Rég övezett akkora médiafigyelem bármilyen magyarországi történést, mint a vasárnapi választást. Egy egyszerű Google-kereséssel sorra találja az ember a cikkeket a külföldi sajtóban, foglalkozik a témával a Guardian, a Conversation, az Arte, a Reuters, az EUObserver, a Le Monde, a Tagesschau, a New York Times, de még az ausztrál ABC, a japán Japan Times vagy a kaliforniai Los Angeles Times is. Az utóbbi két hétben szinte minden napra jutott olyan történet a kampányban, ami külföldön is releváns volt, például a magyar kormány kiszivárgott kommunikációja az orosz vezetéssel, J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása Trump kiállásaival Orbán mellett, illetve az egymás utáni szuverenista konferenciák, a Patrióta Nagygyűlés és a CPAC Hungary.
A külföldi sajtó több cikket vagy legalább bekezdést szentelt annak, mi várhat Európa és a világ szuverenista-patrióta-populista-jobboldali erőire, ha Orbán kikap – ahogy a független felmérések előrejelzik. Ugyanakkor azt is jelezték a különböző lapok, hogy az elmúlt 16 évben a Fideszre szabott választási rendszer miatt ennek ellenére szoros lehet a szavazás.
„Ez az egyik legjelentősebb választás Európában és Európának évek óta” – mondta a Reutersnek Grégoire Roos, a londoni Chatham House európai, orosz, eurázsiai programvezetője. Ő is megemlítette, hogy a Kreml és a Fehér Ház is Orbánt látná szívesen hatalomban.
„Csak egy hete maradt, hogy megmentse a kormányát és az általa fémjelzett nemzetközi populista mozgalmat a megsemmisítő vereségtől” – írta a kampányhajrára fordulva a BBC. A brit médium megjegyezte, Európa sok országában szembehelyezkednek a választók a „korrupt uralkodó elitekkel” – sokszor a populista szélsőjobbot megtámogatva ezzel –, és ez a düh most Orbán Viktor kormánya ellen fordulhat. Ugyanis most ők testesítik meg ezt a „korrupt uralkodó elitet”. Erről a jelenségről részletesebben itt írtunk.
Amerikai várakozások
„Budapest a világ illiberális demokráciáinak központja” – mondta a BBC-nek Michael Ignatieff, a Budapestről elűzött egyetem, a CEU volt rektora. Szerinte ez nem csak egy választás, „ez egy népszavazás az autoriter uralom Orbán képviselte teljes modelljéről”.
A BBC messzemenő következtetéseket vont le a magyar választásból. Szerintük egy Fidesz-győzelem lökést tudna adni a következő egy-másfél év választásain a francia, német, lengyel, spanyol és portugál szélsőjobbnak, míg egy vereség kifoghatja a szelet a vitorlájukból. Egy tiszás, névtelenséget kérő politikus így fogalmazott: „Míg Európa maradékát beszippanthatja a radikális nacionalista alagút, mi megmutathatjuk a kifelé vezető utat.”
J. D. Vance Budapestre látogatott kedden-szerdán, napokkal a magyarországi választások előtt, hogy arra biztassa a szavazókat, tartsanak ki Orbán Viktor mellett – írta a New York Times az amerikai alelnök látogatására időzítve. „Utazása alátámasztja, hogy milyen fontos egy apró gazdaságú apró ország választása az olyan országoknak, amik messze esnek a határaitól” – írta a lap. A Times kitért rá, hogy az új nemzetbiztonsági stratégia szerint az amerikai kormánynak együtt kell működni „a hazafias európai pártokkal”.
A lap szerint azonban Trump közelsége „halálos csók” lehet Európa jobboldali pártjainak. Egy véleménycikkük szerint ha Trump támogatása mellett Orbán elbukik, az egy figyelmeztetés lesz más jobboldali mozgalmaknak, ne kerüljenek túl közel az amerikai elnökhöz. Szerintük ugyanis a barátság ellenére Magyarországnak rosszat tettek az amerikai vámok, az igény, hogy orosz energia helyetti amerikait vásároljon, illetve az iráni háború miatti energiaárbumm.
Ehhez kapcsolódik a Newsweek megállapítása: ha Orbán veszít, az megmutatja a Trump-kormány korlátait abban, hogy mennyire tudják befolyásolni a külföldi választásokat. Mindenesetre Vance látogatása után szerintük kifejezetten estek Orbán újraválasztásának esélyei.
Európában mindenki ide figyel, más-más okokból
A Washington Post hétfői elemzése szerint a magyar választás választ adhat majd arra, hogy nyerni tud-e egy ellenzéki erő úgy, hogy 16 év alatt a kormány a saját javára írta át a választási rendszert, és uralma alá hajtotta a médiát. Az amerikai lap szerint az amerikai kormányközeli körökben Magyarország jelenleg „a konzervatív és keresztény értékek bástyája egy liberális és szekuláris Európai Unióban”.
