Irán szerint az Egyesült Államok nem tartja magát a tűzszünet feltételeihez, Trump szerint Izrael Libanon elleni csapásai nem részei a megállapodásnak

Hat órával a fegyverszünet létrejötte után nem sok mozgás látszik a Hormuzi-szorosban, aminek megnyitását Irán megígérte. „A tűzszünet egy szükséges első lépés, de ezt nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi hajózás azonnal normalizálódik a nemzetközi közlekedési sávokon a szorosban” – mondta Charlie Brown, a United Against Nuclear Iran (Egyesülve a Nukleáris Irán Ellen) szervezet szakértője a CNN-nek. Brown szerint a hajótulajok kivárnak, hogy megfelelő megerősítéseket kapjanak a biztonságos áthaladásról, többek közt a biztosítóik jelzését is megvárják. Brown hozzátette, amint az első pár hajó biztonságosan átkel a szoroson, gyorsan követni fogja a többi.

Irán legalább 19 hajót támadott meg a szorosban a háború alatt. A közel hathetes blokád az egekbe lökte az olajárakat, mivel a Hormuzi-szoroson megy át a Perzsa-öbölben kitermelt és exportált olaj zöme. Irán szerdán közölte, a fegyveres erőikkel együttműködésben mehetnek majd át hajók a szoroson, amiket meg fognak vámolni a szoros túloldalán található Ománnal együtt.

Lars Jensen hajózási elemző, a dán Maersk szállítmányozási cég korábbi munkavállalója azt mondta a BBC-nek, hogy attól is tarthatnak a hajózási cégek, hogy a tűzszünet összeomlik, és akkor újra veszélybe kerülnek a hajóik.

Ketten megsérültek Bahreinben, miután a tűzszünet ellenére iráni dróntámadás érte az országot – közölte a helyi belügyminisztérium a Times of Israel szerint. „Az iráni agresszió eredményeképpen két polgár kisebb sérüléseket szenvedett, és néhány ház megrongálódott a szitrai térségben, miután egy iráni drón elfogása után repeszek estek le” – közölték. A BBC szerint tűz is kiütött egy épületben, de azt eloltották már.

Keir Starmer brit miniszterelnök a Perzsa-öbölbe látogat majd, ami előtt dicsérte a brit haderő teljesítményét, ami szerinte több mint 110 drónt fogott el, és a légierő 1600 órányi szolgálatot teljesített a térségben. Starmer jelezte, Nagy-Britannia támogatja a tűzszünetet.

Friedrich Merz német kancellár is üdvözölte a fegyverszünetet, egyúttal a közel-keleti háború befejezésére szólított fel. Szerinte tárgyalni kell, diplomácia kell, és Németország hozzájárul majd a Hormuzi-szoros átjárhatóságához.

Sorra reagálnak a nemzetközi közösség vezetői, állam- és kormányfők az iráni fegyverszünet hírére. A CNN szerint António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a feleket, hogy tartsák magukat a vállaltakhoz. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök pozitívnak nevezte a híreket, amik remélhetőleg állandósuló deeszkalációhoz vezetnek. Albanese kritizálta Trump korábbi, civilizációpusztítós mondatait is. A japán kormány álláspontjában kiemelte, hogy végre biztonságban át lehet hajózni a Hormuzi-szoroson.

Az iraki külügyminisztérium közölte, nagyra értékeli a fejleményeket, amik a feszültségek csökkentéséhez és a stabilitás megerősítéséhez vezethetnek a régióban. Az egyiptomi külügy a regionális feszültségek megfékezését várja a tűzszünettől. Omán, ami közvetlenül a háború előtt közvetített Irán és Amerika között, üdvözölte a fegyvernyugvást, és dicsérte Pakisztán szerepét abban. Indonézia is örül a tűzszünetnek, és felszólította a feleket a szuverenitás, területi integritás és diplomácia tiszteletben tartására. Anvar Gargas emirátusi elnöki tanácsadó azt mondta, az Egyesült Arab Emírségek győztesen került ki a háborúból, amit ők meg akartak eleve előzni.

Bizonyítandó, hogy Izrael nem tervez leállni a libanoni műveleteivel, evakuációs utasítást adtak ki a déli Türosz lakosainak a BBC szerint. Ebben az otthonaik azonnal elhagyására szólították fel a civileket, illetve hogy húzódjanak a Zahrani folyótól északra. Libanonban már 1,2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, és több mint 1500 ember meghalt a háború egy hónapja alatt. Izrael a határ közelében lévő falvakat szisztematikusan lerombolta. Libanonban közben sok kritika éri a Hezbollahot, ami leadta az első lövést március elején, amivel háborúba taszította az országot.

