Szántó T. Gábor: Glória szálljon
Elragadják tőlem, és nekem tapsolnom kell, éreztetnem vele, hogy örülök annak, amit csinál, hogy nincs vele semmi baj. Telextárca a közelítő karácsonyról, egy gyerek és egy identitás elveszítéséről.
Benedek Szabolcs: Egy magyar teherautó
Marci újabb győzelmet könyvelhetett el, és továbbra is nap mint nap ott pöffeszkedhetett a roncsteherautó vezetőülésén. Még akkor is, ha igazából unta. A hatalom íze akkor édes, amikor van kin...
Maros András: Nem érdemlik meg
Boldogan hívja az ügynök Csauszkit, lelkendezik, egészen mostanáig beszélgettek a hölggyel, áradozik a lakásról, valószínűleg ajánlatot fog tenni még ma. Csauszki azt mondja, épp hívni akarta az...
Cserna-Szabó András: Anyám pókja
Anyám szeretné, ha velük vacsoráznék a nappaliban. De szerintem ez még korai. Sokévnyi zsigeri gyűlöletet nem lehet lemosni egy közös és sikeres üzleti vállalkozás frissen csepegő nektárjával....
Egressy Zoltán: Neharagudj-fagyi
Tudom, hogy igazam van – Bandi élvezte a nyertes pozíciót. Tudta, hogy nézik a barátai. Feszítette a büszkeség. Elvette a vaníliás fagyit, vitte az asztalhoz. Telextárcák.
Finy Petra: Pucér részek
Csatakos örömmel érkezünk a moziba, igazi páholyba ülünk, mint az urak. Aztán elindul a film, és mi várjuk boldogan a pucérságot, elégedetten ülünk a helyünkön, ám amikor a jól megérdemelt...
Szántó T. Gábor: Jocika, a titkuk
Az okozta neki a legnagyobb élvezetet, amikor Jocika a haját vágta. Ahogy a hajához nyúlt, mintha a hámsejtjei finom elektromos hullámokat közvetítettek volna végig az egész testén. Telextárcák.
Tóth Krisztina: Az alkonyat hiteles árnyalata
Milyen jó, hogy otthon, indulás előtt még eszébe jutott az a múltkori pite. A különféle társkereső oldalakon szerzett tapasztalatai alapján a nők bizonyos kor felett számontartják a dobozkáikat, ő...
Haász János: Azok a régi, cikcakkos szélű fotók
Hős volt a Papi, ahogy leverte, mennyit hallgattad ezt gyerekkorodban. Aztán hirtelen nagyon sok minden megváltozott. Átmentetek Papiékhoz vasárnapi ebédre, izgultál, nem tudtad, hogy ki is az a...
Szív Ernő: Az utolsó olvasó
Mindenki a rohanó időről beszél, és mióta. Legalább százhúsz éve rohan az idő, de ez nem egészen igaz, százhúsz évig rohanni, sprintben vágtázni, meg sem állni, még az időnek is sok, belefárad,...
