Ha olyan elviselhetetlen a zaj, akkor miért nem költöznek ki onnan a belső-erzsébetvárosiak? Utánanéztünk a kérdésnek, és kiderült, hogy nem is olyan könnyű kimenekülni onnan.

1200 milliárd forint a tét, és túl sok olyan szereplő volt – cégek is, kutatók is –, akik nem voltak elégedettek Pálinkás szigorú szabályaival.

Több vidéki város is van, ahol már a helyi gazdaságban is fontos csoportot alkotnak a külföldi hallgatók. Sajnos csak egy kiemelkedően népszerű területre jönnek.

Most már drágább egy lakás Csehországban, mint Spanyolországban. Az emberek önrész nélkül, hitelből veszik a lakásokat, a bankok túl lazák voltak – nem biztos, hogy ennek jó vége lesz.

Jóval hatékonyabban működik a debreceni reptér, mint mondjuk a sármelléki, de így is jó sokba kerül az államnak. Ha rámennek az üzleti utasokra, akár sikeres is lehet.

Felmérés készült arról, hogy mit várnak a magyarok a fintech csodától. A magyar bankok legnagyobb előnye a digitalizációban, hogy az itteni külföldi bankok hazája még jobban le van maradva.

Úgy tűnik az adatokból, hogy a magyarok semmit nem utálnak jobban, mint vén autót leselejtezni. Minden második Audi a magyar utakon használt import, a buszok ötöde Ikarusz.

Ép ésszel nem lehet felfogni, mennyi áru mozog a tengeri konténerekben. És még mindig nincs vége a konténerforradalomnak.

Osztrák cégek százszor annyi közbeszerzést nyertek Magyarországon, mint amennyit magyar cégek Ausztriában. Összegeztük az európai közbeszerzési adatokat, tanulságos.