Szerdára virradóra Szidón térségében 8 ember meghalt, 22 megsebesült, amikor dróncsapás ért egy autót. A robbanásnak a környező, zsúfolásig telt kávézók vendégei is áldozatul estek. A libanoni hatóságok szerint a Hiram Kórházat is csapás érte, súlyos károkat okozva az épületben. A Hezbollah a jelentések szerint 52 támadást indított izraeli katonai állások ellen kedden, és kettőt eddig szerdán.

Elfogadhatatlannak nevezte XIV. Leó pápa nem sokkal a tűzszünet előtt, hogy Donald Trump elnök a „teljes civilizáció” eltörlésével fenyegetett Iránban. Az amerikai születésű katolikus pápa nem említette név szerint Trumpot a New York Times szerint. Így fogalmazott: „Ma, amint mind tudjátok, volt egy fenyegetés Irán teljes népe ellen. És ez valójában elfogadhatatlan.” Az egyházfő újságíróknak azt mondta, a nemzetközi jog is tiltana ilyesmit, de szerinte ez morális kérdés is.

Trump a tűzszünet bejelentése előtt azzal fenyegetett, hogy hidakat és erőműveket fognak elpusztítani, ha Irán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. Demokrata és republikánus törvényhozók, ENSZ-tisztviselők és a világ más vezetői is tiltakoztak, mivel a nemzetközi jog valóban tiltja a polgári infrastruktúra szándékos pusztítását háborúban.

A NYT megjegyzi, Leó már korábban is tiltakozott a háború ellen. Amikor Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt kérte az emberektől, imádkozzanak Jézus Krisztushoz a hadműveletek sikeréért és a katonák biztonságáért, XIV. Leó közölte válaszul, Jézus nem hallgat a háborús imákra, visszautasítja őket. A pápa azt kérte, térjen vissza mindenki a tárgyalóasztalhoz, „keressünk megoldásokat békés úton”.

Több Irán-barát iraki milícia bejelentette a Telegramon szerdán, hogy leállítja támadásait a fegyverszünet idejére – írja a CNN. Támogatóik előző este a bagdadi Tahrír téren ünnepelték a harcok beszüntetését zászlókat lobogtatva. A CNN megjegyzi, Irán milíciák sokaságát hozta létre Irakban az utóbbi években, amik a mostani háborúban az amerikai célpontok elleni támadásokkal segítették a teheráni rezsimet. A Kataib Hezbollah nevű csoport el is rabolt egy amerikai újságírót, Shelly Kittlesont márciusban, de őt a hét elején elengedték.

Jair Lapid, az izraeli ellenzék vezetője kijelentette: „Sohasem volt még ilyen diplomáciai katasztrófa a történelmünkben.” Lapid szerint Izraelt a tárgyalóasztalhoz sem hívták meg, miközben a hadsereg minden feladatát teljesítette, a lakosság pedig figyelemreméltó tűrőképességet mutatott fel – idézte őt a Times of Israel. Szerinte Benjámin Netanjahu miniszterelnök „bukott diplomáciailag, bukott stratégiailag, és az általa kijelölt egyik célt sem teljesítette”. Hozzátette még az X-en írt közlésében, hogy évekbe fog telni, amíg a Netanjahu arroganciája, hanyagsága és a tervezés hiánya miatti károkat helyreállítják.

Irán dúsítotturán-készlete „tökéletesen el lesz rendezve” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában. Az elnök közölte, hogy más esetben nem kötötte volna meg Iránnal a tűzszüneti megállapodást.

Iránnak nagyjából négyszáz kilogramm 60 százalékra dúsított uránja van, legalább két atomlétesítmény földalatti járataiban, amik bejáratait beomlasztották az amerikai és az izraeli támadások. Trump egyik fő célja az volt az Irán ellen indított háborúval, hogy megakadályozza, hogy az ország atomfegyvert tudjon kifejleszteni.

Bahreinben szerda reggel megszólaltak a rakétatámadásra figyelmeztető szirénák, több órával azután, hogy az Egyesült Államok és Irán bejelentette a kéthetes tűzszünetről szóló megállapodást. Az országban robbanásokat lehetett hallani – írta a Guardian. Az ország belügyminisztériuma közölte, hogy egy létesítményben tüzet kellett oltani egy iráni támadás után.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a tűzszünet pontosan mikor lép életbe. Az arról szóló bejelentés után Irán több rakétát is elindított Izrael és az Öböl menti országok felé.