A Guardian választási előzetese szerint Orbán olyan „EU-obstruktív” vezetőket ihletett meg, mint a szlovák Robert Fico, a cseh Andrej Babiš, illetve adott egy löketet a francia Marine Le Pennek és a holland Geert Wildersnek – akikkel közösen 2024-ben új európai pártcsaládot is alapítottak. „A választásnak következményei lesznek Magyarországon, azaz egy olyan országon túl is, amely az EU GDP-jének mindössze 1,1 százalékát és a lakossága 2 százalékát adja, de amely Orbán alatt méretéhez képest aránytalanul nagy szerepet játszott a nemzetközi színtéren” – fogalmazott a cikk.
Gellert Tamas magyar származású svéd író, újságíró a Guardianben arról értekezett március közepén, hogy az illiberális „internacionálé” pártjai és vezetői nehezen tudnak közös álláspontra jutni bizonyos kérdésekben. Eleve elválasztja őket, hogy mindegyikük filozófiája, hogy saját nemzetüknek kovácsoljanak előnyöket, ami előbb-utóbb összeütközésekhez vezet más nemzetekkel. Erre példának a brit Reform Párt Trump-barát vezetőjét, Nigel Farage-ot hozták fel, aki „nagyon ellenséges tettnek” nevezte az USA Grönland megszerzésére irányuló vágyait. Mindeközben a nacionalista jobboldali pártok közti kapcsok olyan ellentmondásos eseteket is okozhatnak, mint amikor Orbán Viktor kiállt George Simion szélsőjobbos román elnökjelölt mellett, vagy épp nem állt ki hangosan Robert Fico Szlovákiájával szemben a Beneš-dekrétumok ügyében.
Krasztev: Orbán a szélsőjobb Fidel Castrója lett
Magyarázatként a CNN-nek arról beszélt Ivan Krasztev bolgár politológus, hogy Orbán Viktor zsinórban 16 kormányfői éve alatt az európai jobboldal „intellektuális, intézményi és pénzügyi központjává” építette ki Magyarországot. A Trump-kormány is úgy van vele, hogy ez a hasonlóan gondolkodó ideológiai infrastruktúra is terjesztheti a woke-, zöld- és migránsellenes szólamait. Krasztev szerint Amerikában azt hiszik, hogy Európa a trumposodás útjára lépett, csupán egy választási ciklussal van lemaradva ebben. Hozzátette:
„Ha Orbán veszít – a férfi, aki a szélsőjobb erejének szimbóluma –, annak hihetetlen pszichológiai hatása lesz.”
Krasztev szerint Orbán valami olyasmivé nőtte ki magát a szélsőjobboldalon, mint amilyen „Fidel Castro volt a baloldalnak az 1970-es években”. Orbán esetleges bukása ezért elszipkázhatja az önbizalmat a nacionalista mozgalmaktól, és akár a Trump-kormánytól is.
Az oroszoknak és amerikaiaknak Krasztev szerint nem vereség, hanem egyenesen megalázó lenne, ha Orbán elveszítené a választást. „Ott van ez a két szuperhatalom, amely azt tetteti, hogy meg tudja osztani Európát. Aztán váratlanul a jelöltjük vereséget szenved, miután minden lehetségest elkövettek, hogy győzzön” – zárta gondolatait a bolgár elemző.
Mit várnak a piacok?
A gazdasági szereplők már az Orbán utáni világra készülnek a Reuters cikke szerint. Európában egyenesen ez lesz a piacoknak a legérzékenyebb választás a cikk alapján, amit jelez a NER-hez kötődő cégek részvényértékének csökkenése ugyanúgy, mint a forint volatilitása. A piaci szereplők a magyar államkötvényeket is figyelik, mivel abban reménykednek, hogy Magyar Péter hatalomra kerülése megnyithatja az utat az EU-támogatások folyósítása előtt, ami az idei magyar GDP 8 százalékának megfelelő összeg. Ez nagy löketet jelenthetne a magyar gazdaságnak, aminek 5 százalékos államháztartási hiánya a legnagyobb az Unióban, és az S&P Global hitelminősítőnél egy fokozatra van az ország a bóvli kategóriától.
Ugyanakkor ha győz is a Tisza, de nem lesz kétharmados többsége, nagyon nehéz lesz visszacsinálnia a Fidesz több intézkedését és meghoznia az EU-forrásokhoz elengedhetetlen reformokat. Elemzők arra számítanak, hogy a forint 10 százalékot is erősödhet egy Tisza-győzelem hírére, míg a Fidesz diadala esetén 400 forintos euró-átváltást is láthatunk. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak szigorú monetáris politikát és strukturális reformokat kéne bevezetnie, hogy újra növekedési pályára álljon.
