat nyugati országokkal.

Az évek óta raboskodó párt alig engedték találkozni a francia konzullal, és Jean-Noël Barrot külügyminiszter szerint kínzásnak is alávetették őket. 2025-ben hoztak ellenük jogerős ítéletet: Kohlert 20, Parist 17 év börtönre ítélték kémkedésért, összeesküvés szövése és az izraeli szolgálatokkal való együttműködés vádjával. Egy hónappal később mégis elengedték őket, bár Iránt nem hagyhatták el, és a francia nagykövetségen húzták meg magukat.

A francia diplomácia nem állt le, folyamatosan dolgozott azon, hogy a pár hazatérhessen. Ez még intenzívebbé vált a mostani háború kitörésekor. Hogy mit adtak most cserébe a franciák, arról nem tudni. A pár hazautazásáról Emmanuel Macron számolt be szerdán egy lyoni konferencián, „nagyszerű hírnek” nevezve a történteket. Barrot már beszélni is tudott Kohlerékkel, akik örömüket fejezték ki neki, hogy végre hazatérhetnek, és találkozhatnak a szeretteikkel. Végül szerda délelőtt meg is érkeztek, az elnöki palotánál Macron elnök fogadta őket.

Egy hónapos csúcsra, 375 forintig erősödött a magyar deviza az euróval szemben a tűzszünet hírére. Ez az érték később 377-378 forinton stabilizálódott. A tőzsdén is érezni lehetett a pozitív hangulatot, a BUX index reggel 2 százalékkal erősödött. Hogy mely értékpapírok hajtják most a növekedést, és mi befolyásolja még a hazai papírok és a forint helyzetét, arról itt olvashat.

Az ázsiai tőzsdék szárnyalását lekövették az európaiak is a tűzszünet hírére. A BBC szerint a fontos európai indexek közül a londoni FTSE 100 2,5 százalékkal erősebben nyitott szerdán. A francia CAC 40 4,07 százalékot erősödött a kereskedés első óráiban, míg a német DAX 4,87 százalékkal teljesített jobban. Mint írtuk korábban, a japán Nikkei 5,5, a dél-koreai Kospi 6,8, a hongkongi Hang Seng 3, míg a sanghaji SSE kompozit indexe 2,5 százalékot erősödött.

„Nagyon jó dolognak” nevezte Emmanuel Macron francia elnök a fegyverszünetet. Arra számít, hogy ezt tiszteletben fogják tartani a felek, és elkezdődhetnek a tárgyalások. „Az a vágyunk, hogy biztosítsák, a tűzszünet Libanont is teljesen magába foglalja” – tette hozzá.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint a fegyvernyugvás „egy lépés vissza a szakadék széléről”, illetve esélyt kínál a fenyegetések és rakéták leállítására, a hajózás újraindítására és a tartós megegyezésre irányuló diplomáciára. Kallas egyébként épp a szaúdi fővárosban tartózkodik, Rijádban Fejszál bin Farhán külügyminiszterrel is tárgyal.

Kína is közölte álláspontját: üdvözölte a releváns felek bejelentését, és jelezte, továbbra is a közel-keleti béke helyreállításán fog dolgozni. A török kormány pedig reménykedik, hogy teljeskörűen hatályba lép a tűzszünet, és mindenki tartja majd magát hozzá.