Az izraeli sajtó közben arról számolt be, hogy Izrael is támadásokat intézett Irán ellen a tűzszünetről szóló bejelentés utáni órákban.

Az amerikai hadsereg közben már felfüggesztette az Irán ellen indított támadásokat.

A jelenleg Budapesten lévő J. D. Vance amerikai alelnököt is bevonták a tűzszüneti tárgyalások végső szakaszába – írta az AP amerikai hírügynökség a tárgyalásokban közvetítő egyik ország egy tisztviselőjére hivatkozva. Közlése szerint akkor vonták be az alelnököt, amikor már közeledett a Donald Trump amerikai elnök által meghatározott határidő, és úgy tűnt, hogy nem sikerül megállapodni.

Vance hivatala egyelőre nem nyilatkozott az AP-nek erről.

Donald Trump amerikai elnök az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy úgy tudja, Kína is segített nyomást gyakorolni Iránra, hogy Teherán elfogadja a tűzszüneti megállapodást. „Úgy hallottam, hogy igen” – válaszolta az elnök az erről szóló kérdésre.

Korábban az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy kínai tisztviselők kapcsolatban álltak iráni tisztviselőkkel a tűzszünetről szóló tárgyalások alatt, és arra bátorították Teheránt, hogy találjanak utat a tűzszünethez. Ezt két tisztviselőre hivatkozva írták. Azt nem közölték, hogy melyik ország tisztviselőiről van szó. Egyikük közlése szerint Peking elsősorban Pakisztánon, Törökországon és Egyiptomon keresztül igyekezett használni befolyását.

Közben a New York Timesnak három iráni tisztviselő is azt mondta, hogy Irán egy utolsó pillanatban történt kínai közbelépés után fogadta el a tűzszüneti ajánlatot, miután Peking arra kérte Teheránt, hogy mutasson rugalmasságot, és enyhítse a feszültséget. A Timesnak nyilatkozó tisztviselők közlése szerint a megállapodást Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei ajatollah is jóváhagyta.

A tűzszüneti megállapodás részeként Irán feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, de nem teljesen. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett közleményében jelezte, hogy „két hétig lehetséges a biztonságos áthaladás a Hormuzi-szoroson, az iráni fegyveres erőkkel koordinálva, és a technikai korlátokat figyelembe véve”.

A közleményt a Fehér Ház és Donald Trump is megosztotta, a Wall Street Journal cikke szerint ezzel is jelezve, hogy elfogadták a helyzetet. Trump a saját közösségi oldalán közzétett posztjában jelezte, hogy az Egyesült Államok segítséget fog nyújtani a feltorlódott hajók áthaladásában, és a régióban marad biztosítani, hogy minden rendben halad, de azt nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.

Az elmúlt hetekben több ország is nagyjából egymillió dollárt fizetett Iránnak azért, hogy átengedjék hajóikat a szoroson, és így nagyjából 35 hajó haladhatott ott át – írta a Wall Street Journal. A tűzszünet létrejöttében segítő közvetítők szerint ez várhatóan nem fog változni, annak ellenére, hogy Teherán biztonságos áthaladást ígért – írta a lap.

A Fehér Ház szóvivője győzelemként jellemezte az Iránnal kötött tűzszüneti megállapodást. Karoline Leavitt az X közösségi oldalon közzétett posztjában közölte, hogy „ez győzelem az Egyesült Államok számára, amelyet Trump elnök és a hihetetlen hadseregünk tett lehetővé”.

A szóvivő közlése szerint „38 nap alatt elértük és túlszárnyaltuk alapvető katonai céljainkat”, és ez lehetővé tette „Trump elnök és csapata számára, hogy nehéz tárgyalásokat folytassanak, amelyek most megnyitották az utat a diplomáciai megoldás és a hosszú távú béke felé”.

És emellett az amerikai elnök elérte a Hormuzi-szoros megnyitását – közölte a szóvivő.

A kőolaj ára nagyjából 15 százalékkal csökkent a kéthetes tűzszünetről szóló bejelentés után. A brent hordónkénti ára 96 dollár alá csökkent, miközben az elmúlt napokban 110 dollár körül zajlott a kereskedés.

Az ázsiai részvénypiacok közben emelkedtek. A japán Nikkei öt százalékkal, míg a dél-koreai Kospi majdnem hat százalékkal emelkedett, míg a hongkongi Hang Seng index 2,5 százalékkal.

