Békés ártéri őserdő, a kenu oldalán lassan csobogó víz, ezer hangon éneklő madarak minden mennyiségben – a városi zűrzavarban élő embernek szinte elképzelhetetlen háborítatlanság.

Csigalassúsággal, folyamatosan zihálva tettük egyik lábunkat a másik után, így kerültünk méterről méterre közelebb a tető sziklás kiszögelléséhez – számolnak be a 6280 méteres Dzo Jongo megmászásáról.

Vadregényes, viszonylag elzárt vadonon vezet át az Országos Kéktúra harminc kilométer hosszú szakasza, amit külön hétvégi túraként is megéri bejárni.

Mézillatú erdei virágok kontra meredek sziklabércek, bajorgaluska versus majsai lófingató pálinka, tavak és betonalagutak: elindultunk az ország egyik legérdekesebb túraútján.

A combom és a vádlim leszakad, errefel itt van ez az égig érő lépcsősor az 1904 méter magas, hóval borított Tóka-csúcsig.

A leselejtezett, világvége-hangulatú völgyhidat nem bontották el, és igaz, hogy hivatalosan kevésbé ajánlják, de a vándorok átsétálhatnak rajta, egy órát és sok szintkülönbséget megtakarítva.

Kisirtáspusztán a Szépasszony-kútnál egy díszes kereszt meredezik az erdőben, amit mintha egyenesen Mexikóból, a Día de los Muertosról importáltak volna.

Megnéztük közelebbről a pilisvörösvári Zajnát-hegyek rejtett zugában álló Sólyom-sziklát, a hegység legbizarrabb sziklaalakzatát. A Vércse-sziklában aztán két érdekes, fülke-szerű mélyedést is...

A magyar határhoz közeli Nagy-Bihar egy napos-havas március közepi napon a legszebb, a környékén pedig ott a Pádis-fennsík, a természet gigantikus játszótere.