Leálltak az amerikai katonai csapások Irán ellen a kéthetes tűzszünetről szóló megállapodásnak megfelelően – mondta egy amerikai kormányzati tisztviselő a New York Timesnak. Ugyanerről számolt be a Wall Street Journal is, egy magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva.

Egyelőre nem tiszta, hogy a tűzszünet érinti-e Libanont is, ahol Izrael az Iránnal szövetséges Hezbollah ellen folytat háborút. Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfő azt közölte, hogy a tűzszünet Libanonra is érvényes, és ugyanazt írta az Ynet izraeli oldal is.

Ugyanakkor az izraeli miniszterelnöki hivatal később azt közölte, hogy a kéthetes tűzszünet nem vonatkozik Libanonra.

Donald Trump közölte, hogy tízpontos javaslatot kaptak Irántól, amiről azt gondolja, működőképes alap a tárgyalásokhoz. A Nour News iráni állami hírügynökség közzétett egy tízpontos listát.

Ebben szerepel

• az, hogy Washington garantálja, hogy Iránt nem fogják megtámadni a jövőben;
• a Hormuzi-szorost továbbra is Irán tartja az ellenőrzése alatt;
• az Iránnal szemben bevezetett szankciók feloldása;
• az iráni intézményekkel üzleti kapcsolatban álló külföldi szervezetekkel szembeni összes másodlagos szankció feloldása;
• az Egyesült Államok Biztonsági Tanácsának Iránt célzó összes határozatának megszüntetése;
• a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Irán nukleáris programjáról szóló összes határozatának megszüntetése;
• kártérítés kifizetése Iránnak a háborús károkért;
• az amerikai harci erők kivonása a régióból;
• tűzszünet minden fronton, beleértve Izrael és a Hezbollah közötti konfliktust Libanonban.

És szerepel benne annak elfogadása, hogy Irán urándúsítást végezhet nukleáris programja számára. Ez utóbbi az AP cikke szerint nem szerepelt abban az angol nyelvű tervezetben, amit az iráni diplomaták újságírók között terjesztettek.

Az amerikai elnök a pakisztáni miniszterelnökkel és vezérkari főnökkel folytatott tárgyalása után kedd éjszaka bejelentette, hogy két hétre felfüggeszti az Irán elleni támadásokat.

„A pakisztáni Sehbáz Saríf miniszterelnökkel és Asim Munir tábornaggyal folytatott beszélgetések alapján – amelyek során arra kértek, hogy függesszem fel az Irán ellen ma éjjel indítandó támadást –, valamint feltéve, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság beleegyezik a Hormuzi-szoros TELJES, AZONNALI és BIZTONSÁGOS megnyitásába, beleegyezek abba, hogy két hétre felfüggesszem Irán bombázását és megtámadását. Ez kölcsönös tűzszünet lesz!”

– írta a Truth Socialön Donald Trump. A posztban az amerikai elnök kifejtette, hogy a tűzszünet azért jöhet létre, mert „már teljesítették és túlteljesítették” az összes katonai célkitűzést, és előrehaladtak a végleges megállapodás kidolgozásában, amely az Iránnal való hosszú távú békéről, valamint a közel-keleti békéről szól.

Trump hozzátette, tízpontos javaslatot kaptak Irántól, amiről azt gondolja, működőképes alap lehet a tárgyalásokhoz. Trump szerint az Egyesült Államok és Irán „szinte minden korábbi vitás pontban megegyezett, de egy kéthetes időszak lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését és lezárását”.

Irán szerint a tárgyalások április 10-én, pénteken kezdődnek Iszlámábádban, az Egyesült Államok ezt még nem erősítette meg.

(Reuters)

• Donald Trump éjjel kéthetes tűzszünetet jelentett be, miután elfogadta Irán tízpontos javaslatát, megnyitják a Hormuzi-szorost.
• Az amerikai elnök korábban határidőt szabott Iránnak: ha magyar idő szerint szerda hajnali 2-ig nem nyitják meg a Hormuzi-szorost, „egy egész civilizáció fog elpusztulni”.
• Az amerikai elnök az iráni erőművek teljes elpusztítását is kilátásba helyezte.
• Iránban arra kérik a lakosságot, hogy alkossanak élő láncokat az ország erőművei körül, hogy megvédjék a kritikus infrastruktúrát. Irán elnöke szerint 14 millióan önként jelentkeztek, hogy életüket áldozzák a háborúban.
• J. D. Vance alelnök Budapesten azt mondta, nem fognak energetikai infrastruktúrát támadni, amíg van megállapodási terv az asztalon.